NÉPTÁNCCSOPORT-VEZETŐK SZAKMAI TANÁCSKOZÁSA

A
Vajdasági Magyar Folklórközpont 1998. december 13-án a csókai Móra Ferenc M.E.-tel közösen szervezte meg a vidékünkön működő magyar néptáncegyüttesek-csoportok vezetőinek első szakmai tanácsozását. A találkozó Folklórközpontunk célkitűzésének és feladatainak megfelelően a vajdasági néptáncmozgalom egy magasabb szakmai szintre való jutásának érdekében került megrendezésre.

A tanácskozás témáinak megválasztásakor rálátásunk szerint igyekeztünk a szakmában leggyakrabban jelentkező akadályok megvitatásának helyet adni.

Az egész napos tanácsozás délelőtti témái a következő témák voltak: 1. A néptánccsoportok és együttesek zenei kíséretének gondjai a próbákon és a fellépéseken; 2. A megjelenítés és a viselet kérdésköre a néptánccsoportok fellépésein. Vitaindítót Lukács Imre (A Vajdasági Magyar Folklórközpont elnöke, néptáncos) ill. Raj Rozália (A Vajdasági Magyar Folklórközpont ügyintézője, népi hímző oktató) mondott. Mindketten a Vajdasági Magyar Folklórközpont, valamint mások által szervezett képzési alkalmakra, a tájékoztatás lehetőségére, azok fontosságára hívták fel a figyelmet.

Ebédszünet után Nagy István, néptáncoktató, Folklórközpontunk szakmai tanácsadója a közelmúltban Budapesten zajlott Martin György Néptáncszövetség közgyülésének eseményeiről számolt be, majd az 1999. évi Vajdaságban előrelátott BEMUTATÓSZINPAD (az új minősítési rendszer alapján történő megmérettetési forma néptáncegyüttesek számára) rendezvény jelentőségét ismertette.

A rendezvény lehetőséget biztosított valamennyi jelenlévőnek arra is, hogy a maga helységében működő néptáncegyütteseknél leggyakrabban jelentkező gondokról szóljon, a tapasztalatait átadja, újabb kapcsolatot teremtsen, tájékozódjon, tanácsot kérjen. A 22 csoport mintegy 44 képviselője hozzászólásaival igen tevékenyen vett részt a beszélgetésben, és tette tartalmassá az összejövetelt. A résztvevők üdvözölték a kezdeményezést, és indokoltnak tartják az ilyen jellegű megbeszélések megszervezését más témakörökben is. Következő tanácskozásunk egyik témája előreláthatólag az együttesek menedzselése lesz majd, mivel az idő rövidségére való tekintettel ezúttal csupán érintettük ezt a témát.

(Raj Rozália – Szabadka)

A VAJDASÁGI MAGYAR FOLKLÓRKÖZPONT TANULMÁNYI KIRÁNDULÁST SZERVEZETT

A Vajdasági Magyar Folklórközpont 1998. dec. 19-én Raj Rozália és Nagy István vezetésével egynapos tanulmányi kirándulást szervezett Budapestre elsősorban a képzett hímző szakkörvezetők és képzett hímzők, valamint a népművészet iránt érdeklődők számára. Először a Népi Mesterségek és Művészetek Szakközépiskolájába, a Népi Játék és Kismesterség Oktató Képzőbe látogattak el, ahol rövid időre a tanműhelyek munkájába tekinthettek be az ott éppen dolgozó oktatók útmutatásával. Ezt követően a Néprajzi Múzeumban a KALOTASZEG FELFEDEZÉSE és a MAGYAR NÉP HAGYOMÁNYOS KULTÚRÁJA c. kiállítást tekintették meg dr. Szacsvay Éva, a kiállítások egyik rendezője vezetésével. A Bácska és Bánát 10 helységéből érkezett 40 főnyi lelkes csoport tagjai igen hasznosnak tartották az utazást. Sokat jelentett számukra az a lehetőség, hogy eddig a csupán szakirodalomból szerzett ismereteiket hiteles darabok megtekintésével, tanulmányozásával és egy érdekkeltő előadás meghallgatásával egészíthették ki. Tudásban, élményekben gazdagodva tértek lakhelyeikre, hogy a szerzett tapasztalatokat ott adják majd tovább.

Itt köszönjük meg a Néprajzi Múzeum támogatását, dr. Horváth Terézia, dr. Szacsvay Éva, és Petrás György együttműködését.
(Raj Rozália – népi hímző oktató)

HATÁRON TÚLI MAGYAROK FESZTIVÁLJA
PÉCS, 1998.

A Határon Túli Magyarok VII. Fesztiválja a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ, valamint a Határon Túli Magyarságért Alapítvány szervezésében zajlott le Pécsett és a környező falvakban.

A gálaműsort különböző nyitórendezvények előzték meg, név szerint: Gyermeklapok a Kárpát-medencében, Határon túli magyarok IV. üzletember találkozója, fotó- és képzőművészeti kiállítások, a Kárpát-medencei Média szakemberek találkozója stb.

A határon túli művészegyüttesek 1998. október 23-án érkeztek meg a vendéglátó falvakba. Ekkor érkezett a vajdasági csoport is. A székelykevei férfikórust Budán, a pancsovai Petőfi Sándor M.E. tánccsoportját és a Róna citerazenekart Temerinből Mindszentgodisán szállásolták el. A vendéglátók és a vendégegyüttesek közös műsort adtak este 19 órai kezdettel. Ezt természetesen közös vacsora, majd pedig táncház követte. A Róna citerazenekar képviseletében a temerini polgármester figyelmessége jeléül egy Temerinről szóló könyvet és címert nyújtott át, valamint az együttes kazettáját. Ezt a Mindszentgodisaiak viszonozták, így pólókat, ismeretterjesztő füzeteket, és könyveket kaptunk tőlük ajándékba Baranya megyéről. Másnap következett a felvonulás Pécsett 11 órai kezdettel. A buszunk sajnos meghibásodott, ezért Vajdaságot csak a székelykevei férfikórus képviselte a menetben. A délutáni főpróbán viszont már teljes volt a csoport.

A gálaműsor is elkövetkezett a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában. A függöny mögött gyülekeztek a határon túliak. Felcsendült a közismert dallam: Most jöttem Gyuláról, Gyulafehérvárról… és kéz a kézben, félhomályban bevonultunk a színpadra. Öröm volt hallgatni, milyen gyönyörűen cseng együtt a különböző tájszólások által megszólaltatott dal. A műsort a vendéglátó bodai Harinkó Néptáncegyüttes nyitotta meg rábaközi táncokkal. Ezután a szlovéniai Tücsök Néptáncegyüttes kalocsai táncait láthattuk. Ausztriából érkezett a Virgonc Néptánccsoport Dél-alföldi táncokkal. Az ő műsorukat tarkította a Szeberényi Lajos Citerazenekar, valamint a Lusta Banda Szlovéniából. A Malmos Néptáncegyüttes Szlovákiából csallóközi táncokat adott elő. A műsor második részét a Temerini Róna citerazenekar nyitotta meg horgosi népdalokkal, őket a pancsovai néptáncegyüttes követte somogyi táncokkal. A gálaműsor második felében lépett közönség elé a székelykevei férfikórus is. El kell mondanunk azt is, hogy a kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes mellett a Vajdaságiak kapták a legnagyobb tapsot. A folytatásban láthattuk még a Horvátországi Magyarok Szövetsége Táncegyüttesét – szlavóniai táncokkal, a szászcsávási Vegyeskórust és Cigányzenekart Romániából, az ukrajnai Eszterlánc Énekegyüttest nagydobronyi népdalokkal, majd pedig a Szarkaláb Néptánccsoportot kalotaszegi táncokkal. A műsort szintén a bodai néptánccsoport fejezte somogyi táncokkal. Ezután a csoport- és zenekarvezetőknek átadták a házigazdák az emléklapokat és az ajándékokat, és végül a Határon Túli Magyarok Fesztiváljának összes résztvevője egy óriási befejező táncot mutatott be: mindenki somogyit táncolt. A táncfergeteg folytatódott táncház formájában, miközben a fogadóteremben az együttesvezetők vacsorával egybekötött fogadáson vettek részt.

A fesztivál lényege: a barátkozás, a kapcsolatteremtés és a címcsere buli formájában még a kollégiumba visszatérve is folytatódott. A kiváló hangulatnak köszönhetően a temerini Róna citerazenekar december 5-én vendégszerepelt Pancsován… végül is ez a cél, nemde?

(Devic Lívia – Temerin)

RÓNA CITERATÁBOR

Már tavaly is volt egy hasonló tábor Temerinben, aminek a folytatását 1999. január 11-től 17-ig szeretnénk megszervezni. Elszállásolás házaknál, tanítás az iskola telepi épületében. Kb. 60 személyes tábort szervezünk, ennek a fele vendéglátó. A napi 6 óra citeraoktatáson kívül ismerkedünk még gyermekjátékokkal, néptánccal, és Borsi Ferenc előadásait hallgatjuk meg a tervezett témákról. Remélhetőleg négy oktató vállalja a munkát: a tábor művészeti vezetője Borsi Ferenc lesz, Popovic Emanuella, Micsik Béla és Devic Lívia pedig tanítani fog. A tábor gálaműsorát 1999. január 16-án tartjuk az Ifjúsági Otthonban 17 órai kezdettel, ahová szeretettel várunk minden érdeklődőt. Jelentkezni a 021/843-721-es telefonon lehet Devic Líviánál, vagy a következő címen: 21235 Temerin, Stevana Divnina Babe 26.

(Devic Lívia – Temerin)

CIFRASZŰR 10 ÉVE

A kanizsai Ozoray Árpád M.M.E. Cifraszűr népdalkórusa 1998. november 21-én ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepi műsorban a házigazdákon kívül részt vett: a keceli Hagyományőrző Asszonykórus, az oromi Petőfi Sándor M.E. népdalkórusa és a törökkanizsai Tiszagyöngye M.E. asszonykórusa. A mozi előcsarnokában a Kézimunkacsoport alkalmi kiállítást szervezett, melyben 16 tájegység és egy technika hímzésvilágát mutatták be.

Ezek: 1. vajdasági motívumok a század eleji slingelt párna mintájából újratervezett terítőkön (Kanizsán gyűjtött anyag), 2. Karád, 3. Buzsák, 4. Zala (Hetés), 5. Kalocsa, 6. Matyó párnák és terítők (a Kalocsa, Matyó – fejlődési szakaszokat is bemutattuk: a korai öregmintás kalocsai terítőtől a gazdag mintás és színes riseliős futóig, valamint a kék-piros mintájú régi matyó terítőtől a selyemmel varrt tömött mintás selyemrojtos kerek terítőig), 7. Rábaköz, 8. Sárköz, 9. Sióagárd, 10. Csongrád – szűrhímzés, 11. Hódmezővásárhely, 12. Mezőség – Szék, 13. Székelyudvarhely, 14. Torockó, 15. Kalotaszeg, 16 Palóc terítő, és 17.-nek az úrihímzést.

A kiállításon minden darab mellett térképen jelöltük a tájegység földrajzi helyzetét, amit a közönség nagy örömmel fogadott.

(Gutási Márta – Kanizsa)

VAJDASÁGI KÉZMŰVESEK A ZALAI NÉPMŰVÉSZETI TÁBORBAN

A zalaegerszegi Városi Művelődési Központ 1998. július 6-a és 12-e között rendezte meg a határon túli magyar pedagógusok népművészeti táborát. A várostól pár km-nyire épült a gétárti – víztározó partján a Kézművesek háza, mely otthont adott a szövőknek, fafaragóknak, nemezelőknek, keramikusoknak, de itt dolgoztak a bőrtárgyakat készítő és a csipkekészítő iparművészek is.
Ez az épület volt a mi otthonunk egy hétig, ahol a házigazdák meleg szeretettel fogadtak bennünket, meleg barátságok szövődtek, és jó hangulatú beszélgetések mellett dolgoztunk hajnalokig.

A tábornak 12 határon túli vendége volt. Vajdaságból Kollár Ilona Kishegyesről utazott el, aki már tavaly is részt vett a munkában, és Gutási Márta Kanizsáról. A táborvezető, Bércziné Szendrő Csilla (tojáskészítő népi iparművész) Esztergomból érkezett. Ő tanította velünk a tojásfestést, vezetett be a metszett tojásírás rejtelmeibe és a mézeskalács-készítés titkaiba.
Pulai Lászlóné-Ila a csuhébabák készítését mutatta meg, vele hímeztünk, és a magunkkal hozott eredeti hímzésekből közösen dolgoztunk fel motívumokat, szerkesztettünk mintákat. Bordácsné Kishonti Erika Keszthelyről a fonás és szövés különböző típusait és a gyöngygallérkészítés fortélyait oktatta. Idén az övszövés technikáját mutatta be, és mindannyian egy-egy övszövőt és szarvacskát kaptunk ajándékba.

Meglátogattuk a Göcseji Falumúzeumot és Skrabut Éva (szakmai vezető) vendégei voltunk a zalaegerszegi Művelődési Központban. Szabadidőnkben belekóstolhattunk a szövés és bőrözés titkaiba is. Köszönettel tartozunk a Vajdasági Magyar Folklórközpontnak, hogy segítségével részt vehettünk ezen a csodálatos rendezvényen, melyen az egy hét alatt sok tudással, tapasztalattal, élménnyel gazdagodtunk.

Sok-sok érdekességről hallottunk, a más tájakon-országokban élő magyarok helyzetéről, életmódjukról, az ott élő szokásokról és a helyi ételek elkészítési módjairól.

(Gutási Márta -Kanizsa)

Összeállította: Nagy István
Lektor: Varga Attila
Lezárva: 1998. December 20.
Vajdasági Magyar Folklórközpont
YU-24000 Szabadka, B. Nušic u. 2
ÚJ TEL./FAX: +381 (0)24 29-221

Folklore Index | VMF 98/3-4 Száma | Folklór Szervezetek | Folklór Adatbázis

All graphics and contents is copyrighted © 1998-99 FOLKLÓR CENTRUM

E-mail: webmaster@magyar.org