Magyar Nemzet

Elutasítja a vajdasági magyar szervezetek által szorgalmazott kettos
állampolgárság megadását a külügyi tárca. Bársony András, a
Külügyminisztérium politikai államtitkára egy tegnapi sajtóbeszélgetésen
elmondta: Magyarországon nincs politikai akarat arra, hogy olyan törvény
szülessen, amely származás szerint diszkriminál.

Németh Zsolt, az Országgyulés külügyi bizottságának elnöke úgy véli, a
kettos állampolgárság elutasítása azt bizonyítja, hogy a baloldali kormány
cserbenhagyta a vajdasági magyarokat.

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke mellébeszélésnek
nevezte azt a külügyi kifogást, hogy az EU nem nézné jó szemmel a kettos
állampolgárság intézményét.

Az etnikai hovatartozás nem lehet az állampolgárság kritériuma –
hangsúlyozta Bársony András, aki ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet,
hogy Szerbia-Montenegróban és Ukrajnában a jelenleg érvényes törvények
kizárják a kettos állampolgárság lehetoségét. Bársony kiemelte, az
állampolgárság megszerzésének lehetosége az európai jogfelfogás szerint is
egyéni jog, és nem lehet egyetlen döntéssel magyar állampolgárrá tenni a
határon túl élo magyarokat.

Nincsenek kétségeim afelol, hogy az unió miként reagálna egy ilyen magyar
kezdeményezésre – jelentette ki az államtitkár. A Magyar Nemzet azon
felvetésére, hogy Románia gyorsított eljárással a chisinaui
külképviseletén keresztül román állampolgárságot ad a moldovai
igényloknek, Bársony András elmondta: Románia még nem zárta le az EU-val a
belügyi fejezetet, így nagyobb a mozgástere.

Németh Zsolt cinikusnak és felelotlennek tartja Bársony András
nyilatkozatát. „A kormány nem lehet ilyen mértékben elzárkózó a vajdasági
magyarok kívánságával, illetve a szerb kormány egyértelmu nyitottságával
szemben” – hangsúlyozta lapunknak nyilatkozva a fideszes politikus,
hozzátéve: „ha a határon túliak igényével kapcsolatban a szomszédos
országok kormányai – jelen esetben a szerb kabinet – nyitottságot
fogalmaz meg, akkor Magyarországnak tárgyalásokat kell kezdeményeznie a
megvalósulás módozatairól”.

Mint mondta, a Fidesz elvileg támogatja a kettos állampolgárság jogi
intézményét. Németh Zsolt szerint az Európai Unióra nem lehet „rákenni”
az elutasító döntés felelosségét addig, amíg Olaszország, Németország vagy
Spanyolország joggyakorlatában létezik a kettos állampolgárság intézménye.
„Rossz szolgálatot tesz Bársony András az EU-nak, ha azzal indokolatlanul
akar takarózni” – fogalmazott a külügyi bizottság elnöke. A fideszes
politikus úgy véli, a kettos állampolgárság merev elutasítását és a
vajdasági magyarok cserbenhagyását igazolja, hogy a vízumkényszer
bevezetését ellensúlyozó kedvezményes vízumrendszer megalkotásával szintén
adós a magyar kormány, szemben a lengyel–ukrán megállapodással, amelyet a
minap írtak alá a felek.

„Amennyiben a kormány nem változtat cinikus és felelotlen magatartásán,
félo, hogy a vajdasági magyarok körében nagy arányú elvándorlás következik
be, ami a térség stabilitását is veszélyeztetheti” – hangsúlyozta Németh
Zsolt.

A Vajdasági Magyar Szövetség támogatja a kettos állampolgárságért indított
aláírásgyujtést. Így foglalt állást a VMSZ tanácsa a Padén megtartott
ülésén, a kettos állampolgárságot vagy külhoni állampolgárságot a
vajdasági magyarság eroteljes igényének nevezve. Egyúttal felkérte a
történelmi egyházakat, valamint a délvidéki közvélemény egészét, hogy
politikai nézetektol függetlenül segítsék elo az aláírásgyujtés sikerét. A
VMSZ köszönetet mond a Magyar Koalíció Pártjának és az MDF-nek a
támogatásért, s felkéri a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, a
Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségét, valamint a magyar parlamenti
pártokat és a világ magyarságát, hogy támogassák a vajdasági követelést.

A párt vezeto testülete ugyancsak felkéri a magyar kormányt, hogy
kezdeményezzen szakértoi egyezteto tárgyalásokat a kérdésrol – figyelembe
véve az ország alkotmányát, amely kimondja, hogy a Magyar Köztársaság
felelosséget érez a határain kívül élok sorsáért.

Kasza József, a VMSZ elnöke szabadkai sajtóértekezletén beszámolt az
újságíróknak a vezetoség állásfoglalásáról. Mint fogalmazott: a vajdasági
magyarság jogos követelésérol van szó, amelyet pártjának kötelessége
figyelembe venni. Mellébeszélésnek nevezte a kifogást, hogy az EU nem jó
szemmel nézné a kettos állampolgárság intézményét, hiszen számtalan példa
akad erre. Közölte, hogy megszövegezték azt a közös levelet, amelyet
Magyarország három legfobb közjogi méltóságának juttatnak el, de az
anyaország közvéleményének is, hogy megértessék: a vajdasági magyarok
természetes igénye a kettos állampolgárság, ami biztosítaná a szüloföldön
maradás feltételét.

A Vajdaság magyarlakta településein javában tart az aláírásgyujtés. A
szervezokhöz most csatlakoznak a VMSZ alapszervezetei is. A Magyar Szó
információkkal látja el az érdeklodo olvasóit, hogy hol lehet feliratkozni
a támogatói ívre. Az egyetlen délvidéki napilap a minap vezércikkben
reagált Tóth Tamás külügyi szóvivo nyilatkozatára, kifogásolva a
kormánynak a kérdéssel kapcsolatos állásfoglalását és módszerét. „Az
idézett szóvivoi kijelentés azonban már egy teljesen új dimenziót nyit
meg. Ez már kioktatás”, írja vezércikkében Kókai Péter foszerkeszto.

„Budapest tehát tudja – azért hadd pontosítsunk: tudni véli –, hogy
nekünk, délvidéki magyaroknak merre van a jó irány, és merre a rossz.
Helyettünk is. Magyarul: a kettos állampolgárság nekünk azért nem jó, mert
Budapesten így döntöttek. Nyilván csakis a mi érdekünkben állapították ezt
meg, mert nem akarják, hogy az itt élo magyarság a rossz irányba haladjon.
A kettos állampolgárság a rossz irány. Érdemes lenne végigmazsolázni
mondjuk egy évre viszszamenoleg, hogy vajon hány olyan kijelentés hangzott
el kormányoldalról, amelynek a lényege, gerince, váza mindig ugyanaz: a
magyar kormány nem kíván beleszólni és beleavatkozni a határon túli magyar
közösségek ügyeibe, azok autonóm módon határozzák meg saját törekvéseiket
és céljaikat, a magyar kormány pedig lehetoségeihez mérten igyekszik
azokat támogatni és mögé állni. Itt most pontosan az ily módon eloírt és
kívánatos recept szerint körvonalazódni látszik egy olyan politikai és
közéleti egység ebben a kérdésben, amely valóban a délvidéki magyarság
autonóm módon kialakult igényeként fogható fel, amirol a magyar kormány
már startban megállapítja: na, ez a rossz irány. Tucatnyi kérdést fel
lehetne tenni mindezzel kapcsolatban. Ezek közül csak egy, amelyik a
visszakérdezés jogára vonatkozik: Vajon Budapest »jó irányban« teszi azt,
amit épp most tesz a délvidéki magyarság vonatkozásában?” – teszi fel
végül a kérdést.

Discussion/Fórum