Az Alkotmánybíróság döntésére várva …

Igen, a kettos állampolgárságra!

Közel ezer aláírásgyujto az MVSZ nagygyulésén

„Fürtökben lógtak” az emberek a Magyarok Világszövetsége és a
népszavazásra társult civil szervezetek valamint polgári körök által
összehívott nagygyulésen vasárnap délután Budapesten. A nagygyulésen
résztvevo közel ezer jelentkezo teljesen megtöltötte a Magyarok
Világszövetségének székházát, a Magyarok Házát. A kiváló szónoklatokat
tomboló taps köszöntötte. A legnagyobb tetszést Rácz Sándor MVSZ
tiszteletbeli elnök beszéde aratta, akit a jelenlevok szunni nem akaró
tapssal köszöntöttek és a köztársasági elnöki tisztségbe követeltek. A
kettos állampolgárság érdekében kezdeményezett népszavazás aláírásgyujtoi
feladatra jelentkezok közös nyilatkozatot fogadtak el. Február elsejétol
kezdve, minden nap 16.30-kor, a Trianoni diktátum kihirdetésének
idopontjában, megcsendül az MVSZ székházának erkélyén elhelyezett harang.

A Magyarok Világszövetsége eredetileg az Alkotmánybíróság
épülete elott kívánta a nagygyulést megrendezni. Tekintettel az elmúlt
hetekben bekövetkezett provokációkra valamint azért, hogy végül is egy
jogelméleti kérdésrol van szó, az MVSZ nem kívánta a döntéshozókat az utca
nyomása alá helyezni.

A Magyarok Világszövetsége által tavaly kezdeményezett
népszavazásnak az OVB által hitelesített aláírásgyujto íve négy hónapja
rostokol az Alkotmánybíróság asztalán. A magyar politikum nagy dilemmája,
hogy lehet-e nemzetiségi alapon kedvezményes honosítással magyar
állampolgárságot adni a külhoni magyar állampolgároknak? A nagygyulés
szónokai európai uniós példák sokaságával bizonyították, hogy a jus
sanguini alapján történo kedvezményes honosítás nem csak európai
lehetoség, hanem európai gyakorlat is.

Király Zoltán, az MVSZ elnökhelyettese a társult szervezeteket
üdvözölte és egyértelmuen hitet tett a külhoni magyarok magyar
állampolgársága mellett. Világhy József, a Horthy Miklós történelmi
Társaság elnöke az anyaország felelosségét, és a magyar társadalom
fogadókészségét emelte ki nagyhatású beszédében. Zabolai Csekme Éva, az
MVSZ külügyi bizottságának volt elnöke a nemzetiségi alapú kedvezményezés
európai gyakorlatát és jogszeruségét bizonyította. Dr. Gaudi Nagy Tamás,
az MVSZ elnökségének tagja a magyar alkotmányosság ismételt sérülésérol
beszélt, és részletesen ismertette a népszavazási törvény
alkotmányellenességét. Rácz Sándor kijelentette, hogy a kettos
állampolgárság kérdése nem jogi, hanem politikai kérdés. Bírálta a kormány
politikáját. Beszédét tünteto ünneplés fogadta. A jelelevok kórusban
követelték a kormány lemondását. Patrubány Miklós üdvözölte az európai
alkotmány-tervezet bukását, mert állítása szerint az méltatlan és
méltánytalan lett volna Európa örökségéhez. Nyilvánosan köszönetet mondott
„lengyel testvéreinknek” azért, hogy Brüsszelben megakadályozták egy olyan
európai alkotmány elfogadását, amely utalást sem tartalmazott a földrész
keresztény örökségére, és amely nem szavatolta a nemzeti kisebbségek
kollektív jogait. A magyar nemzetstratégia legfobb elemeinek az
autonómiatörekvéseket, a kettos állampolgárságot és a népfelség
akadályoztatás nélküli érvényesítését nevezte.

Balog Barna kampányfonök, a nagygyulés felkonferálója
bejelentette, hogy ettol a naptól kezdve minden nap 16.30-kor megkondul az
MVSZ székházának erkélyén elhelyezett harang.

A nagygyulés részvevoi közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kérik a
népszavazási törvény alkotmányellenességének megállapítását. A nyilatkozat
teljes szövegét jelen hírhez csatoltan közzétesszük.

A nagygyulés a Himnusz éneklésével kezdodött és a Szózat, valamint a
Székely Himnusz éneklésével fejezodött be.

A teljes rendezvényt éloben közvetítette az MVSZ kísérleti internetes
rádiómusora, a www.vilagradio.hu Visszhang nevu csatornája. A nagygyulést
sokan követték Amerikában és Ausztráliában is.

Újra együtt! Magyar állampolgárságot, minden magyarnak!
Budapest, 2004. február 1. MVSZ Sajtószolgálat

Nyilatkozat
Az Alkotmánybíróság döntésére várva …

Igen, a kettos állampolgárságra!

Nagygyulés, Budapest – MVSZ Magyarok Háza, 2004. február 1.

A kettos állampolgárságról szóló népszavazás elomozdítását
kéro negyvenöt civil szervezet, száztíz polgári kör, és közel ezer
aláírásgyujtésre készülodo magyar állampolgár a mai napon nagygyulést
szervezett Budapesten, a népszavazás kezdeményezojének, a Magyarok
Világszövetségének székházában.

A nagygyulés részvevoi elfogadhatatlannak tartják, hogy az
országgyulés és a kormány nem tesz egyértelmu és határozott lépéseket
annak érdekében, hogy a magyar állampolgársági törvény módosításával a
határon túl élo magyarok számára is elérhetové tegye a magyar
állampolgárságot – anélkül, hogy ennek érdekében szüloföldjüket elhagyva
Magyarországra kellene költözniük.

Annak ellenére nem teszik ezt, hogy több százezer külhoni
magyar aláírásával fejtette ki a magyar állampolgárság iránti igényét.

Annak ellenére sem teszik ezt, hogy a szomszédos államok
többsége ismeri és használja a kettos állampolgárság alanyi jogon való,
kedvezményes odaítélését.

Annak ellenére sem teszik ezt, hogy az Európai Unió 15
tagállama közül 11 elfogadja a kettos állampolgárság jogintézményét, és az
Európai egyezmény az állampolgárságról címu, nemzetközi egyezmény is
tálcán kínálja fel a külhoni magyarok által kért kettos állampolgárság
formáját.

A nagygyulés részvevoi értetlenül állnak azzal a ténnyel
szemben, hogy a Magyarok Világszövetsége által indítványozott népszavazási
kezdeményezés még mindig nem kapott zöld fényt. Az indítványozók a
legnagyobb kedvezménnyel szeretnék a magyar állampolgárságot a külhoni
magyarok számára elérhetové tenni. A népszavazásra bocsátandó kérdést is
tartalmazó aláírásgyujto ív mintapéldányát az Országos Választási
Bizottság /OVB/ 118/2003. szeptember 18. szám alatt, ellenszavazat és
tartózkodás nélkül, 7:0 arányban jóváhagyta. Az OVB kello körültekintéssel
járt el, hiszen döntése elott kielemezte mind a magyar, mind az európai
jog vonatkozó részét és feltételeit, és döntésének megalapozásához kikérte
az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Jogi Kara illetékes professzorának
írásban kifejtett szakértoi véleményét.

A nagygyulés részvevoi aggasztónak tartják, hogy az
Alkotmánybíróság, amelynek asztalára egy névtelenségbe burkolózó, és a
törvény révén védett azonosságú személy által benyújtott kifogás juttatta
az OVB fent nevezett határozatát, közel négy hónap elteltével sem hozta
meg a maga döntését. Az Alkotmánybíróság döntése annak ellenére késik,
hogy hasonló esetekben a törvény soron kívüli tárgyalást ír elo.

A nagygyulés részvevoi, meghallgatva a kettos állampolgárság
nemzetközileg is jegyzett szakértoinek eloadásait, és megismerve több
európai uniós tagállam – közöttük Olaszország és Spanyolország
állampolgársági gyakorlatát –, továbbá kiemelt példaként kezelve
Portugália jogrendjét, amely EU tagállam és az Európai egyezményt az
állampolgárságról is jogerore emelte, annak a meggyozodésüknek adnak
hangot, hogy a magyar állampolgárság külföldi magyarok részére történo
kedvezményes odaítélésének nincs – és nem lehet sem nemzetközi, sem hazai
jogi akadálya!

A magyar állampolgárság külhoni magyarok részére történo
odaítélésének további késleltetése súlyos következményekkel járhat a
határon túl élo magyarok számára, és a globális folyamatok közepette
veszélyezteti az egész magyar nemzet jövojét. Az anyaországi gondoskodás
szép és követendo példájának tartjuk a szomszédos Horvátország eljárását,
amely háborúval fenyegetett függetlenségének elso napjaiban, már 1991.
június 28-án törvénybe foglalta, hogy minden horvát nemzetiségu ember,
bárhol éljen a világon, alanyi jogon, és a legnagyobb kedvezményt élvezve
juthasson horvát állampolgárság birtokába. Románia is szép példát állít a
hazától elszakított románok kedvezményes honosítására, mely törvény 2003.
június 9-tol hatályos.

Ismerve az Országos Választási Bizottság egyhangú
határozatát, mi a nagygyulés részvevoi, meg vagyunk arról gyozodve, hogy
nem jogi kifogás, hanem csakis ellenérdekelt politikai magatartás
szülhette azt a törvény segítségével „bújtatott” kifogást, mely 2003.
október 7-én az Alkotmánybíróságra juttatta a népszavazási kezdeményezést.
Bízunk benne, hogy az Alkotmánybíróság hivatása magaslatán és felelossége
teljes tudatában fog eljárni, és a magyar, illetve az európai uniós jog
adta lehetoségek birtokában, nemsokára elkezdodhet a kettos állampolgárság
érdekében kezdeményezett népszavazást támogató aláírásgyujtés.

Erre a népszavazásra nagyobb szüksége van ma a magyar
nemzetnek, mint valaha! Ez a népszavazás lesz az, amelyet 1920-ban
megtagadtak tole a nagyhatalmak! Ez a népszavazás lesz az, amely
helyreállítja majd a magyar nemzet méltóságát!

Mi, a külhoni magyarok által kedvezményesen megszerezheto
magyar állampolgárság gondolatának támogatói, 2003. augusztus 18. óta, a
népszavazási kezdeményezés bejelentése óta eltelt ido eseményeinek
ismeroi, annak a meggyozodésünknek is hangot adunk, hogy a Magyar
Köztársaságban hatályos jogrendszer tetten érhetoen és ténylegesen
akadályozza a népfelség érvényesülését. A népszavazás a népfelség
közvetlen érvényesítésének eszköze. Az a népszavazási törvény, amely
nyilvánvaló hiányosságai folytán lehetové teszi a népfelség
érvényesítésének hátráltatását, mind betujében, mind szellemében
ellentétes a Magyar Köztársaság alkotmányával.

Mi, a nagygyulés részvevoi felkérjük a Magyarok
Világszövetségét és a népszavazásra társult szervezeteket, hogy
kezdeményezzék a jelenleg hatályban lévo népszavazási és a választási
törvény alkotmányellenességének megállapítását és e törvényeknek az
országgyulés által történo haladéktalan módosítását! Szükség van erre
azért, hogy Magyarország újból egy európai jogállammá váljék!

Újra együtt! Magyar állampolgárságot, minden magyarnak!

Budapest, 2004. február 1-én A nagygyulés részvevoi

Discussion/Fórum