Balogh Mária

Idén is megrendezték Hortobágyon a Szent Iván-éjszakához kapcsolódó ünnepet
Táltosok nyomában címmel. A harmadik éve megtartott, néprajzi
hagyományainkat feleleveníto Szent Iván-napi események foszervezoje Kovács
András volt, az Osmagyar Táltos Egyház vezetoje, aki évek óta foglalkozik a
magyarság történetének kutatásával. A Szent Iván éjjele elotti napon
megrendezett hortobágyi találkozóra már kora reggel érkeztek érdeklodok. A
hazai turisták mellett kanadai, szlovákiai és szlovéniai magyarok is
képviseltették magukat a hajdúsági rendezvényen.

A jeles naphoz kapcsolódó ünnepi rendezvények minden évben pontosan
délben, sajátos szertartással kezdodnek a Kilenclyukú híd szomszédságában, a
vízi színpadon. Kovács András táltos vezetésével most is jelképes tüzet
gyújtottak, majd a másfél ezer érdeklodo a közös meditáció során a víz, a
föld és a tuz energiáját gyujtötte be. Ezt követoen a táltosok áldást
osztottak.
Kora délután a Hortobágy és a puszta jellegzetes ételeinek
bemutatójára és kóstolójára került sor. A rekkeno júniusi hoségben a
hajdúságiak néptánc- és csikósbemutatóval szórakoztatták a nagyérdemut. De
nem maradhattak el az osi magyar harcmodort feleleveníto játékok sem, melyek
szorosan kapcsolódtak a Szent Iván éjjele elotti szertartáshoz.
Az éjszakát megelozo legfobb attrakció a tuzön járás volt. Este nyolc
óra tájban a táltosok meggyújtottak három máglyát, majd amikor parázsra
égtek, elegyengették. Az elokészítés után újra a közös energiagyujtésé volt
a szerep. A mintegy ezer vállalkozó szellemu embert a parázs túloldalán álló
táltosok tekintettartásukkal segítették az átkelésben. A szertartás során
mindig az elszántság és a hit a legfontosabb.
Az idei hortobágyi Szent Iván-éji tuzön járáson a legfiatalabb
résztvevo ötesztendos volt, a legidosebb pedig egy hetvenen felüli nyugdíjas
házaspár. A régi néphiedelem azt tartja, ha egy házaspár kézen fogva átmegy
a parázson e jeles éjszakán, örökké tart a kapcsolatuk.
A parázson járás szertartása késo este fejezodött be. Ezután a
feloldódás, a lazítás ideje következett egészen reggelig. Az egybegyultek
közösen várták a napfelkeltét, miközben az égbolton különféle
fényjelenségeket észleltek. Felhok formájában megjelentek a segítok képei. A
Táltosé és Szuz Máriáé. A hagyomány szerint, az új nap kezdete a
megtisztulást hozhatja a várakozók életében. A táltosok, akik közül többen
nagy tudású természetgyó-
gyászok, a szeretet, a jóság és a hit fontosságát erosítették Szent
Iván éjjelén a várakozókban.
Debrecenben a Csapókerti Közösségi Ház és a Fonix Néptánc Együttes a
3. Tuztánc Ifjúságtánc Fesztivállal tisztelegett a Szent Iván-éji
hagyományok elott. Az éjszakai programot már kora délután kíséro
rendezvények elozték meg. A szervezok Hajdú-Bihar megyébol hat
néptánccsoportot hívtak meg. A Felvidékrol érkezok pedig mesemondással
szórakoztatták a kicsiket, míg egy másik színhelyen moldvai és gyimesi
néptáncot tanítottak a gyerekeknek. A kézmuves játszóházban ugyanekkor a
Szent Iván-éji hagyományokat elevenítették fel.
A tuzrakás és a tuzugrás Debrecenben sem maradt el. A nyolcvan
centiméter átméroju máglyát a néptáncos lányok körülülték, s népdalokat
énekelve várták, hogy parázsra égjen. Ezt követte a tuztánc, majd a
tuzugrás. A csapókerti rendezvényen több fiatal pár vállalkozott arra, hogy
kéz a kézben átugorja a parazsat. Reményeik szerint, szerelmük ennek
köszönhetoen egész életen át tart majd, szeretetben, megértésben.