1956 ötvenedik évfordulójára háromféle emlékmű készült egyszerre: egy magánadományokból Csömörön, egy 900 millió forintos állami a Városligetben, és egy 150 milliós a Műegyetemnél. A Lobbi ezeket egymás mellé téve közölte. Részlet a Magyar Lobbi 2006. június 16-i akciólevelének anyagából.

Magánadományokból: a kommunizmus áldozatainak emlékműve, Csömör

„Elsőként a világon emlékmű a kommunizmus 100 milliónyi áldozatának tiszteletére!” – így hirdette a Budapest melletti Csömörön a Gloria Victis Közhasznú Alapítvány, amely egyszerre kívánt emléket állítani a világkommunizmus áldozatainak és az 1956-os forradalom 50. évfordulójának. Az avatás időpontja 2006. október 21. volt.

A beszámoló szerint az előző hónapok intenzív propagandájának köszönhetően adakozók százai támogatták az ügyet – a felsorolásban Liechtenstein hercege és Tajvan elnöke is szerepelt –, de a 17 millió forintos összköltségnek egy tetemes része még hiányzott.

Fábián Pál, az alapítvány titkára a helyzetjelentést így zárta: „E hónap 28-án hozzák Csömörre az alkotást, és másnap egy daru segítségével megkezdik az összeállítást. Szerencsés helyzet, nekünk már »csak« előre van út!”

A csömöri szervezők azt is tervezték, hogy az általuk terveztetett emlékművet a fővárosban is megvalósítják, költségvetési keretből, a volt Sztálin-szobor helyén, a Dózsa György úton. (Ez a terv, mint az alábbiakból kiderül, épp akkor ütközött az állami emlékmű-építkezésbe, amely ugyanoda készült.)

Állami, adópénzen épülő emlékművek

A Kormányszóvivői Iroda közleménye.

Elkezdődtek az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc központi emlékművének építési munkálatai a városligeti Dózsa György úton, az Időkerék és a Regnum Marianum emlékmű közötti területen, az egykori Sztálin-szobor helyén. Az emlékmű elkészítésére a kormány 900 millió forintot különített el.

A kivitelező a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában lévő HM Ei Zrt., a tervező pedig az i-y alkotócsoport Kft., amely nemzetközi tervpályázaton nyerte el a lehetőséget a 79 jelentkező egyikeként. A helyszínen csúcsidőben 50 fő dolgozott, további mintegy 100 fő a műhelymunkákat végezte. A kivitelező ekkor az egykor az állami vezetőknek fenntartott tribün alapjának bontásánál tartott; eddig 5000 köbméter aszfaltot és építési törmeléket szállítottak el.

Az emlékművet 2006. október 23-án avatták, az ünnepségsorozat csúcspontjaként. Ugyanekkor rántották le a leplet a Műegyetemnél készülő másik emlékműről is, amely az ötvenhatos szervezetek képviselőinek javaslatára készült; ennek kivitelezését a kormány 150 millió forinttal támogatta. Az alkotókat – Csíkszentmihályi Róbert szobrászt és Schilling Róbert építészt – az ötvenhatos szervezetek által összeállított zsűri választotta ki.

(Érdemes a három számot egymás mellé tenni: 900 millió az állami központi emlékmű, 150 millió a műegyetemi állami emlékmű, és 17 millió a csömöri, amely magánadományokból épült, és amelynek a pénze júniusban még nem volt együtt. A Lobbi ezt a hármas tagolást maga választotta a hírlevél szerkezetében – „magánpénzből” és „állami, adópénzen épülő” alcímekkel –, és a szembeállítás nyilvánvalóan szándékos volt. Ehhez jött még negyedikként a 16 pont születésének „családi emlékműve”, amelyet a pontok még élő megfogalmazói állítottak a maguk pénzéből; arról külön itt olvasható.)

Forrás: Magyar Lobbi, 2006. június 16.