1957 januárjában a New York állambeli Bard College magyar menekült diákokat fogadott be. Ötven évvel később a Lobbi megpróbálta összegyűjteni a névsort, hogy találkozót és konferenciát rendezzen. Megjelent a Magyar Lobbi 2006. december 15-i akciólevelében.

A keresés állása

Lipták Béla köszönetnyilvánítása jelzi, milyen munka folyt a háttérben:

„Szépen köszönöm a sok levelet, segítséget, melyek eredményeként most már sikerült kb. 150 címet megszereznünk a 337-ből.”

Vagyis 337 magyar diák került Bardra és a hozzá kapcsolódó programba 1956–57-ben, és fél évszázad múltán az elérhetőségeknek alig több mint fele volt megtalálható. Az előkészületeket dokumentáló honlapot Bitó László, a Bard egykori diákja készítette.

A dokumentumok, amelyeket összegyűjtöttek

A találkozóra készülve a szervezők előkerestek egy sor korabeli iratot – ezek együtt annak a néhány hónapnak a lenyomatát adják, amikor az amerikai közvélemény és a felsőoktatás befogadta az ötvenhatos diákokat:

• Eisenhower elnök levelezése Harry James Carmannel a Bard College ügyében
• Eisenhower elnök memoranduma a magyar menekültekről
• New York Herald Tribune, 1957. január 7. – fénykép a bardi magyar diákokról
• New York Herald Tribune, 1957. január 8. – cikk a bardi magyar diákokról
• New York Herald Tribune, 1957. január – „Reds’ Lies Backfired in Hungary”
• A bardi magyar diákok által 1956–57-ben használt könyvek jegyzéke
• The New York Times Magazine, 1957. január 13. – „College-Bound – from Budapest” (két oldal)
• Poughkeepsie New Yorker, 1959. november 8. – „What America Means to Us”
• A magyar diákok tájékoztató programjának tervezete, 1957. január

A tankönyvjegyzék és a „What America Means to Us” című 1959-es írás a legbeszédesebb tételek: az egyik azt mutatja, mit tanultak, a másik azt, mit gondoltak róla három évvel később.

A Bard College azért is természetes helyszín volt egy ötvenhatos konferenciához, mert Hannah Arendt férje, Heinrich Blücher ott tanított, és mindketten ott vannak eltemetve – Arendt pedig 1956-ot az amerikai forradalom óta az első „szabadság-forradalomnak” tartotta. Erről lásd Hannah Arendt, 1956 és a Bard College.

Forrás: Magyar Lobbi, 2006. december 15.

Frissítés: a konferencia teljes programja (2007. január 6.)

A Magyar Lobbi 2007. január 6-i akciólevele közölte a Bard Főiskolán tartandó háromnapos konferencia végleges programját, Lipták Béla felvezetésével.

„Ez a 3 napos konferencia lesz Amerikában a legnagyobb megemlékezés az 5O. évforduló kapcsán. A Bard Főiskola elnöke és alumnuszai minden anyagi és erkölcsi igyekezete arra irányúl, hogy felhivják a világ-média figyelmét a magyarság áldozatára a vörös kolonializmust halálrasebző harcában és arra, hogy mit kapott ennek eredményeként az Egyesült Államok Magyarországtól, amikor 16OO magyar egyetemista itt alkotott.”

A névsor állása: ez a levél 140 megtalált diákot ír a 337-ből. Az alig három héttel korábbi, december 15-i akciólevél „kb. 150 címet” említett — a két szám nem egyezik, és a forrásokból nem dönthető el, melyik a pontos; itt mindkettőt megtartjuk, ahogyan elhangzottak.

REUNION PROGRAM — The Hungarian Revolution of 1956 and After: Impact and Contributions

Thursday, February 15th

• 2:00 p.m. — Registration, Olin Humanities Building Atrium
• 3:00 — Campus tour for alumni of the ’56–57 orientation program
• 4:30 — Torchlight procession from the Olin Humanities Building entrance
• 6:00 — Welcome dinner for alumni of ’56–57, Kline Commons Faculty Dining Room
• 8:00 — Concert, Malcolm Bilson ’60 performing, Olin Auditorium
• 9:15 — Public film viewing: Fiery Autumn, Weis Cinema

Friday, February 16th

• 9:00 a.m. — Registration and continental breakfast, Olin Atrium
• 10:00 — Welcome speeches; keynote by Békés Csaba, Olin Auditorium
• 11:00 — Panel I: Remembering 1956 — Leon Botstein elnök, Haraszti Miklós, Lipták Béla
• 12:30 p.m. — Lunch, Kline Commons Committee Rooms
• 2:00 — Panel II: The Hungarian Revolution in the Shifting Mirror of Scholarship and Historical Memory
• 3:45 — Coffee break
• 4:00 — Panel III: Refugee Intellectuals & the American Experience
• 6:00 — Dinner for alumni and speakers
• 8:00 — Concert by the Bard Conservatory Orchestra, Leon Botstein conducting, Sosnoff Auditorium

Saturday, February 17th

• 10:00 a.m. — Address to Bard’s Hungarian alumni of 1956–1957 by Bitó László ’60, Olin Auditorium
• 11:00 — Panel IV: Contributions of Hungarian Émigrés to Contemporary Society
• 12:30 p.m. — Dedication of the Memorial Plaque, Preston Theater and Ludlow Willinck Hall

Frissítés: sajtókampány, és egy kérdés a futballcsapatról (2007. január 13.)

A Magyar Lobbi 2007. január 13-i akciólevele szerint a Bard igyekezett az ország figyelmét a konferenciára irányítani: több újság írt a készülődésről, és tévéállomásokat is meghívtak.

A névsor állása harmadszor — és a szám megint más. Lipták ebben a levélben a Duna TV elnökének azt írja, hogy „eddig 13O-at sikerült csak felfedezni” a 337-ből. Vagyis három egymást követő szám: kb. 150 (december 15.), 140 (január 6.), 130 (január 13.). A sorozat nem emelkedik, ahogy egy folyamatban lévő kutatástól várnánk — a három adat alighanem egymástól független becslés, nem ugyanannak a nyilvántartásnak az állásai. Mindhármat úgy hagyjuk, ahogy elhangzott.

Susan Gillespie kérdése

A konferencia szervezője ezzel a kérdéssel fordult Liptákhoz — és ez a fajta adat pontosan az, ami egy ilyen évfordulón elveszni szokott:

„I just heard that there was a soccer team among the group at Bard during the Winter Field Period — maybe even the national team? If this is true it’s quite interesting. Could you let me know if you also remember that?”

(Úgy hallottam, volt egy futballcsapat a bardi csoportban a téli időszakban — talán még a válogatott is? Ha ez igaz, az igen érdekes. Meg tudnád erősíteni, hogy te is emlékszel rá?)

Az akciólevélben nincs válasz erre a kérdésre, és a további számokban sem bukkan fel újra. A kérdés tehát máig nyitott: járt-e magyar futballcsapat — esetleg a válogatott tagjai — a Bard College-ban 1957 elején.

A levél zárása Lipták kérése volt, hogy a volt „bárdosok” közül mindenki jelentkezzen Susan Gillespie-nél. Az akkori e-mail-cím húsz év után nyilván nem aktuális; ha valaki ma jelentkezne ezzel a történettel, a Bard College Institute for International Liberal Education a kiindulópont.

Frissítés: a résztvevők névsora és a végleges program (2007. február 2.)

A Magyar Lobbi 2007. február 2-i akciólevele közölte a Bard College sajtóanyagát és — ami ennél fontosabb — a jelentkezők névsorát. Az évfordulós munka szempontjából ez a legértékesebb adat az egész levelezésben: névvel nevezett 1956-os diákmenekültek, akik ötven évvel később még éltek és eljöttek. Ezért adjuk közre teljes egészében, ahogy az akciólevélben szerepelt.

BIZTOSAN JÖN (a levél szerint 27 öregdiák, kísérők nélkül)

• Bartha I. Tamás
• Bitó László
• Hámos László
• Hegedüs Sándor
• Jankovics Eszter (Esther)
• Jurák László
• Kacsinta Ferenc
• Kercsó József
• Kerekes Zoltán
• Keszler Kornélia
• Kovács Joe
• Latkóczy Emese
• Lázár Louis
• Legéndy Károly (Charles)
• Lipták Béla
• Molnár August J.
• Novák Frank (Ferenc)
• Nyikos Julius
• Schweitzer (Barnett) Marianne (Marika)
• Spyers-Duran Lóránd
• Spyers-Duran Peter
• Spyers-Duran (Ferenczy) Veronica
• Szacsvay Márta
• Szilágyi Zsolt
• Dr. Verebély Karl

VALÓSZÍNŰLEG JÖN

• Billisich Antal
• Darkó László
• Gajáry Béla
• Gáll Csaba Elemér
• Györgyey Ferenc
• Szabó Paul
• Szalavy Ferenc
• Szatmári Sándor
• Vándor Peter

A szervező, Susan Gillespie kísérőlevele szerint a szám napról napra nőtt, és a listán kívül külön jelezte, hogy Holly Sándor is jön, és várhatóan Basa Enikő is (Mrs. Peter Basa; Peter Basa 2000-ben hunyt el).

A végleges program, 2007. február 14–17.

A december óta egy nappal korábbra nyúlt, mert bekerült egy filmvetítés:

• Szerda, február 14. — 19:00 Szabadság, szerelem (Children of Glory), Goda Krisztina filmje, Vajna Andrew produkciójában. Bemutató előtti vetítés, Gárdos Éva bevezetőjével és közönségtalálkozóval. Avery Theater.
• Csütörtök, február 15. — 17:30 fáklyás felvonulás; 20:00 Malcolm Bilson ’57 fortepiano-hangversenye (Mozart, Cramer), Bitó László köszöntőjével; 21:15 A Fiery Autumn in the Cold War — az 1956-os Intézet dokumentumfilmje, Kőthy Judit és Topits Judit rendezésében, M. Rainer János forgatókönyvével.
• Péntek, február 16. — Békés Csaba nyitóelőadása. Panel I: „Remembering 1956” — Leon Botstein, Peter Kenez és Lipták Béla, moderátor Norman Manea. Panel II: Ian Buruma, Haraszti Miklós, Rév István; Simonyi András nagykövet hozzászólásával. Panel III: „Refugee Intellectuals and the American Experience” — Frank Tibor előadása, Erwin Levold és David Kettler válaszával. Este a Konzervatórium kamarazenekara, Botstein vezényletével.
• Szombat, február 17. — Molnár August J. és Bitó László zárszava; Panel IV: „Contributions of Hungarian Émigrés to Contemporary Society” — Dr. Thomas Kerényi, Novák Frank és további öregdiákok; 12:30 az emléktábla felavatása, Preston Theater és Ludlow Willinck Hall.

A Bard sajtóosztálya jelezte, hogy az archívumból származó korabeli cikkek, valamint a résztvevők egyéni életrajzai és fényképei letölthetők, és fotó-CD-vel ellátott sajtócsomag is kérhető. Ha ezek az anyagok ma is megvannak a Bardnál, az a legkézenfekvőbb hely, ahol ennek az archívumnak az 1956-os képanyaga bővíthető volna.

Frissítés: a találkozó megtörtént — és egy szám, ami mindent megmagyaráz (2007. március 2.)

A Magyar Lobbi 2007. március 2-i akciólevele a februári bardi konferencia visszhangját közölte: a New York Times cikkét, a sajtóanyagok gyűjteményét, és Horváth Gábor beszámolóját a Népszabadságban (2007. február 23.).

A mérleg

A Népszabadság tudósításának egyetlen mondata adja meg az egész évfordulós munka tétjét:

„A New York államban lévő Bard Egyetem nyelvi és orientációs tanfolyamának egykori 300 résztvevője közül mintegy százan már nincsenek életben, a többieknek azonban több mint a felével sikerült felvenni a kapcsolatot.”

Ötven évvel az események után a résztvevők harmada már halott volt. A találkozóra harminckét egykori menekült jött el. A szervező Bitó László író és orvoskutató, a Columbia Egyetem professzora volt.

Amire emlékeztek

A tudósítás szerint a jelenlévők elkerülték a vitákat, és arra emlékeztek, ami összefűzte őket. Két részlet 1957-ből, amely máshol nem szerepel ebben az archívumban:

• Eleanor Roosevelt — Franklin D. Roosevelt özvegye — előadást tartott nekik az amerikai nők helyzetéről.
• Fáklyás menetet szerveztek az egyetem elnökének lakása elé. Ezt 2007-ben megismételték — de Bitó „őszinte bánatára” az egykori, újságpapírból csavart, nagy lánggal égő fáklyák helyett „boltban kapható, elegáns, ám kis fényű világítóeszközökkel” kellett beérniük.
• „New York állam kormányzójának levegőbe dobálásától pedig végleg el kellett tekinteniük, pedig a magyaroknak ötven éve még ezt a »neveletlenséget« is elnézték Amerikában.”

Bitó László könyve

A 73 éves Bitó ekkor már ideje nagyobbik részét Budapesten töltötte, ahol hét-nyolc kötete jelent meg. Egyet azonban, amely a forradalomról szólna, lassan ötven éve írt, és még mindig nem volt kész vele, mert újra és újra át kellett dolgoznia. Szerinte 1956 októberében az akkori fiatalokon „semmihez sem hasonlító, mámoros érzés uralkodott el” — ezért is volt megrendítő látniuk, mi történt otthon az évfordulón.

A New York Times terjedelmes beszámolója a tudósítás szerint azt a tanulságot vonta le, hogy „lám, nem minden bevándorlás káros” — az 56-os magyarok közül sokan futottak be szép pályát. Bitó például közreműködött a glaukóma gyógymódjának kidolgozásában; az eljárás azóta „világszerte már milliók látását mentette meg”.

A Gogolák fivérek

A New York Times riporterével, Joe Bergerrel folytatott levélváltás egy külön szálat nyitott, és Lipták külön kérte a lista tagjait, hogy segítsenek megtalálni őket.

Charlie és Peter Gogolák az 1956-os forradalom idején érkezett az Egyesült Államokba, és ők indították el Amerikában a futball-stílusú (soccer-style) rúgótechnikát az amerikai futballban:

• Charlie a Princeton utolsó veretlen csapatának rúgója volt 1964-ben; pályafutását 1965-ben hat országos rúgórekorddal, 170 ponttal és az Ivy League leghosszabb mezőnygóljával (54 yard) zárta. A Washington Redskins első körben draftolta 1966-ban, és a New York Giants elleni 1966. november 27-i teljesítményével két NFL-rekordot állított fel.
• Peter leigazolása a New York Giantshoz „one of the events that led to the NFL/AFL merger in 1970” — mivel a Buffalo Bills szerződése alatt állt, az AFL válaszul NFL-es játékosokat kezdett elcsábítani.

Egy fénykép nyoma

A levélváltásban Frank (Holly) ezt írta a Times riporterének:

„I found a fairly good quality photo of 15 Hungarian refugee students (including graduate students such as myself, a postdoctorate couple, and Peter Gogolak). I can scan the picture and e-mail it to you if you can use it?”

Ez az archívum szempontjából konkrét nyom: egy azonosított személyeket ábrázoló 1956–57-es fénykép, amelyről 2007-ben tudni lehetett, hogy létezik és beszkennelhető. A Bard sajtóosztálya ezen kívül a konferenciáról megjelent cikkeket, rádióriportokat és képanyagot is archiválta egy oldalon, és felajánlotta postai úton, fotó-CD-vel is.