A “13020 kezdeményező csoport” (13020 initiative group) háttéranyaga a Székely Mikó Kollégium (Sepsiszentgyörgy/Sfântu Gheorghe) visszaállamosítási peréről, valamint felhívása a nemzetközi közvélemény és a nem magyar támogatók felé. Részlet a Magyar Lobbi 2012. augusztus 29-i akció köréből.

Mi a 13020-as ügy?

A 13020 egy Romániában folyó, erősen vitatott bírósági ítélet ügyszáma, amely a magyar közösség — konkrétan a Református Egyház — tulajdonjogát érinti egy több mint száz éves sepsiszentgyörgyi (Sfântu Gheorghe) középiskolai épület felett. A román igazságszolgáltatás politikailag motivált döntéssel visszaállamosította a Székely Mikó Kollégiumot, amelyet 2002-ben jogszerűen adtak vissza a Református Egyháznak. Egyúttal a Restitúciós Bizottság három tagja közül kettőt, Markó Attilát és Marosán Tamást, három év börtönre ítélték; a harmadik tagot, Silviu Climet, három év felfüggesztett börtönbüntetésre. Az ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be; azt 2012. október 5-én tárgyalja a Ploieşti-i Fellebbviteli Bíróság, végleges és megfellebbezhetetlen döntéssel.

A Székely Mikó Kollégium története

A háromszéki (Kovászna megyei) első iskola az 1850-es években jött létre; a Református Egyház papjai, elemi iskolai tanítói és a több település nemesei fogtak össze egy iskola felépítésére. Később Mikó Imre gróf szorgalmazta egy iskola felépítését Sepsiszentgyörgyön, jelentős adományokkal és földadománnyal segítve azt; az első épületek 1863–64-ben készültek el. Mikó Imre halála után a település úgy döntött, hogy az iskolát róla — és a többi alapítóról, a Református Egyházról és Háromszék népéről — nevezi el: Református Tanoda Székely Mikó.

Az első világháborúig az iskola folyamatosan bővült. A két világháború között a második világháború bombázásai jelentős károkat okoztak, a tanítás szünetelt, majd 1944 decemberében újraindult. A román állam 1948-ban államosította a Református Székely Mikó Kollégiumot, nevét többször megváltoztatták, és a százéves magyar tannyelvet a románra cserélték. A kommunizmus bukása után az iskola visszakapta a Székely Mikó Kollégium nevet és ismét magyar tannyelvű lett; a visszaszolgáltatásról 2002-ben döntöttek. Ma a 153 éves iskola Kovászna megye legfontosabb és legsikeresebb középiskolája.

Ki volt Markó Attila?

Markó Attila az RMDSZ prominens politikusa, a Román Kormány Interetnikai Kapcsolatok Hivatalának vezetője volt több mandátumon át államtitkári rangban, jelenleg ugyanezen hivatal helyettes vezetője. Szerzője vagy társszerzője a román jogrendszer szinte minden kisebbségi jogi rendelkezésének; ő dolgozta ki és javasolta az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának román ratifikációját. 1998 óta, az első restitúciós kormányrendelet elfogadása óta minden restitúciós bizottság tagja volt — 2003 óta a magyar közösség egyetlen delegáltjaként. Ebben a minőségében több mint 1100 föld-, erdő- és épülettulajdon visszaszolgáltatását tette lehetővé jogos tulajdonosaiknak, az egyházaknak (valamennyi felekezetnek, beleértve az ortodox, görögkatolikus, római katolikus, református és zsidó közösségeket is).

A per háttere röviden

A visszaszolgáltatás idején — a település és a Református Egyház tiltakozása ellenére — két magánszemély, korábbi albérlők, megvásárolták az iskola campusához tartozó lakásokat, majd polgári pert indítottak az egyház ellen, megpróbálva megakadályozni a visszaszolgáltatást. A polgári pert az alperes, a Református Egyház nyerte meg; 2006-ban a tulajdonjog véglegesen az egyházhoz került. A polgári eljárás lezárása után, 2006. március 15-én a családok büntetőfeljelentést tettek hét személy ellen, köztük a Restitúciós Bizottság három tagja ellen, hamisítás vádjával. Mire a nyomozás megindult, négy személy bűncselekménye elévült — végül csak a Bizottság tagjai ellen indult büntetőeljárás.

A Legfőbb Ügyészség Korrupcióellenes Osztálya átvette a nyomozást, és hatáskörrel való visszaélés vádjával mindhárom bizottsági tagot megvádolta. 2007 végén a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) Brassóba idézte kihallgatásra a bizottság tagjait. 2008-ban a DNA elkezdte összeállítani a 13020-as pert, és az ügyet a Sepsiszentgyörgyi Törvényszéktől a Buzăui Törvényszékhez helyeztette át, arra hivatkozva, hogy “a helyi bíróság az ellenséges légkör miatt nem lehet objektív”.

A vádlottak a tárgyaláson bemutatták a bizottság jogszerű státuszát igazoló összes dokumentumot, a restitúciós törvényt, a Brassói Fellebbviteli Bíróság és az Alkotmánybíróság végleges döntéseit, valamint a tulajdonjogot, telekkönyvet, államosítási rendeletet és korábbi bírósági döntéseket igazoló iratokat. Ennek ellenére az elsőfokú bíróság Markó Attilát és Marosán Tamást három év börtönre, Silviu Climet három év felfüggesztett börtönre ítélte — azzal az indoklással, hogy a román nemzetiségű Silviu Clim nyugdíjas és súlyos szívbeteg. A Református Egyházat emellett kötelezték 1,2 millió lej (270.000 euró) visszafizetésére a helyi önkormányzatnak.

Mit üzen ez a döntés a romániai magyar közösségnek?

A 13020 kezdeményező csoport álláspontja szerint az ítéletnek több jogi, társadalmi és közösségi következménye van. Úgy vélik, az ítélet súlyos fenyegetést és támadást jelent az egész romániai magyar közösség ellen — mintha minden magyart, aki a kommunista rendszer öt évtizede utáni restitúciót célul tűzte, három év börtönre ítéltek volna. Visszatérünk azokhoz az időkhöz, amikor az egyházi és közösségi tulajdont egyetlen aláírással államosították; az ilyen bírósági döntések precedenst teremtenek polgármestereknek, ügyészeknek és mindenki másnak, aki korábban államosított tulajdon visszaszolgáltatását szándékozná megakadályozni. Az ítélet azt is üzeni, hogy a megadott jogok visszavonhatók, és kétségeket ébreszt a bíróságok függetlenségével kapcsolatban.

Súlyos következmények

A Székely Mikó Kollégium épületét elveszik az egyháztól, és a sepsiszentgyörgyi helyi önkormányzatnak, azaz az államnak adják. A magyarellenes vagy kevésbé magyarbarát polgármesterek hasonló módon visszavehetik bármely más egyházi tulajdon tulajdonjogát. Országszerte több száz olyan visszaszolgáltatott ingatlan van, amelyben oktatási intézmény működik — ezek mindegyikének státusza veszélybe kerülhet. A restitúciós folyamat véglegesen megakadhat.

Mit szándékozik tenni a magyar közösség?

A romániai magyar közösség minden eszközzel határozottan tiltakozik a visszaélésszerű és irracionális bírósági döntés ellen. A tiltakozás az 1989-es kommunizmus bukása óta példátlan egységet teremtett a magyarság körében. 2012. szeptember 1-jén tömeges tiltakozást szerveztek a Székely Mikó Kollégium épülete előtt Sepsiszentgyörgyön, “Az igazság napja” jelszóval. Politikai képviselők, a magyar történelmi egyházak vezetői, számos civil szervezet és egyesület részvételével remélik, hogy az igazság győzedelmeskedik.

Kérik minden politikai és civil szervezet, egyházi vezető, intézmény és magánszemély szolidaritását és tiltakozását, akik ezt az ítéletet irracionálisnak és a romániai magyar kisebbség elleni támadásnak tartják.

A 13020 kezdeményező csoport — tagjai a romániai magyar közösség politikusai, egyházi tisztségviselői, újságírói, civil szervezeti vezetői és önkéntesei

Forrás: Magyar Lobbi, 2012. augusztus 29.