széki keserves, lassú és magyar

:fekete a holló

fekete a holló
gyászt visel magáért
én is gyászt viselek
jegybéli mátkámért

szállj le holló szállj le
vidd el levelemet
apámnak anyámnak
jegybéli mátkámnak

s ha kérdi hogy vagyok
mondjad hogy rab vagyok
idegen országban
csak bujdosó vagyok

idegen országban
idegen emberek
járok az utcákon
senkit sem ismerek

eridj édes fiam
eridj ha menned kell
a jó isten legyen
minden lépéseddel

:jár a kislány virágos zöld mezőben

jár a kislány virágos zöld mezőben
fehér kendőt lobogtat két kezében
fehér kendő a szerelem zászlója
nem a világ állj meg babám egy szóra

hűs a berek patak megyen az alján
gyere oda búslakodó kisleány
barna kislány ne indulj el utána
bánatvirág virágozik nyomában

szatmári betyárballada, csendes, csárdás és verbunk

:nem messze van ide kismargita

nem messze van ide kismargita
hol a tisza körös-körül folyja
közepébe egy kis rongyos csárda
benne iszik egy betyár magába

amott jönnek nyolcan a zsandárok
jaj de szépen fénylik a csákójuk
elöl megy a csendőrkapitánya
egyenesen be kismargitára

jó estét te csalfa csaplárosné
hát az a szép szilaj csikó kié
jó bort iszik annak a gazdája
nem régen jött nincs egy fél órája

küldje ki hát annak a gazdáját
nem bántjuk mi csak adja meg magát
ki se megyek meg se adom magam
ha úgy tetszik hajtsák el a lovam

a lovamat nem annyira bánom
csak a nyeregszerszámom sajnálom
szügyellője a bugyellárisom
benne háromszázezer forintom

egyet adtam a szilaj csikóért
a másikat a nyeregszerszámért
a harmadikat egy szép barna lányért
kit nem adnék széles e világért

:én is mint eleinte

én is mint eleinte éltem a világom
mindennapi nótámat zengtem a zöld ágon
rabja lettem holtomig egy csalárd vadásznak
kénytelenül fütyölni kell a kismadárnak

csalfa leány létemre mire vetemedtem
ennek a szép legénynek szerelmébe estem
tőrbe estek lábaim oda szabadságim
megkötözve szárnyaim oda vigasságim

kendermaggal etetnek de nem a mezőben
forrásvízzel itatnak de nem a fenyvesben
a mezőnek magvai édesebbek voltak
a forrásnak vizei hidegebbek voltak

# #4
# lakodalmi táncok tendl páltól
# (sopron)
#

bonchidai ritka és sűrű fogásolás

:befogtam a hat ökröm a járomba

befogtam a hat ökröm a járomba
elviszem a búzámat a malomba
édes kicsi molnárom őröld meg a búzámat
három éve nem láttam a babámat

akkor szép a sűrű erdő mikor zöld
mikor minden dalos madár benne költ
dalos madár ehaja ne szállj ablakaimra
kisangyalom borulj a vállaimra

ráborulnék kisangyalom nem lehet
mer a lányok selyemkendőt viselnek
selyemkendő kék szeme szemöldöke fekete
a jóisten számomra teremtette

magyarpalatkai lassú és szökős

azt gondoltam míg a világ
mindig ég a gyertyavilág
de már látom hogy elalszik
s az én rózsám rám haragszik

édesanyám sok szép szava
kit fogadtam kit nem soha
megfogadnám de már késő
hull a könnyem mint az eső
==

tavaszi szél vizet áraszt
minden madár társat választ

hát én immár kit válasszak
szívet szívért kinek adjak

addig éli lány világát
míg szél fújja pántlikáját

a pántlika könnyű gúnya
mer azt a szél könnyen fújja

jaj istenem de víg voltam
míg az anyám lánya voltam

de mióta nem az vagyok
a búnak is helyet adok

magosan repül a daru

(magyarszovát)

magosan repül a daru
magosan repül a daru
szépen száll
haragszik az én rózsám
haragszik az én rózsám
mert nem szól

ne haragudj kedves rózsám sokáig
mer tiéd voltam tiéd leszek halálig

csillagtalan setét éjjel
csillagtalan setét éjjel
jártam a virágos réten
ott láttam egy árva lelket
és kihallgatta hogy mit beszélek
és kihallgatta hogy mit beszélek

nem beszélek én egyebet
csak a régi szeretőmet
s nem beszélek én egyébről
csak a régi szerelemről

erdők mezők vad ligetek
erdők mezők vad ligetek
hadd bujdossak tibennetek
hadd bujdossak a vadakkal
sírjak a kis madarakkal
sírjak a kis madarakkal
laj-la-la…

# #8
# kőrispataki forgatós
# (székelyföld)
#

szatmári csendes, csárdás és friss

ablakomba besütött a holdvilág
az én babám abban fésüli magát
göndör haját százfelé fújja ja szél
köszönöm babám hogy eddig szerettél

de szeretnék a templomba ott lenni
mikor az én galambomat esketik
meghallgatnám mit tagadsz a miénkből
hát te csalfa nem félsz a jó istentől

de szeretnék az égen csillag lenni
ott is csak a hajnalcsillaggal járni
éjfél után megkerülném az eget
hogy tudjam meg hogy a babám kit szeret

CD: Tükrös zenekar / Szatmári népzene az 1900-as évekből

# #1
# Tánczene
#