Székelyföldi JegyzetekÁrpádtól ÁrpádigAmerican Hungarian MuseumAHFCAHEASupport this work →
QR: Donate via Zeffy Support this work →

Hungarian Online Resources

est. 1993 by UMCP Hungarian American Student Association

Skandináv Magyar Szervezetek Petíciója Székelyföld Önrendelkezéséért (2013)

A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) és a Finnországi Magyarok Egyesülete petíciója Románia nagyköveteihez, a Székelyföld önrendelkezéséért tartott 2013. márciusi tüntetések alkalmából. Részlet a Magyar Lobbi 2013. március 9-i akció köréből.

A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége petíciót készített elő, amelyet azokban a városokban fognak átadni Románia nagyköveteinek, ahol Székelyföld autonómiáját támogató tüntetéseket tartanak vasárnap.

Tisztelt Nagykövet Úr!

Amint minden bizonnyal Ön is tudja, az erdélyi magyarok, és ezen belül a székelyek és a Székelyföld, több mint 1000 éve az Erdélynek nevezett territórium szerves részét képezik.

Tudjuk, hogy az is világos az Ön számára, hogy a Székelyföld mind a Magyar Királyságban, mind az Osztrák–Magyar Monarchia alatt kisebb-nagyobb megszakításokkal kiváltságos jogokat élvezett önrendelkezés formájában. Ezen jogok a későbbi Romániával egyesült Erdélyben is megmaradtak egy ideig. A II. világháború utáni területi átszervezéskor a tömbben élő magyarok még látszólag területi autonómiát is élvezhettek, előbb a Magyar Autonóm Tartomány keretein belül Marosvásárhely székhellyel, egészen 1960-ig, amikor is Háromszék elcsatolásával létrejött a Maros-Magyar Autonóm Tartomány. Ez az állapot 1968-ig, a megyésítésig tartott, tehát még a Ceaușescu-féle kommunista diktatúra elején is létezett.

Emlékeztetjük Tisztelt Nagykövet urat, hogy az 1918. évi Gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlés (1918. november 18/december 1) a román nép nevében a következőt mondja ki: “Teljes nemzeti szabadság az összes együttélő népek számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által, saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és ország kormányzásában.”

Ezen történelmi tények fényében, valamint az európai demokrácia és megbékélés szellemében, az erdélyi román–magyar békés együttélés érdekében a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) és a Finnországi Magyarok Egyesülete támogatja az erdélyi — ezen belül Székelyföld, a mostani Kovászna, Hargita és Maros megye — magyar és székely lakosságát az önrendelkezésért folytatott demokratikus harcában, és ugyanakkor kéri a román államot, hogy eme törekvést elfogadja, támogassa és bátorítsa, ezzel is bizonyítva Románia demokratikus nagylelkűségét.

Akárcsak Ön — aki ismeri az önrendelkezés különböző formáit az északi országokban —, mint mi is, különböző állampolgárságú magyarok és románok, akik ezekben az országokban élünk, tudjuk, hogy az autonómia egyetlen formája sem veszélyezteti országaink területi épségét (lásd az Åland-szigetek/Finnország esetét), épp ellenkezőleg: teljesen megszüntet mindenféle etnikai konfliktust.

A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége és a Finnországi Magyarok Egyesülete biztos abban, hogy a Székelyföld önrendelkezésének megvalósulása semmiféle területi veszélyt nem jelent a román állam számára, viszont nagyban elősegítheti az Erdélyben és Székelyföldön élő magyar és román ajkú állampolgárok további békés együttélését.

Helsinki–Stockholm, 2013. március 10.
A Finnországi Magyarok Egyesülete és a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége


Forrás: Magyar Lobbi, 2013. március 9.