az a baj hogy maguk a karakterek amiket bemasolsz, nem egy fajta karakter tipusbol vannak; igy ha berakom h. UTF-8, akkor egyresze nem jo, mert a tied Central European-ban van; ha meg a Central EU valasztom, akkor meg amit UTF-8-ban irtal az nem mukodik.

Talan a Google Groups jobban eltud igazodni, korrigalni. Nekem nincs ra lehetossegem.

Arpad

Begin forwarded message:

> From: hunglobby@aol.com

> Date: April 9, 2011 2:29:43 PM EDT

> To: webhelphunor@gmail.com

> Subject: A_MAGYAR_LOBBI_AKCI=D3_LEVELE

>

> A MAGYAR LOBBI AKCIÓ LEVELE

> [2011-04-09]

>

>

> A Magyar Lobbi munkájának ismertetése az alábbi cimen található:

> http://belaliptakpe.com/work-for-hungary/magyar-lobbi/

>

> A Magyar Lobbiba csak ÖNMAGA iratkozhat fel! A feliratkozás az alábbi cimen történik:

> http://hungaria.org/hungarian-lobby/user/subscribe.php

>

> xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

>

> AKCIÓINK:

> 1) PAKSI ERÕM€

> 2) ALAPTÖRVÉNY ÉS A DUNA

> 3) HUNGARIAN HERITAGE MONTH

> EGYÉB:

> 4) KIEGYEZÉSI TERV

> 5) DIÁKOK TÖRTÉNELMI VETÉLKEDÕJE 56-RÓL

> 6) MAKKAI ÁDÁM ÉS VÁRDY BÉLA ELISMERÉSEI

> 7) 2O11 ÁPRILIS 8: NEMZETKÖZI ROMA NAP

>

> xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

>

> 1) Paksi Erõmû

>

> Tisztelettel kérem a Magyar Lobbi résztvevõi közül azokat akik ismernek a Paks-i atomerõmûnél dolgozó szakembereket, hogy továbbítsák számukra az alább megadott cimen részleteiben ismertetett tervemet. Ennek a tanulmánynak a megirására egy mûszaki magazin kért meg

>

> http://www.prweb.com/releases/2011/4/prweb8287557.htm

>

> azért, hogy levonva a Japán Fukushima tragédia tanulságait, biztonságosabbá tehessük az amerikai BWR reaktorokat. Azért szeretném, hogy ez a tanulmány eljusson Paksra, mert a paksi erõmû is BWR tipusú és így a tervemben felsorolt változtatások közül több Paksra is érvényes.

>

> http://belaliptakpe.com/blogs/fukushima-and-the-future-of-nuclear-power/

>

> xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

>

> 2) Alaptörvény és a Duna

>

> Fontosnak gondolom, hogy az új alkotmány egyértelmûen kimomdja:

>

> ≥A mindenkori magyar kormányoknak kötelessége az ország területi integritását, beleértve határfolyóinkat, minden eszközzel megvédeni.‰

>

> Magyarországnak a bõsi fiaskó 1.8 milliárd dollárjába került és annak jövõje a mai napig rendezetlen. Elérkezett a ≥Második Hágai Per‰ ideje, mely remélhetõleg elhatározna a ≥Kiegyezési Terv‰ kivitelezését.

>

> Tisztelettel kérem a Magyar Lobbi résztvevõit, hogy képviselõik és a média tájékoztatásával segitsenek a fenti célok elérésében. A Kiegyezési Tervrõl alább mellékelek egy rövidebb ismertetést, míg akit a Duna ügyének részletes áttekintése érdekel, megtalálja azt az alábbi címen:

>

> http://belaliptakpe.com/work-for-hungary/mka-magyar-kornyezetvedelmi-alap/a-duna-vedelmeben/

>

> xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

>

> 3) ≥ Hungarian Heritage Month‰

>

> Clevelandi magyarok kezdeményezik egy ≥ Hungarian Heritage Month‰ létrehozását és kérték a Magyar Lobbi tanácsát a kivitelezést illetõen. Én csak annyit tudok, hogy Amerikában léteznek ilyen hónapok (lengyel, ír, hispanic, zsidó, olasz, stb.), de nem tudom, hogy azokat formálisan az amerikai képviselõház hozta-e létre és anyagilag támogatja-e, vagy csak az illetõ etnikai szervezetek?

>

> Azt is tudom, hogy ha ehhez valamilyen kongresszusi határozatra van szükség úgy a Congressional Hungarian American Caucus segíthet abban: Co-Presidents: Rep. Dennis Kucinich (D-Ohio) and Rep. Steve LaTourette (R-Ohio), Members: Henry A. Waxman (D-California), Robert Wexler (D-Florida), Lincoln Diaz-Balart (R-Florida), Marcy Kaptur (D-Ohio), Carolyn B. Maloney (D-New York), Donald Manzullo (R-Illinois), Thaddeus McCotter (R-Michigan), and Timothy J. Ryan (D-Ohio).

>

> Kérem a Magyar Lobbi résztvevõit, hogy aki információval rendelkezik vagy tanácsot kiván adni, irjon egyenesen Thomas Zalaynak: zalay@msn.com

>

> xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

>

> EGYÉB

>

> 4) KIEGYEZÉSI TERV

>

> A KT és a Szlovák Tárgyalások

>

> Dunai vízlépcsõk 360 milliárd forintjába ($ 1.8 md) kerültek a magyarságnak anélkül, hogy azokból egy fillérnyi hasznunk lett volna. Bevezetésül tekintsük át, hogy mire is ment el ez az óriási összeg, milyen építmények születtek az érintett Duna-szakaszon:

>

> A Pozsony-Budapest-i Dunaszakasz térképén nyugatról kelet felé haladva, az elsõ építményt Pozsony alatt, Dunacsúnnál (Cunovo) találjuk, abban a kis háromszögletû térségben, melyet a második világháború után csatoltak Szlovákiához. A dunacsúni építmény eredményezte a Duna elterelését (a C-változat beindítását), amit késõbb a Hágai Bíróság törvénytelennek nyilvánított.

>

> Kelet felé haladva, a második vízlépcsõ Dunakilitinél magyar területen és magyar költségen épült. Ezt az építményt, mely része az 1977-es szerzõdésnek, a Hágai Bíróság törvényesnek nyilvánította. Ugyan Dunakilitinél eddig még nem zárták el a Duna medrét, attól 1.5 kilométerre keletre, (az 1840-es folyamkilométernél) a Horn-kormány elhelyezett egy fenékgátat azzal a céllal, hogy megemelje a Duna elterelése miatt bekövetkezett alacsony vízszintet. Ennek eredményeként szennyezett állóvíz tölti meg e szakaszon a Duna medrét. A harmadik vízlépcsõ maga a Gabcikovo-i (Bõs-i) erõmû. Bõs alatt, a sok emelet magasból lezúduló víz medermélyülést eredményezett, ami ma megnehezíti a hajózást és további vízszint emelést tesz szükségessé Bõs és Budapest között. Bõst magát a bíróság törvényesnek nyilvánította, de azt nem, hogy a közös vízbõl nyert áramot és hajózási díjakat Szlovákia 1992 óta megtartotta magának.

>

> Végül a negyedik vízlépcsõ, a Budapest feletti Dunakanyarban, Nagymarosnál épült magyar költségen. Ezt az építkezést, majd annak lebontását is, osztrák vállalkozók végezték. A közel 100 milliárd forintos (500 millió dolláros) tartozást Magyarország áramban törleszti egészen 2016-ig.

>

> Miért Kell Egy Kiegyezési Terv?

>

> Sajnos a Duna és a Szigetköz jövõjével kapcsolatos tisztánlátást akadályozza úgy a kérdések összetettsége, mint a vitákban kialakult személyeskedõ és demagógiára hajló hangnem. Ennek oka, hogy a vízépítõ lobbi vezetõinek is, de néhány radikális környezetvédõnek is inkább célja a másik fél álláspontjának teljes elsöprése, mint a higgadt és tárgyilagos megegyezés.

>

> Egyes radikális környezetvédõk nem veszik figyelembe az Európai Unió (EU) hajózási igényeit és a bírósági döntés ellenére is fenntartják a “mindent le kell bontani” álláspontjukat. A másik oldalon, a szlovák nacionalisták támogatta “beton lobbi” sem törõdik a hágai döntéssel, azzal, hogy a bíróság egyetlen új építkezést sem javasolt, vagy azzal, hogy Hága a Duna elterelését törvénytelennek nyilvánította, mert õk viszont vízlépcsõkkel kívánják végigépíteni a Dunát, le a Fekete-tengerig.

>

> 1994-ig. az Antall kormány politikáját a radikális környezetvédõk irányították -ami megnyilvánult az 1977-es szerzõdés felmondásában- míg most, a Horn kormány alatt, a Julius Binder irányította beton lobbi befolyása érvényesül Magyarországon is. Ez a magyarázata annak, hogy Nemcsók János, a magyar tárgyalódelegáció vezetõje olyan újabb vízlépcsõk építésérõl beszél, melyek Magyarország minden polgárának 50,000 forintjába kerülnének.

>

> A magyar társadalom érzi, hogy egyik végletnek sincs igaza, tudja, hogy a kormány-álláspontok 180 fokos fordulatai nem szolgálják a nemzet érdekeit és sejti azt is, hogy a két véglet között, kell lennie egy igazságos átmeneti megoldásnak. Ezért remélem, hogy akkor, ha sikerül megtörni az “agyonhallgatást”, s így a társadalom megismerheti a Kiegyezési Tervet (KT), akkor támogatni is fogja azt.

>

> A Kiegyezési Terv

>

> A KT a Világbíróság döntésével teljes összhangban, felszámolja az összes mederzárat vagy fenékgátat és 100%-ban visszatéríti a Dunát a természetes medrébe (2. ábra). Így, a bíróság által jogerõsnek nyilvánított 1977-es szerzõdésnek megfelelõen, a Duna “csapja” Dunakilitinél újra magyar felségterületre kerül.

>

> A KT abból indul ki, hogy a bíróság a jelenlegi állapotot jogellenesnek ítélte és egyben megállapította a C-változat okozta természeti károk létezését, de figyelembe veszi azt is, hogy a bíróság nem kötelezte a magyar felet semmilyen új erõmû építésére.

>

> A KT egy tíz éves, nemzetközileg finanszírozott, olyan helyreállítási programot javasol, melynek elsõ lépése egyrészt az US EPA által kidolgozandó pártatlan környezeti hatástanulmány, másrészt a vízlépcsõ szolgálta prioritások elfogadása lenne. A prioritások között egyenértékûen szerepelnének az ivóvízkészlet és a természet védelme, illetve az árvízvédelem és a hajózás szempontjai, míg az energiatermelés az elõbbieknek alárendelt szempontként vétetne csak figyelembe.

>

> Mint a KT-t ismertetõ térképen látható, a terv Dunakilitinél mederzár nélkül, Parshall csatornával duzzaszt úgy, hogy a vízszint csak a folyó medrében emelkedik, de tározó tavat nem hoz létre. Ez biztosítja a hajózást úgy a Dunán, mint a bõsi oldalcsatornában. A KT 10 éves programjának elsõ lépése a dunacsúni mederzár felszámolása és a dunakiliti-i Parshall-csatorna megépítése.

> Ez a lépés a Binder-Nemcsók féle vízgát építési terv költségeinek 5%-ából, 10 milliárd forintból ($50 millió), egy év alatt kivitelezhetõ.

>

> Az alábbiakban a KT részletesebb ismertetése következik:

>

> KT és a Duna vízszintje

>

> A Duna, a huszadik századig, az Alpokból legörgetett kõ és kavics hordalékkal bélelte ki a medrét és pótolta az erózió okozta medermélyülést. (A folyó évi hordalék-szállítása 0.5 millió köbméter.)

>

> A huszadik század sokféleképpen hozzájárult a medermélyüléshez, az ebbõl következõ vízszint-csökkenéshez és a vele járó talajvíz szennyezõdéshez is. A medermélyülésben szerepet játszott a bõsi vízgát okozta erózió is és az osztrák vízlépcsõk hordalék felfogó és medermélyítõ hatása is, de a talajvíz szennyezõdésének fõ forrásai, a tározó tó által elöntött kavics és sóderbányái voltak 1970 óta csak a Pozsony alatti kavicsbányák 50 millió köbméter nyersanyagot (a folyó 100 évi hordalékának megfelelõ mennyiséget) termeltek ki. A bányák átvágták azt a 6-8 méter vastag kavicsréteget, melyet itt a Pannon-tenger deltájában, évezredek alatt rakott le a folyó. A Csallóközt és a Szigetközt ma is befedi ez a vastag kavicsréteg.

>

> E réteg, egyrészt mint szûrõ védte a talajvíz tisztaságát, másrészt, az azon átszivárgó víz pótolta a 300 méter mélyre kiterjedõ hatalmas vízkészletet, mely Európa második legnagyobb vízkincse. Ezt az ivóvíz készletet ma már 100 méteres mélységig beszennyezte a bõsi tározó tó.

>

> A KT, a terv kivitelezésének elsõ fázisában mederszûkítéssel (Parshall csatornákkal) emeli meg a folyómederben a vízszintet, majd a második fázisban mederemeléssel tovább növeli azt. A folyó vízszintjével együtt emelkedõ talajvízszint biztosítja a parti szûrésû kutak ivóvíz ellátását, helyreállítja az árvidéki természet vízegyensúlyát és biztosítja a kavicsrétegben az öntisztító vízmozgást, ami pár évtized alatt regenerálhatja az eddig bekövetkezett szennyezõdést.

>

> Parshall-féle Csatornák

>

> A Parshall csatornára azért van szükség, hogy a folyómederben anélkül emelkedjék a vízszint, hogy a mérgezett iszapot feltartóztató fenékgátakat kellene építeni. Mivel a Parshall csatorna beszûkíti a folyó keresztmetszetét, ezért ahhoz, hogy ugyanannyi víz, ugyanannyi idõ alatt átfolyhasson rajta, ahhoz a víznek fel kell gyorsulnia. A gyorsuláshoz energia szükséges, s ezt az energiát a saját vizének feltornyosodásából (helyzeti, potenciális energiájából) nyeri a folyó.

>

> Így pontosan beméretezhetõ, hogy mondjuk a dunakilitii Parshall csatorna, az 1,000 vagy 1,200 köbméteres vízfolyásnál, a vízszintet a tengerszint feletti 88.8 méteres szinten tartsa a felvízcsatorna bejáratánál. Amikor a vízfolyás ennél kevesebb, a bõsi oldalcsatorna állóvizû, amikor több, akkor vagy a bõsi oldalcsatorna kapja a felesleget áramtermelésre (és a vízszint megemelkedik 131.1 méterre az üzemvíz csatornában), vagy a dunakilitii duzzasztó engedi le azt természetes medrébe, hogy ennek révén biztosíttassék az árvidéki természet megkövetelte idõszakos árasztás.

>

> A Parshall csatorna elõnye, hogy nemcsak átengedi a szennyezett iszapot, de magas turbulenciával engedi azt át. Ennek egyik kedvezõ következménye, hogy csökkenti az ülepedést, míg a másik az, hogy a keletkezõ “fehér vizes” vízesésben megnövekszik az oxigén felvétel és így, az oxigénnel telített folyóban helyreáll az organikus szennyezést lebontó öntisztítás.

>

> A Parshall csatornának az is elõnye, hogy viszonylag keskeny és hogy abból nem lefelé zuhan a víz, (mint történik egy vízlépcsõnél), hanem elõre tör.

>

> Ezért a Parshall csatornák eredményezte medermélyülés eleve sokkal kisebb, keskenyebb sávban formálódó és “holland matracok” alkalmazásával teljesen megakadályozható. Így, a vízlépcsõkkel ellentétben, (melyek mindig újabb lépcsõk építését teszik szükségessé), a Parshall csatorna végleges megoldást jelent.

>

> A KT tervei szerint a Pozsony-Budapest-i szakaszon sehol sem épülne sem mederzár, sem tározó és a vízszint csak a folyó medrén belül emelkedne. Ennek eredményeként növekszik az árvízbiztonság is, mert az üresen tartott árterek, árvíz idején tárolni tudják a vízfelesleget.

>

> A KT kivitelezésének elsõ fázisában, mederszûkítéssel emelnénk a medren belül a vízszintet, míg a második fázisban (a térséget fedõ kavicsréteg kb. 5%-ának, tehát 10 millió köbméternyi nyersanyagnak a felhasználásával), sor kerülne a meder megemelésére is.

>

> KT és a Vízmegosztás

>

> A Duna évi vízhozama 50 és 100 milliárd köbméter között ingadozik, míg a folyó másodpercenkénti átlag vízhozama 2000 köbméter körül van. (Jelenleg ennek 20%-a, tehát csak évi 400 m3/sec -nyi víz jut a Duna medrébe és 40 m3/sec a Mosoni Dunába.) A KT évi átlagban másodpercenként 1000-800 köbméter vizet juttatna a Duna medrébe, s azt ezt meghaladó vízmennyiséget küldené az üzemvízcsatornába, áramfejlesztésre. Így, alacsony vízállás idején, az üzemvízcsatorna, mint állóvizû hajózási oldalcsatorna mûködne és csak a zsilipelésre és szivárgás pótlására kapna másodpercenként kb. 100 köbméter vizet.

>

> Annak érdekében, hogy Szlovákia a fenti vízmegosztás mellett is elegendõ áramot nyerjen, a KT a Bõsön termelt összes áramot Szlovákiának adná, míg az esetlegesen Dunakilitinél termelt áram Magyarország tulajdona lenne.

> A tengerszint feletti vízszinteket az 1810-es és 1850-es folyami kilométerek között, alacsony vízállás idején, a 6. ábra mutatja. Itt látható, hogy a jelenlegi Duna-meder Dunacsúnnál még 85 méterrel van a tengerszint felett, míg 40 kilométerrel keletre, Szapnál már 20 méterrel lejjebb halad.

>

> A tervezett 2 méteres mederemelést, a Dunakiliti-i Parshall csatorna duzzasztásának hatását és a dunakilitii illetve bõsi zsilipek alsó és felsõ vízszintjeit. A tervek szerint, alacsony vízálláskor a Parshall csatorna Dunakilitinél a vízszintet 88.8 méter körül szabályozná, hogy így a 2.5 méter merülésû hajók egyaránt használhassák a Duna medrét is, és a bõsi oldalcsatornát is.

>

> KT és a Hajózás

>

> A dunán már több mint 30 vízlépcsõ mûködik. A zsilipelési költségek megnövelték a vizi szállítás árát, míg a zsilipelési idõk lelassítják a szállítást. Ennek ellenére szükséges, hogy a magyarországi Dunaszakaszon is eleget tegyünk az EU hajózási elvárásainak. A KT nem csak kielégíti, de meghaladja az EU elvárását, mely az év 243 napjában megköveteli a 2.5 méter merülésû hajók számára a biztonságos áthaladás biztosítását (tehát a kb. 3 méteres vízmélységet egy felül 50, alul 31 méteres szelvényben), úgy az üzemvíz csatornában, mint a Duna természetes medrében.

>

> A Világbank és a Turizmus Szerepe

>

> Jelenleg, a Világbank finanszírozásában folyamatban van a Duna Fekete-tengeri deltájának helyreállítása. Mivel a Szigetköz õrzi Európa egyetlen szárazföldi tengerdeltájának természeti örökségét, ezért valószínû, hogy az itteni helyreállítási munkálatok anyagi terhét is felvállalná a Világbank, ha a kormány folyamodna a támogatásért. Mivel Magyarország Rio de Janeiróban aláírta a nemzetközi biodiverzitási szerzõdést, így egyrészt ma már köteles is megvédeni a C-változat által veszélyeztetett 400 élõlényfajtát, másrészt pedig valószínûbb is, hogy elnyerné a bank támogatását, ha folyamodna azért.

>

> A pangó vizek felszámolása és a mellékágak újbóli elárasztása nem csak azért szükséges, hogy visszatérjen a búbos hattyú, a kerecsensólyom és a kanalas gém, s hogy a haldokló ligeterdõk ölén új életre keljen a tûzliliom és az õsszõlõ, de azért is, hogy medfékeztessen a vírusok, baktériumok és mérges algák elszaporodása, és az iszapcsigákban élõsködõ laposféreg, a rohamosan szaporodó és veszélyes óriás májmétely terjedése.

>

> A KT nagy hangsúlyt helyez arra, hogy az árvidéki természet helyreállítása mellett, a térség lakóinak élete is megjavuljon. E célt szolgálná a térségben, Hainburgtól Szapig tartó, “európai szabad zóna” létrehozása, ami a szabad közlekedés és munkavállalás mellett szolgálná az együvé tartozás tudatának formálását is. A háromnemzeti természetvédelmi park persze egész Európából ide vonzaná a természetrajongó turistákat, míg a kenusoknak vagy tutajosoknak külön vonzóerõt jelentene a dunakilitii Parshall csatorna fehérvízû vízesése.

>

> A KT és a Szlovák Tárgyalások

>

> A magyar-szlovák tárgyalások fõcélja nem a kormánydelegációk közötti alku, hanem az érintett társadalmak felvilágosítása és ennek révén egy közmegegyezés kialakítása kell legyen. Abban nincs semmi baj, ha a Binder delegáció nem fogadja el a KT-t és így a bíróságra marad a döntés. Az viszont nagy baj lenne, ha a magyar társadalom közömbössége, a tárgyaló felek pártérdekei és a közelgõ választások miatt olyan egyezség születne, amely egyrészt Magyarországot is bûnrészessé tenné Európa egyetlen belföldi tenger-deltája tönkretételébe -s így lerombolná hazánk nemzetközi jóhírét-, másrészt véglegesen elfogadná határfolyónk elterelését, ami így hosszú távon is akadálya maradna a Szlovákiával való megbékélésnek.

>

> Ezért, a magyar-szlovák tárgyalásokról és a KT-rõl a következõket tudnunk kell:A Kt kivitelezése esetén Magyarországnak egy fillért sem kell felvállalnia (a Világbíróság által illegálisnak ítélt) dunacsúnyi vízgát költségeibõl. Ez önmagában több mint 100 milliárd forint ($ 550 millió) megtakarítást jelent.

>

> Ugyanakkor, a KT kivitelezése esetén Szlovákia köteles Dunakiliti költségeinek felét átvállalni, ami nagymértékben kiegyenlíti a bõsi építkezések költségeit. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy 1992 óta, Szlovákia Bõsnél megtartotta magának az összes hajózási díjat és a közös vízbõl termelt évi 1,7 gigawattóra mennyiségû áram utáni bevételt is, úgy világos, hogy nullszaldó helyett Szlovákia van tartozásban.

> A fentiekbõl látható, hogy a KT egy olyan terv, mely összhangban van a Világbíróság döntésével is, és a Riói Szerzõdéssel is, mely végleges és az igazságnak megfelelõ olyan megoldást kínál, melyet a Világbank támogatna, s mely szolgálná az északi szomszédunkkal való megbékélést.

>

> Háttér

>

> Amikor a 80-as évek közepén eljutottak hozzám Szalay Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Interdiszciplináris Bizottsága elnökének a halálos ágyán elsuttogott utolsó szavai: “Ne engedjétek!”, akkor határoztam el, hogy felvállalom a Duna védelmét. Azóta dolgozom a fent ismertetett Kiegyezési Terven, melyet ma már ismer Albert Gore, Amerika alelnöke, Stephen Schwebel, hágai fõbíró, Michal Kovac, Szlovákia elnöke, s melynek figyelembevételét a napokban javasolta Jeszenszky Géza a magyar kormánydelegáció vezetõjének, Nemcsók Jánosnak. Mielõtt a KT ismertetésére térnék, szeretnék eloszlatni néhány, a személyemet illetõ (és nem a barátaim által terjesztett) tévhitet:

>

> Nem vagyok a szlovák nép ellensége. Ellenkezõleg, magam is szlovák származású vagyok, tisztelem, szeretem a szorgalmas és vallásos szlovák népet. Nagyon remélem, hogy a szlovák érdekeket teljes mértékben kielégítõ KT-vel szolgálni tudom, az ezer éve szimbiózisban élõ népeink megbékélését.

> Nem vagyok fanatikus környezetvédõ: ugyan én szerkesztem az Egyesült Államok Környezetvédelmi Mérnökeinek Kézikönyvét, elsõsorban mérnök vagyok, az elsõ diplomám hajómérnöki diploma. Tisztelem a magyar és szlovák vízügyi szakemberek tudását, nem ellenségnek, szövetségeseimnek tartom õket.

> Nem érdek vezet abban, amit csinálok, hanem hazám és a természet szeretete. Az elmúlt évek folyamán mindig a magam pénzét költöttem a Duna védelmére és abból soha hasznot nem húztam. E téren a jövõben sem fogadok el, sem fizetett szakértõi megbízást, sem politikai kinevezést.

>

> Nem vezetnek politikai célok: Egyetlen pártnak sem vagyok tagja. Kérni szeretném úgy a koalíció, mint az ellenzék pártjait, hogy a Duna ügyét ne rendeljék alá pártérdekeknek, hanem kezeljék úgy, mint a magyarság egészének történelmi jelentõségû sorskérdését.

>

> xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

>

> 5) DIÁKOK TÖRTÉNELMI VETÉLKEDÕJE 56-RÓL

>

> A Lakiteleki Népfõiskola Alapítvány és az 56-os Történelmi Alapítvány országos történelmi vetélkedõt hirdet az általános iskolák számára. A vetélkedõ témája az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarországon.

>

> A versenyre általános iskolák felsõ tagozatosaiból álló három fõs csapatok jelentkezhetnek.

>

> (Kérjük, hogy a jelentkezõk válasszanak csapatnevet!) A vetélkedõ két fordulóból áll, melyet az országos döntõ követ.

>

> Az I. forduló megoldásait a jelentkezési lappal együtt elektronikus úton várjuk az alábbi címre:

>

> 56-os Történelmi Alapítvány

> 6120 Kiskunmajsa, Marispuszta 244.

>

> A feladatok elérhetõek: www.56-osmuzeum.hu

> I. forduló beküldési határideje: 2011. április 29. (egyúttal a nevezési határidõ is)

>

> A két forduló alapján az elsõ 8 helyezést elérõ csapat 2011. május 26-27-én országos döntõn vesz részt a kiskunmajsai ””””56-os Nemzeti Emlékmúzeumban, hazánk egyetlen ””””56-os múzeumában. Szállást, étkezést, egyéb tartalmas programokat az 56-os Történelmi Alapítvány biztosítja.

>

> A döntõn a zsûri tagjai:

>  Horváth János, az Országgyûlés korelnöke

>  Kozma Huba, az 56-os Történelmi Alapítvány elnöke

>  Lezsák Sándor, az Országgyûlés alelnöke

>

> A vetélkedõ gyõztesei között 150 000 Ft értékû könyvnyeremény kerül kiosztásra.

>

> A helyszíni döntõ I. helyezettje részt vehet az 56-os Történelmi Alapítvány által szervezett 56-os táborban 2011. nyarán, ahol az ellátást és a programokat az Alapítvány biztosítja.

>

> Nevezési díj csapatonként 2000 Ft (56-os Történelmi Alapítvány, Számlászám: OTP 11732143 – 20058737)

>

> További információ: Juhász Pintér Pál,

> Tel.:06/70 341 52 63

>

> xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

>

> 6) MAKKAI ÁDÁM ÉS A VÁRDY BÉLA ELISMERÉSEI

>

> Életpályája elismeréseként Kossuth Díjat kapott Makkai Ádám, a chicagói University of Illinois nyugalmazott nyelvész professzora, aki mint kiváló mûfordító és költõ aki évtizedek óta népszerüsíti világszerte a magyar költészetet.

>

> Várdy Béla aki (feleségével Ágnessel együtt írt) két könyvben ismertette a Gulágot (Stalin””””s Gulag: The Hungarian Expeience és Magyarok a Gulág Rabszolgatáboraiban címekkel), május 17-én, délután 3:00 órakor, a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartja székfoglaló elõadását: “A Gulág-kutatás helyzete az Egyesült Államokban” címmel, az elöadás nyilvános.

>

> xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

>

> 7) 2O11 ÁPRILIS 8: NEMZETKÖZI ROMA NAP

>

> Örömmel üdvözöljül a nemzetözi roma nap alkalmából: http://en.wikipedia.org/wiki/International_Romani_Day

> a világ egyházi és világi vezetõinek nyilatkozatait, melyekben kérik a világban szétszóródva és még ma is bizonyos fokú kitaszítottságban élõ cigányság teljes befogadását és a nyomorból való kiemelését. Népünknek is érdeke és erkölcsi kötelessége elérni, hogy a cigány származárú magyart egyenértékû embernek és magyarnak tartsa ugyanúgy, mint a német, zsidó, tót vagy bármilyen más származásút. Akit érdekelnek ezzel kapcsolatos gondolataim, megtalálja azokat az alábbi cimen:

>

> http://belaliptakpe.com/work-for-hungary/magyar-jovorol/a-ciganysag-integraciojarol/

>

>

>

> —

> If you do not want to receive any more newsletters, this link

>

> To update your preferences and to unsubscribe visit this link

> Forward a Message to Someone this link