székvárosi öreg templom harangja
székvárosi öreg templom harangja
jaj de ritkán hallszik nálunk a hangja
de amikor elhozza az esti szél
eszembe jut hogy te engem szerettél
nem szeretsz már nem hallom a harangszót
nem hoz nekem az életbe soha jót
sírig tartó hű szerelmet fogadtál
s az estéli harangszónál megcsaltál
száradjon el minden virág a réten
aludjon el minden csillag az égen
nap se süssen gyász borítsa az eget
mer egy legény csalta meg a szívemet
árva madár mért keseregsz az ágon
árva madár mért keseregsz az ágon
hisz nem te vagy a legárvább a világon
lám nékem sincs édesapám sem anyám
mégis a jó isten gondot visel rám
el van az én boldogságom temetve
amiolta nem nézek a szemedbe
csak te voltál boldogságom csillaga
csillag nélkül de sötét az éjszaka
kiskertemben egy rózsafa nyíldogál
alatta egy barna kislány sírdogál
könnyű neked sajó madár van párod
kivel ezt a nagyvilágot bejárod
verje meg az isten a szeretőm házát
verje meg az isten a szeretőm házát
ott se mindegyiket csak az édesanyját
eltiltotta tőlem az ő kedves lányát
eltiltotta tőlem az ő kedves lányát
eltiltotta tőlem az ő kedves lányát
vegye el az isten a szeme világát
ha néki lánya volt nékem szeretőm volt
ha néki kedves volt nékem kedvesebb volt
vegye el az isten a lába erejét
hogy ne léphesse által a templom küszebét
engedje az isten koldusbotra jusson
hogy az egész világ rajta csodálkozzon
éjfél van már kettőt ütött az óra
éjfél van már kettőt ütött az óra
nem csavarog senki már a faluba
én csavargok mert nem birok aludni
fáj a szívem a szerelem gyötöri
éjfél után kopogtatják az ajtót
nyisd ki babám mert búcsúzni akarok
ki is nyitom mert nem birok aludni
fáj a szívem hogy mért tudtalak szeretni
fáj a szívem gyógyítani nem lehet
meggyógyítja a jóisten ha szeret
meggyógyítja a koporsóm deszkája
mikor a főd zuhogva hull reája
# #7
# keserves
#
beli buba
beli buba beli buba
elment apa a malomba
megőröli a lisztecskét
sütünk nektek kenyerecskét kenyerecskét
beli beli beli beli
beli beli beli beli
beli beli beli beli beli beli
megőröli a lisztecskét
sütünk nektek kenyerecskét
sütünk nektek kenyerecskét kenyerecskét
beli beli beli beli
beli beli beli beli
beli beli beli beli beli beli
# #9
# katonakísérő
#
jól esik a bús szívnek
jól esik a bús szívnek
hogyha panaszkodik
ha valaki meghallgatja
az ő panaszait
ó én édes galambom
én még én szeretlek
még éjjel is álmomba
tégedet követlek
kertem alatt foly el a víz
kertem alatt foly el a víz
bennem rózsám soha ne bízz
ha bízol is csak úgy bízzál
szeretőről gondolkozzál
ága-bogas magas kender
nem kell nekem özvegy ember
mer az özvegy özvegy rózsa
de a legény bazsarózsa
lefelé folyik a tisza
nem folyik az többé vissza
rajta van a babám csókja
ha sajnálja vegye vissza
ha sajnálta mért is adta
nem voltam én rászorulva
ha sajnálta mért is adta
nem voltam én rászorulva
szárad a bokor a tetőn
száradj meg régi szeretőm
úgy száradj meg mint a rózsa
eszembe se jussál soha
aj-ra-ra-ra…
szeretett a fene soha
csak meg voltam veled szokva
úgy meg voltam veled szokva
el se felejtelek soha
búsulj rózsám mer én sírok
tőled búcsúzni akarok
búcsúzásom rövid legyen
víg szívedbe kárt ne tegyen
tiltnak rózsám tiltnak tőled
titkon se beszéljek veled
tilt az apám tilt az anyám
tilt az egész famíliám
irigyeim annyin vannak
mint a kutyák úgy ugatnak
adok nekik egy víg napot
hogy ugassák ki magokat
aj-ra-ra-ra…
újévköszöntő
ez új idő új esztendő
most kezd újulni
újulását víg örömmel
kezdjük hirdetni
hirdeti már a messiás
eljöttünk lenni
hogy lehessünk úr jézusnak
mind úr fiai
úr jézusunk mi krisztusunk
áldjál meg minket
bor-búzával békességgel
látogass minket
eltőt már egy óesztendő
melyben bánkódtunk
bánatunkban siralomra
sokszor jutottunk
jutott hozzánk egy új idő új esztendő
melyben vigadjunk
vígságunkban az istennek
hálákat adjunk
áldom magasztalom a seregek urát
ki elhozta nékünk újesztendő napját
áldja meg az isten e háznak gazdáját
cselédestül együtt kedves gazdasszonyát
lakodalmat bontó ének
haragszik a gazda
hogy mük itt mulatunk
ha haragszik vigye el a házát
mert mük itt maradunk
szeretnék szántani
hat ökröt hajtani
hej ha az én rózsám jönne
az ekét tartani
# #15
# pakurárnóta
#
# hogy mikor a juhász elvesztette a juhát
# és aztán egy keservest kezdett
#
# nem a juhok voltak kelletett egy másik bús nótát kezdeni
# valami kecskék vagy nem tudom mik voltak a bokorba és azt hitte a juhai
#
# ez az utolsó keserves volt
#
de szeretnék az erdőben fa lenni
de szeretnék az erdőben fa lenni
ott is csak a tőgyfa nevet viselni
mer a tőgyfa kék lánggal ég s füst nélkül
az én szívem soha sincs bánat nélkül
de szeretném a szívemet kivenni
virág helyett az asztalra letenni
hogyha látnád hervadását szívemnek
akkor tudnád régi babám hogy szeretlek
jaj de bajos ketten egyet szeretni
tövis közül gyöngyvirágot kiszedni
én már tudom mer én régen próbáltam
még az ellenségemnek se kívánom
jaj de bajos a szerelmet mutatni
aki egymást nem igazán szereti
ajra-ra-ra…
# #18
# de szépen szól a cimbalom
#
#
# #19
# egy csárdás furulyán majd énekelve
#
gyógyítgatom a szívemet
gyógyítgatom a szívemet hogy ne fájjon
kapok én még valakitől boldogságot
kapok én még valakitől csókot s jó szót
ne hidd rózsám te adtad a legutolsót
régi babám mér nem akarsz párom lenni
mért nem akarsz karjaim közt megpihenni
elrabolta nagybányai ???
megsirat a két szép szemem ragyogása
tara-ra-ra…
menyasszonykísérő
a kapuba a szekér jöttünk a menyasszonyér
a menyasszony azt mondja nem menyek férjhez soha
párna haja szövetlen derekalja tőtetlen
a tollúja a tóba a vadréce hordozza
a nagy utcán véges-végig minden háznál rózsa nyílik
rózsa nyílik szegfű hajlik szeretőm hangja nem hallik
aki rajtunk bámészkodik az is ide kívánkozik
ide biza ne jöjjen vagyunk mük itt elegen
hullani kell a levélnek esküdni kell a legénynek
hullani kell a virágnak eskünni kell a leánynak
lehullatt már a levél megesküdett a legény
lehullatt már a virág megesküdett a leány
örömanya jüjjen ki a kapuját nyissa ki
eressze be a menyét a fia szeretőjét
lesz ki házát kiseperje tűzhely alját megmeszelje
tűzhely alját megmeszelje az anyósát meglökdösse
ta-ra-ra-ra…
# #22
# húzzad cigány
#
ne sirasd gyöngykoszorúdat
ne sirasd gyöngykoszorúdat
mer én neked kötek újat
éjjel-nappal kössed rózsám
úgy se leszel többet leány
hadd el bús szívem ne sírjál
úgy sincs kinek panaszoljál
panaszoljál az egeknek
azok nem adják senkinek
ra-ra…
mártonnapi köszöntő
sok szent márton napokat vígan elérhesd
napjaidat számlálni ne légyen terhes
az ég harmatja szívedet újítsa
áldás sokára házad elborítsa
tenéked minden öröm hótig adassék
amelyen semmi bánat ne barátkozzék
légyen éltednek virága mind kinyílt
szíved ne szenvedjen semmi sebes nyílt
míglen az egek várát nyilván szemlélhesd
s ott aztán az életed jobban cserélhesd
a szentek serge közébe fogadjon
s az úr a boldog életben részt adjon pénzt adjon
folyjon az úr áldása a te házadra
mint az ama betlehemi kútnak forrása
élj víg reménybe trombita-zengésben
vigyen fel az isten a fényes mennyekbe
éljen hát szent márton mindig jó reményben
életének napját töltse egészségben
végre az egekben örök dicsőségben
vigye fel az isten a fényes mennyekbe
# #26
# az előző dal és egy csárdás furulyán
#
birtalannapi ének
öröködbe uram pogányok jöttek
meggyalázták kövét szent küszöbödnek
kezük a várost halálra vetették
orcáink sorát siralommá tették
szolgáidnak testek akik megölettek
temetetlen maradtak vagy akik megölték
ételül vetették a mezei vadaknak
hogy folyt a vér ottan a szent a drága
kövér patakokban mint a víz árja
kővé dermedtünk a nagy öldöklésre
s nem maradt szívünk méltó temetésre
CD: Szerényi Béla – Kóta Judit / Túl a Tiszán

