Szülei korai halála után Antal bátyja nevelte, iskoláztatta. Nagykanizsán és Pápán végezte középiskolai tanulmányait, Győrben jogot végzett, Pesten ügyvédként helyezkedett el, majd Zala vármegyében egyszerre három tisztséget is elvállalt: tiszti ügyész, árvaszéki jegyző és helyettes alispán lett. 1833 – ban bátyja lemondott addigi országgyűlési követi tisztéről, mire őt választották meg helyette. Pozsonyban a liberális ellenzéket párttá kovácsolja, vezérszónokuk lesz. 1839-ben az Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választják. Az 1843/44-es országgyűlés idején a kormánypárt csalásai miatt nem foglalja el követi helyét.
1845-ben a Védegylet tagja lett, de politikailag Kossuth és Széchenyi eszméi között állt. 1847/48-ban ismét követ lett, de csak március közepén kapcsolódott be az érdemi munkába. Április 11. –szeptember 11. között igazságügyi miniszter, Batthyány Lajos miniszterelnök jobb keze, Windisch-Grätz támadásakor a bicskei küldöttség tagja. Pestről nem tudott eljutni Debrecenbe, (Zalaszentgrót képviselője volt) ezért visszavonult kehidai birtokára (ma: Kehidakustány) 1851-ben Schmerling, osztrák igazságügyminiszter felszólította, hogy vegyen részt az igazságügyi reformok tárgyalásában, de ezt nem vállalta el. 1854-ben a pesti „Angol Királynő" szállóba költözik, a következő évben pedig az MTA elnöke lesz.
1860 december 29-én Ferenc József császár kihallgatásra kérette, hogy vele is megvitassa a kiadatás előtt álló februári pátenst, amivel azonban Deák nem értett egyet. Az 1861-es országgyűlés előtt részt vett az országbírói értekezleten, Pest belvárosi képviselője és egyben az u.n. felirati párt vezére lett. Május 13-án megtartotta felirati beszédét és javaslatát, miszerint szerkesszenek feliratot a királyhoz a 48-as alkotmány visszaállítása miatt. Annak visszautasítása után, augusztus 8-án újat szerkeszt. 1865 április 15-én a Pesti Naplóban megjelenik az. u.n. Húsvéti Cikke, amelyben a jövőbeni kiegyezést körvonalazza. Az 1865-ös országgyűlés pártja győzelmét hozza meg számára: (48-as törvények, a megyei autonómia visszaállítása, dualisztikus tervek) 1866-ban egy újabb császári meghallgatás alkalmával gróf Andrássy Gyulát ajánlja miniszterelnöknek. 1867-ben Kossuth Deáknak címezve megírja a kiegyezés-ellenes u.n. Kassandra levelet. A kiegyezést követően visszavonul a politikától, de haláláig neve tartja össze különböző platformokból álló pártját. A Kerepesi temető egyik mauzóleumában nyugszik.

