Kicsi húsvét

Régebb azokat a keresztgyerekeket, akiknek húsvétban nem jutott piros tojás, egy héttel később, kicsi húsvétban szokták megkínálni.

Kalácsot nem sütöttek, legtöbb helyt maradt az előző hétről. A "lemaradt" cigányok is abban reménykedtek, hogy a kicsi húsvétban kapnak egy kis harapnivalót.

Ma ez a szokás ; az anyagi javak növekedése miatt – fölöslegessé, szükségtelenné vált.

Április 24. György, Szent György

Szent György napjához fűződik a juhok kihajtása a legelőre, az uborka, tök és zöldpaszuly vermelése. A kukoricát is Szent György napja előtt és után két héttel lehet vetni.

Ha ilyenkor sok a cserebogár, megeszik a gyümölcstermést, de jó törökbúzatermés várható.

A Szent Márton napján felvett vastag téli holmit is, egyesek szerint, Szent György napján vetik le. Ettől a naptól kezdve már lehet mezítláb járni, földre ülni (egy helyi megfigyelés szerint azokban a hónapokban, amelyekben nincs "r" betű – május, június, július, augusztus – lehet mezítláb járni).

A juhok kihajtása, számba adása a majornak és ennek megkínálása 1-2 pohár borral, ünnepi hangulatot teremt.

Az utóbbi időben egyre többen mennek el a közeli Erdőszentgyörgyön sorra kerülő, évente megrendezett Szent György-napok rendezvényre.

Pásztorfogadás

1962, a mezőgazdasági területek szövetkezetesítése előtt Vadasdon nem volt közlegelő, sem tanácsi legelő, a teheneket erdőszéleken, vágatokban, saját területeken etették, paréztatták nyári időszakban. Később a tsz. adott területet e célra, de mindig az emberek fogadtak pásztort, legtöbbször cigányembert. Ma a községi önkormányzat biztosít legelőterületet.

A pásztorfogadást a kultúrházban ejtették/ejtik meg, az előre meghívott-mozgósított marhatartó gazdák jelenlétében és részvételével. Több jelentkező esetén azt választják, aki a legmegbízhatóbb, odaadóbb, kevesebbet kér, nem veri az állatokat, s vállalja a legelőn való vízmérést az állatok részére. Ha sikerül megegyezni, akkor egyik gazdánál szerződést írnak alá két példányban, majd rögtön áldomást isznak, hogy meg ne bánják.

A60-as években sokáig szerbe hajtották a nagyállatokat, egyik nap az egyik család, másnap a másik vagy két családból egy-egy személy. Délben hazahajtották az állatokat, mivel nem volt víz az itatásra, s délután újra kieresztették.

A faluban ma is beszélnek Pupa báról és Pupánéról, ravai cigánycsaládról, akik a 70- es években többször vállaltak pásztorságot Vadasdon. Megtörtént, hogy reggel, amikor a csordát kihajtották, Pupa bá így szólt a feleségéhez:

– Ilona! Elöl, hátul, kétoldalt, s a többit bízd rám!

Szólások, agrárrítusok a tavasz tárgyköréből
Tavasszal minden bokor szállást ad.
Fenyőfát ház körül ültetni nyomorúság.
Meghúzódik, mint a darázs a kórészálon.
Aki kétutason vet, hitvány munkát végez.
A vesszőt addig kell hajlítani, amíg lehet.
Nem baj, ha valakit a falusi szél fú.
Kaszálj előbb, szántsál később, s a tiéd nem vész el.
Aki Szent György napja előtt szalmakalapot tesz, attól nem kell tanácsot kérni.
A nyulat bokrostól lövik.
Ha van zab, ostor nem kell.
Úgy elment, mint a tavalyi hó.
Jó kert, jó szomszéd.
Ha az új hold öntőleg, esős idő, ha pedig merítőleg áll, száraz idő várható.
Őszi szántás – fél trágyázás, könnyű lesz a kapálás.