A Magyar Lobbi 2009. augusztusi (második) akciólevele arról számolt be, hogy Szlovákia megtagadta Sólyom László köztársasági elnök beutazását, és a magyar–szlovák diplomáciai válság tovább mélyült.
Lipták Béla elmondása szerint Szlovákia 2009. augusztus 21-én, pénteken azzal az indoklással tagadta meg Sólyom László egy előzetesen egyeztetett, nem hivatalos látogatásának engedélyezését, hogy aznap volt az évfordulója az 1968-as “prágai tavasz” — magyar részvétellel is történt — szovjet leverésének. A hírlevél megjegyezte, hogy ezt követően, szerda hajnalban ismeretlenek Molotov-koktélokat dobtak a budapesti szlovák nagykövetség Stefánia úti épületére; a palackok nem gyulladtak meg, anyagi kár nem keletkezett, a rendőrség közveszély okozása miatt nyomozott, a magyar kormány pedig szolidaritásáról biztosította Szlovákiát — mindez tovább fokozta a két ország közötti feszültséget.
Cseszneky Miklós levele egy EP-képviselőnek
Cseszneky Miklós de Milvány mintalevelet küldött Bill Newton Dunn brit európai parlamenti képviselőnek, amelyben azt írta: Szlovákia döntésével “megszegte közös értékeinket, és egy tekintélyelvű útra lépett, amely két szövetséges állam kapcsolatában megmagyarázhatatlan”. Rámutatott, hogy Fico kormánya ezzel az Európai Unió “nyitott határok” elvét is meghazudtolta, “szeszélyes akarattal zárva be határait olyan eszmék vagy személyek előtt, akiket nem kedvel” — ez, írta, “gyermekded szeszélyre vall, de semmiképp sem felelős európai államférfiakra”. Emlékeztetett, hogy a szlovák kormány alig két hónappal korábban büntette a kisebbségi nyelvhasználatot, egy olyan törvénnyel, amely az ország lakosságának több mint 10%-át kitevő magyar kisebbséget sújtja hátrányos megkülönböztetéssel. Levelében arra kérte a képviselőt, szólítsa fel az Európai Parlamentet és a Bizottságot, hogy figyelmeztessék Szlovákiát az európai normák ismételt megsértése miatt.
Tömeggyűlés Dunaszerdahelyen
A Magyar Koalíció Pártjának Városi Szervezete meghívót közölt a 2009. szeptember 1-jén, a dunaszerdahelyi DAC futballstadionban tartandó “Kiállunk Jogainkért” országos tiltakozó nagygyűlésre az új szlovák nyelvtörvény ellen. A részletes program felszólalókként Csáky Pál MKP-elnököt, Grendel Lajos Kossuth-díjas írót, Schmitt Pál EP-alelnököt, valamint a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és több határon túli és nyugat-európai magyar szervezet képviselőit sorolta fel; a szervezők nemzeti színű szalagok, kokárdák és zászlók, valamint fekete szalaggal ellátott EU-jelképek használatát kérték, más, félreérthető jelképekét viszont mellőzni kérték a résztvevőktől.
Forrás: Magyar Lobbi, 2009. augusztus, 1b, 3. (Cseszneky Miklós de Milvány; Magyar Koalíció Pártja Városi Szervezete.)
Frissítés (2009. szeptember): az Euronews tudósítása
Lipták Béla rövid, Gandhi-idézettel bevezetett hírlevelében arról számolt be, hogy az Euronews (az “európai CNN”) adásában egy 30 perces hírciklusból mintegy 5 percet szenteltek a magyar tiltakozó demonstrációnak, ismertetve annak történelmi hátterét is — a magyar témát követően a csatorna a törökországi kurdok helyzetére tért át, kiemelve, hogy Törökország uniós tagságának hiánya az egyik akadálya a kurd kérdés rendezésének. Lipták ezt “hatalmas eredménynek” nevezte, és a további levélírásra, valamint a következő keddi tüntetéseken való részvételre buzdított.
Forrás: Magyar Lobbi, 2009. szeptember.
Frissítés (2009. szeptember): célzott amerikai médiakampány és Csáky Pál washingtoni látogatása
Lipták Béla a Magyar Lobbi 2009. szeptemberi akciólevelében arról számolt be, hogy Csáky Pál, a szlovákiai magyarság vezetője washingtoni látogatását készítette elő, s ehhez a Lobbi résztvevőit egy megváltozott taktikára kérte: ahelyett, hogy tömegesen ugyanazt a körlevelet küldenék szét, mindenki válasszon ki egyetlen, általa ismert és becsült amerikai riportert, nézzen utána a háttéranyagával a Google-on, és személyre szabottan írjon neki — hogy az ne “propaganda körlevélnek”, hanem személyes megkeresésnek hasson.
A javasolt levélváz öt történelmi pontban foglalta össze a magyar–szlovák feszültség hátterét: a trianoni határmódosítást, amely helyben maradva is idegenné tette a magyarokat saját városaikban; Beneš elnök “kollektív bűnösségre” hivatkozó, valójában etnikai tisztogatást célzó kitelepítéseit; Mečiar miniszterelnök 1997-es Duna-elterelését, amely a Rió Egyezmény által védett Szigetköz egyedülálló élővilágát pusztította el; a 2009-es nyelvtörvényt és az általa létrehozott “nyelvrendőrséget”; valamint azt, hogy Szlovákia kormánya olyan magyarok ellen szít gyűlöletet, akiknek 1849-es országgyűlése volt a világon az első, amely valamennyi kisebbség — köztük a szlovák kisebbség — jogait törvénybe iktatta.
Forrás: Magyar Lobbi, 2009. szeptember, 1. (Csáky Pál washingtoni látogatásának előkészítése.) Az akciólevélhez mellékelt amerikai médiamunkatársak elérhetőségi listáját nem közöljük.
Frissítés (2009. szeptember): PACE-közvetítés és az OSCE megkeresése
Lipták Béla arról számolt be, hogy Luis Maria de Puig, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke felvállalta a közvetítő szerepét a szlovák nyelvtörvény ügyében, s ezért új mintalevelet küldött neki, illetve — külön, csak fax vagy postai levél formájában, mert e-mailt állítólag nem olvas — Knut Vollebaeknek, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosának.
Ugyanebben a levélben Lipták önkritikus megjegyzést is tett: az előző akciólevelet mindössze mintegy 120-an küldték el, szemben a korábbi, ezres nagyságrendű részvétellel. Kifejtette, hogy szerinte “a Magyar Lobbi nem más, mint egy hangerősítő” — egyetlen levelet a politikus a szemétkosárba dob, de ezret már észrevesz —, ezért kérte, hogy a listára csak azok iratkozzanak fel, akik ténylegesen hajlandóak elküldeni a leveleket. Elismerte saját felelősségét is: mivel a korábbi akcióleveleket sok háttéranyaggal terhelte meg, mire a résztvevők végigolvasták azokat, elfelejtették a tényleges kérést — ezért bejelentette, hogy a jövőben elhagyja a bővebb háttéranyagot, és csak magát a heti akciót közli.
Forrás: Magyar Lobbi, 2009. szeptember, 1. (Luis Maria de Puig, PACE-elnök; Knut Vollebaek, EBESZ-főbiztos.)
Frissítés (2009. szeptember): ENSZ-petíció a Gondola kezdeményezésére, és az MKP betiltásának réme
Lipták Béla — miután tisztázta, hogy a korábban szóba került Hősök téri felvétel több éves volt, s azért a jelenlegi rendőrfőkapitány nem felelős — arról számolt be, hogy a szlovákiai helyzet tovább romlott: felmerült a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) betiltása is. Megköszönte a Gondola hírportál szerkesztőinek, hogy saját kezdeményezéssel is fellépnek a nyelvtörvény ellen, és az általuk megfogalmazott levelet ajánlotta a Lobbi résztvevőinek.
A kezdeményezés szerint a nyomtatott, saját kézzel aláírt és postán — nem e-mailben — elküldött levél azért hatékonyabb, mert azt az ENSZ mindenképpen iktatja, így nagyobb súlyt kap. A levéltervezet Gay J. McDougallnak, az ENSZ emberi jogi főbiztosa hivatalának kisebbségi ügyekért felelős tisztviselőjének szólt, és részletesen bemutatta a 2009. szeptember 1-jén hatályba lépett módosított szlovák nyelvtörvény rendelkezéseit: a közlekedési, postai, távközlési, honvédelmi és tűzoltósági alkalmazottak számára előírt államnyelv-használatot, az egészségügyi és szociális intézmények számára előírt szlovák nyelvű ügyintézést, az emlékműveken és emléktáblákon a kisebbségi nyelv másodlagos elhelyezését, valamint a 100–5000 eurós bírságolási lehetőséget. A levél emlékeztetett, hogy a törvény több mint 570 ezer szlovákiai magyart érint, akik nem bevándorlók, hanem több mint 1100 éve az általuk alapított városokban és falvakban élnek — a trianoni (1920) és párizsi (1947) határmódosítások szakították el őket Magyarországtól —, s hogy a második világháború után 150 ezer magyart telepítettek ki marhavagonokban Csehszlovákiából, több tízezret pedig meggyilkoltak. A levél az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához benyújtandó jelentést és a törvénnyel kapcsolatos vizsgálatot kért.
Forrás: Magyar Lobbi, 2009. szeptember (Gondola szerkesztősége; levél Gay J. McDougallnak, ENSZ.)
Frissítés (2009. október): Magyarország az EU-hoz fordul Sólyom László beutazási tilalma miatt
A Magyar Lobbi 2009. októberi akciólevele egy nemzetközi hírügynökségi tudósítást közölt, amely szerint Magyarország az Európai Uniótól kért fellépést Szlovákiával szemben, miután Pozsony megtagadta Sólyom László köztársasági elnök beutazását az országba.
Sólyom Lászlót 2009. augusztus 21-én kényszerült lemondani egy tervezett magánlátogatásról, mivel Szlovákia jelezte, hogy nem engedi be az országba. Magyarország álláspontja szerint a beutazás megtagadása sérti a schengeni övezet szabályait, amelynek mindkét ország tagja, s amelynek keretében a határellenőrzést a tagállamok megszüntették az akadálytalan határátlépés érdekében. A magyar elnöki hivatal közleménye szerint Magyarország Jacques Barrot, az Európai Bizottság alelnöke írásos állásfoglalását is megszerezte, és a schengeni szerződés 226. cikke alapján eljárás megindítását kéri a Bizottságtól Szlovákiával szemben. „Ezzel az eljárással Magyarország le szeretné zárni ezt az ügyet, hogy hasonló eset a jövőben ne ismétlődhessen meg” — áll a közleményben.
Szlovákia előzőleg többször bírálta Sólyom tervezett látogatását egy határ menti városba, mondván, hogy az arra a napra esett volna, amelyen az országban az 1968-as, a „prágai tavasz” reformtörekvéseit szovjet vezetésű csapatokkal — közöttük magyar egységekkel is — leverő varsói szerződéses megszállásra emlékeznek. A szerződés rendelkezései szerint Brüsszel jogi eljárást indíthat egy tagállam ellen a Luxembourgi Európai Közösségek Bírósága előtt, amennyiben az nem tesz eleget szerződéses kötelezettségeinek. A közlemény hangsúlyozta: „Az uniós polgárok szabad mozgásáról szóló irányelv az Európai Unió működésének egyik alapja, ezért alapvető, hogy azt minden érintett országban pontosan ugyanúgy értelmezzék.”
Forrás: Magyar Lobbi, 2009. október, 4. (Nemzetközi hírügynökségi jelentés nyomán.)
Frissítés (2009. október): az Európai Parlament novemberben tárgyalja a szlovák nyelvtörvényt
Lipták Béla nagy eredményként jelentette be, hogy az Európai Parlament közgyűlése novemberben napirendre tűzi a szlovák nyelvtörvény ügyét, és megköszönte mindazok munkáját, akik a Magyar Lobbi korábbi felszólalásaiban részt vettek. Arra kérte a résztvevőket, hogy folytassák az akciót: az európai lakosok írjanak saját országuk európai parlamenti képviselőinek, a nem európai lakosok pedig a képviselőház vezetőinek. Az európai parlamenti képviselők e-mail-címei egységes szerkezetűek (keresztnév.vezetéknév@europarl.europa.eu), s akinek nincs ideje saját levelet fogalmazni, a Lobbi mintaleveleit is felhasználhatja.
Forrás: Magyar Lobbi, 2009. október (2. akciólevél). (Lipták Béla.)
Frissítés (2009. december): Ben Cardin szenátor beszéde az amerikai Szenátusban
A Magyar Lobbi 2009. decemberi akciólevele közölte Benjamin L. Cardin szenátornak, az Egyesült Államok Kongresszusa Helsinki Bizottsága (a Biztonsági és Együttműködési Bizottság) elnökének 2009. december 15-i szenátusi felszólalását a magyar–szlovák viszonyról. Lipták Béla megjegyezte, hogy véleménye szerint a beszédben sok az igazság, bár néhány ponton javítanivalót is talált benne, és arra kérte a Lobbi résztvevőit, hogy aki hasonlóan érez, írjon saját szavaival a szenátornak, s küldjön másolatot a médiának is.
Cardin szenátor felidézte az 1991-es visegrádi találkozót, amelyen Václav Havel akkori csehszlovák elnök összehozta lengyel és magyar kollégáit — egy 14. századi királytalálkozó mintájára — a kommunista blokk maradványainak felszámolása és a történelmi ellentétek leküzdése érdekében; mind a négy visegrádi ország azóta a NATO és az Európai Unió tagja lett. Elismerte, hogy a szlovák nyelvtörvény módosítása aggodalmat keltett a szlovákiai magyar kisebbség nyelvhasználati jogai miatt, de hangsúlyozta, hogy a módosítás kizárólag az állami szervek nyelvhasználatára vonatkozik, magánszemélyeket nem szankcionálhat a magyar vagy más kisebbségi nyelv használatáért. Idézte az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának értékelését, mely szerint a törvénymódosítás “jogos célt szolgál… összhangban van a nemzetközi normákkal”, ugyanakkor egyes részei félreérthetők, s ez hátrányosan érintheti a kisebbségekhez tartozó személyek jogait.
Cardin ugyanakkor több olyan tényezőt is felsorolt, amelyek azt a benyomást keltik, hogy a szlovák kormány ellenséges a magyar kisebbséggel szemben: a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kormányzati részvételét és az Oktatási Minisztérium irányítását, a 2006-os Malina Hedvig-ügy vizsgálatának hitelét rontó kezelését és az azt követő hamis tanúzási fenyegetést, valamint a parlament Andrej Hlinka emlékét ünneplő határozatát, “annak ellenére, hogy Hlinka hírhedt magyarellenes, antiszemita és romaellenes nézeteket vallott.” Mindezzel párhuzamosan Magyarországon is aggasztó szélsőségesedésről számolt be: a Magyar Gárda, a “64 vármegye” mozgalom és a Jobbik tevékenységéről, a romák elleni gyilkosságokról és erőszakos támadásokról, a Szlovák Intézet elleni ismételt vandál akciókról, a budapesti zsidónegyedben szeptemberben történt rongálásokról, valamint a szlovák határt lezáró, szlovák zászlót égető tüntetésekről. Rámutatott, hogy mindkét ország 2010-ben parlamenti választás előtt áll, s ez a szélsőséges erőket mindkét oldalon arra ösztönözheti, hogy a feszültséget saját politikai hasznukra fordítsák — miközben a szlovákok és magyarok túlnyomó többsége évek óta jól megfér egymással. Cardin arra biztatta a szlovák és magyar tisztviselőket egyaránt, hogy a választási időszakban tanúsítsanak önmérsékletet, és folytassák az együttműködést az EBESZ kisebbségügyi főbiztosával.
Forrás: Magyar Lobbi, 2009. december, 2. (Benjamin L. Cardin szenátor felszólalása, Amerikai Szenátus, 2009. december 15.)
Frissítés (2010. március): tiltakozás a szlovák “hazafiassági törvény” ellen
A Magyar Lobbi 2010. márciusi akciólevele arra kérte a résztvevőket, hogy a világ minden részéről írjanak — bármilyen nyelven — egyéni hangvételű leveleket Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnöknek, figyelmeztetve, hogy ha aláírja az újabb, “hazafiassági” törvényt, az rontana Szlovákia nemzetközi megítélésén.
Háttéranyagként ismertette, hogy legalább ezer diák és fiatal tüntetett Pozsonyban, a köztársasági elnök székháza előtt, a törvény ellen, s kérelmet is átadtak az államfőnek, amelyben azzal érveltek, hogy a hazafiság törvénybe iktatása alapjogokat sért. Az Átlátható Demokráciáért Kezdeményezés szóvivője, Róbert Mihály szerint amennyiben az elnök mégis aláírja a törvényt, az az elmúlt húsz év legnagyobb demokrácia-csődje lenne, hiszen iskolaigazgatók, iskolafenntartók és diákok egyaránt tiltakoznak ellene. A törvény elleni petíción addig már 7000 aláírás gyűlt össze, hasonló számú állampolgár írta alá az államfőnek szóló, a törvény aláírásának megtagadására kérő nyílt levelet is, s a kezdeményezéshez száz szlovákiai középiskola igazgatója is csatlakozott.
Forrás: Magyar Lobbi, 2010. március, 1. (Átlátható Demokráciáért Kezdeményezés.)
Frissítés (2010. március): levélkampány a New York Times-hoz
A Magyar Lobbi 2010. márciusi akciólevele arra kérte a résztvevőket, hogy Dan Bilefsky “National Identity Bill Divides Slovakia” című, 2010. március 25-én megjelent New York Times-cikke kapcsán — saját szavaikkal, egy mellékelt minta nyomán, legfeljebb 200 szóban — írjanak a lap szerkesztőinek a letters@nytimes.com címre. A mintalevél rámutatott, hogy a cikkben a Pozsony név hibásan “Poszony”-ként szerepelt; hogy a szlovákiai félmillió magyar nem bevándorló, hanem az általuk alapított városokban és falvakban élő őslakos közösség, amely csupán a trianoni békeszerződés 1920-as határkijelölése révén vált kisebbséggé; s hogy a kisebbségekkel szembeni ilyen nyelvi imperializmusra legutóbb Franco Spanyolországában volt példa — s ennek nem volna szabad megtörténnie egy demokratikus uniós tagállamban.
Forrás: Magyar Lobbi, 2010. március, 1. (Lipták Béla; Dan Bilefsky, The New York Times, 2010. március 25.)
Frissítés (2011. július): Lipták Béla vitába száll Ben Cardin szenátorral
A Magyar Lobbi 2011. júliusi akciólevele — amelyet elsősorban az amerikai állampolgár résztvevőknek szánt, de tájékoztatásul mind az 1013 résztvevőnek megküldött — Benjamin L. Cardin szenátor egy szenátusi nyilatkozatára reagáló levelét közölte, amelyet Lipták szerint az összmagyarságot sértő, egyoldalú, a szocialista párt forrásaira támaszkodó állításai miatt írt.
Lipták szerint Cardin beszámolt a Reagan-elnök szobrának amerikai nagykövetség előtti felavatásáról — abban az épületben, ahol Mindszenty József bíboros talált menedéket 1956-ban —, anélkül, hogy megemlítette volna magát az 1956-os szabadságharcot, amely halálosan megsebezte a szovjet birodalmat, s amelyben Magyarország népességének 3 százalékát veszítette el a harcban és az azt követő menekülésben — ez az arány, mint Lipták rámutatott, egy 10 millió fiatal és képzett polgárát elveszítő Amerikának felelne meg. Elismerte, hogy Cardin helyesen állt ki a magyarországi zsidó, roma és egyéb kisebbségek jogai mellett, de szóvá tette, hogy egyáltalán nem szólalt fel a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek jogaiért — azokért, akik anélkül váltak kisebbséggé, hogy elhagyták volna szülővárosukat, csupán azért, mert egyes politikusok átrajzolták körülöttük a határokat —, sőt megkérdőjelezte a kettős állampolgársághoz való, alapvető jognak nevezett jogukat is, amelyet nemcsak minden amerikai állampolgár, hanem például a románok is élveznek.
Elismerte, hogy Cardin helyesen ítélte el a választáson 17 százalékot elért Jobbik rasszista nézeteit, de nem hangsúlyozta, hogy a magyar választók elsöprő többsége elutasította a pártot. Megjegyezte, hogy Cardin helyesen említette meg a 400 ezer meggyilkolt magyarországi zsidó sorsát, de nem tette hozzá, hogy ez egy megszállt országban történt. Cáfolta azt a Cardin nyilatkozatában sugallt állítást is, mely szerint gond volna azzal, hogy a Fidesz a választókörzetek 52 százalékában nyert, mégis kétharmados parlamenti többséget szerzett — kifejtve, hogy a magyar választási rendszerben a vesztes kisebbség szavazatait is beszámítják a listás mandátumok kiosztásába. Végül azt is felvetette, hogy Cardin helyesen szorgalmazta Tibet függetlenségének magyar kormányzati támogatását, de megkérdezte, vajon a szenátor maga felszólalt-e ugyanezért a szenátusban, amikor kínai vezetők látogattak az Egyesült Államokba; és felszólította, nevezzen meg akár egyetlen bebörtönzött újságírót vagy betiltott lapot Magyarországon, ha a magyar médiát nem szabadnak állítja. Levelét azzal zárta, hogy bejegyzett demokrataként is sértésnek tekintené a Demokrata Párt egészére nézve, ha Cardin vagy párttársai nem helyesbítik állításait, s ez esetben legalább a következő választáson otthon maradna.
Forrás: Magyar Lobbi, 2011. július. (Benjamin L. Cardin szenátor szenátusi nyilatkozata; Lipták Béla.)

