Az MVSZ EU-alkotmány kiegészíto javaslatának elso éve

Egy évvel ezelott, 2003. július 14-én, Franciaország nemzeti
ünnepének napján fogadta el és hozta nyilvánosságra a Magyarok
Világszövetségének elnöksége a Szövetség EU-alkotmány kiegészíto
javaslatát. A világnyelveken is elkészített javaslat az EU-alkotmány
tervezetébe becikkelyezve, euro-konform módon próbálta megjeleníteni a
különbözo autonómiaformákat. A magyar pártok egyike sem karolta fel az
MVSZ indítványát. A Magyarok Világszövetsége Az Aranybullától az
Andreanumig címmel európai léptéku kampányt indít annak érdekében, hogy az
EU leendo alkotmányában utalás történjék a tagállamok keresztény
gyökereire, és helyet kapjanak a különbözo autonómiaformák.

A Magyarok Világszövetségének elnöksége tavaly július 14-én,
második olvasatban, 173/2003. sz. határozatával fogadta el a Szövetség
javaslatát az Európai Alkotmánytervezet kiegészítésére. Amint a dokumentum
alcíme – Közösségek önkormányzása az egyéni és kollektív jogok
érvényesítésére – is jelzi, az MVSZ ezzel a beadvánnyal azt kívánta
elérni, hogy az EU leendo alkotmánya mondja ki a nemzeti közösségek
autonómiához való jogát.

Az MVSZ elnökségének határozattervezetét Dr. Csapó József, az MVSZ
elnökének európai-integrációs fotanácsadója, MVSZ küldött, jelenleg a
Székely Nemzeti Tanács elnöke, készítette. Már indításkor elkészült a
dokumentum magyar, francia, angol és német nyelvu fordítása. A
dokumentumot elfogadó, IV./2003. számú elnökségi távszavazást az MVSZ
elnöke 2003. július 7-én rendelte el, mert tudatos volt a törekevés arra,
hogy a javaslatot Franciaország nemzeti ünnepének napján, július 14-én
keltezzék /melléklet/. Ekként kívántak válaszolni Jaques Chirac államelnök
három héttel korábbi, Szalonikiben tett ajánlatára, ahol a francia államfo
jelezte: szívesen támogatna egy magyar javaslatot, amely kiegészítené az
EU készülo alkotmánytervezetét a kisebbségi jogokat megfogalmazó résszel.

Az MVSZ beadványát még aznap elküldték Jaques Chirac
Franciaország államelnöke, valamint Valéry Giscard D’Estaing részére, aki
ez idoben az európai alkotmányozó gyulés, az Európai Konvent elnöke volt.
Az EU-alkotmányba autonómiákat indítványozó tervezetet a továbbiakban
eljuttatták az Európai Unió és a csatlakozó országok államelnökei,
kormányfoi és külügyminiszterei részére. Szeptember elején a II. Rákóczi
Ferenc, Magyarország vezérlo fejedelme és az általa vezetett szabadságharc
emlékére Párizs környékén szervezett ünnepségeken részt vevo Patrubány
Miklós személyesen ellátogatott a francia belügyminisztériumba azért, hogy
Nicolas Sarkozy, akkori belügyminiszter, akinek felmenoi között magyarok
is vannak, se maradjon ki a jó ügy érdekében megszólított európai
politikusok körébol.

Az EU-alkotmány kiegészíto tervezet eredeti, magyar nyelvu
változatát elküldték valamennyi országgyulési párt vezetojének és
frakcióvezetojének, valamint Magyarország közjogi méltóságainak. Az MVSZ
elnöke kísérolevélben kérte a kormány és a pártok támogatását, hiszen az
EU-alkotmány tervezetének elkészítése során a civil világot kizárták ebbol
a folyamatból, jóllehet, az Európai Konvent megalakulásakor, elso
tanácskozásainak idején még szó volt a civil szervezetek bevonásáról. A
magyar politikum érdemi válasz nélkül hagyta azt az indítványt, amely a
legtöbb kisebbségben élo lélekkel rendelkezo nemzet, a magyar nemzet saját
borén szerzett tapasztalataiból kiindulva, az egyetemes emberi
méltányosság elvét próbálta a leendo európai alaptörvényben érvényre
juttatni. Az MVSZ-nek nincs tudomása arról, hogy az Európai Konvent magyar
tagjai – Szájer József /FIDESZ-MPSZ/ és Vastag Pál /MSZP/ – közül bárki
beterjesztett volna olyan indítványt, amely az autonómiák megjelenítését
kérte volna a leendo EU-alkotmányban.

A Magyarok Világszövetségének elnöke elküldte a javaslatot a
Kárpát-medencei kisebbségi magyar pártok vezetoinek is, és kérte támogató
állásfoglalásukat, hiszen az MVSZ javaslatának elfogadása kifejezetten e
pártok érdekvédelmi harcát könnyítette volna meg. Az MVSZ elnöke több
ízben emlékeztetett arra, hogy hét évvel korábban 1996. júliusában e
pártok egyhangúan aláírták a magyar-magyar csúcs nyilatkozatát, amely arra
kérte a mindenkori magyar államot és annak intézményeit, hogy minden
lehetséges politikai eszközzel, és minden számottevo fórumon, törekedjék
az autonómiaformák támogatására, mert – amint a magyar-magyar csúcs
kinyilatkoztatta – autonómiák nélkül a kisebbségben élo nemzeti közösségek
megmaradása, gyarapodása elképzelhetetlen. A megkeresett magyar
pártvezérek egyike sem válaszolt. Kivételt képezett Markó Béla, az RMDSZ
elnöke, aki az MVSZ elnökének írt válaszlevelében tudatta, hogy átadta az
MVSZ EU-alkotmány kiegészíto javaslatát Eckstein Kovács Péter, RMDSZ-es
szenátornak, az Európai Konvent romániai tagjának.

A Székely Nemzeti Tanács Kezdeményezo Testülete alig egy
hónappal megalakulása után elfogadott határozatával támogatta az MVSZ
indítványát. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményezo Testülete
tavaly a „Tusványos” szabadegyetem zárónapján tartott ülésén foglalkozott
a kérdéssel. Az EMNT-KT tiszteletbeli elnöke azért utasította el a
tervezet támogatását, mert azt a Magyarok Világszövetsége készíttette.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ugyanazon a napon – 2003.
december 13-án – alakult meg Kolozsváron, amelyen Brüsszelben
Spanyolország és foleg Lengyelország ellenállásán megtört az EU
alkotmányozó lendülete. Ezzel új esély teremtodött arra, hogy az
újratárgyalás során az autonómia és a keresztény értékek helyet
nyerhessenek a majdani alkotmányban. Felkelés a közjóért címu újévi
köszöntojében Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke ekként fogalmaz: „Volt
lelki erejük nemet mondani egy olyan alkotmányra, amely méltánytalan és
méltatlan Európa örökségéhez. Méltánytalan, mert két évezred keresztény
kultúráját hallgatta el. És méltatlan, mert kendozötten ugyan, de a
kollektív jogok törvénybe iktatásának megtagadásával, lefokozta a
létszámbeli kisebbségben élo népek méltóságát. Köszönetet kell mondanunk
lengyel testvéreinknek, hogy ellenállásukkal esélyt adtak egy jobb,
tisztességesebb, emberibb Európa kialakítására. Mi pedig akár Szent István
intelmének is tekinthetjük az imperatívuszt, melynek arra kell ösztökélnie
minden magyar politikust, hogy a keresztény értékek említése és a számbeli
kisebbségben élo nemzeti közösségek autonómiájának becikkelyezése nélküli
európai alkotmányhoz szavazatát ne adja.”

Ez év januárjában az MVSZ elnöke levélben fordult Erdélyi
Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács elnökéhez, hogy
testületeik állásfoglalásával támogassák az MVSZ tervezetét, hiszen ez
pontosan ugyanazokat az autonómiaformákat kívánja az EU alkotmányában
megjeleníteni, amelyekért e két, autonómiát megvalósítani hivatott
testület is harcba száll. Tokés László, az EMNT elnöke mindeddig nem
válaszolt a felkérésre, és az EMNT nem tuzte napirendjére a kérdést. A
Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ soron következo ülésén tárgyalta az MVSZ
elnökének kérését, és közel kétszáz igennel, két tartózkodás ellenében
/egyikük Szász Jeno, székelyudvarhelyi polgármester/ támogatta azt. Abban,
hogy az SZNT, mindeddig egyetlenként felismerte az MVSZ indítványában
rejlo lehetoségeket és egyértelmu szavazással melléállt, szerepe lehet
annak a körülménynek, hogy az MVSZ mindkét erdélyi elnökségi tagja egyben
tagja az SZNT legfobb testületének, az Állandó Bizottságnak is: András
Imre, mint jegyzo és Borsos Géza, mint alelnök.

Európa állam- és kormányfoinek csúcsértekezlete 2004. június
17-18-án tárgyalta a hat hónap alatt módosított alkotmányszöveget,
amelyben továbbra sem szerepelnek sem a keresztény értékek, sem az
autonómia gondolata. Lengyelország kormánya magára maradt, és feladta a
harcot, a majdani lengyelországi népszavazásra bízva a döntést. Az
autonómia gondolatáért pedig akkor és ott nem küzdött senki. Egy nappal
korábban Nagyváradon megalakult egy újabb, határok fölött átívelo magyar
testület, a Kárpát-medencei Autonómia Tanács /KMAT/. Az ülést összehívók
még Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács nevu testületet kívántak
megalapítani, ám a tanácskozás során Tokés László kezdeményezésére –
Ágoston András /Délvidék/, Kovács Miklós /Kárpátalja/, Szász Jeno és mások
támogatásával, Dr. Csapó József tartózkodása mellett és Borsos Géza
ellenszavazatával – kihagyták a teendok sorából a kettos állampolgárságot,
ami egyben az újonnan alakuló intézménynek is új nevet eredményezett:
Nemzeti Tanács helyett, Autonómia Tanács. Amennyiben a Kárpát-medencei
Autonómia Tanács alakuló ülésének lett volna érkezése
autonómia-követelésének egy, az EU-alkotmányt tárgyaló állam- és
kormányfokhöz intézett levéllel hangot adni, és kérni az autonómiaformák
szerepeltetését a leendo EU-alkotmányban, akkor ez a másnap ülésezo EU-s
döntéshozók asztalán lehetett volna.

A Magyarok Világszövetsége továbbra is kiáll amellett, hogy a
leendo EU-alkotmányban mind a keresztény értékeknek, mind a nemzeti
közösségek autonómiához való jogának szerepelniük kell. Tekintettel arra,
hogy a leendo EU-alkotmány – mindaddig, amíg annak 2004. október 29-re
tervezett aláírása meg nem történik, továbbá mindaddig, amíg két éven
belül az egyes tagállamokban meg nem történik ratifikálása – továbbra is
nyitott kérdés, a Magyarok Világszövetsége Az Aranybullától az Andreánumig
címmel európai szintu kampányba kezd. Az MVSZ szeretné a világ figyelmét
ráirányítani, hogy a keresztény értékek és az autonómiák mellozése az EU
leendo alkotmányából méltatlan Európa keresztény örökségéhez, és
méltánytalan, mert lefokozza a létszámbeli kisebbségben élo nemzeti
közösségek tagjainak méltóságát.

Az Aranybullától az Andreánumig nevet viselo kampány
nyitányára június 17-én szombaton, Endre napján, Gyergyócsomafalván kerül
sor. A kampány tartalmát és részleteit egy nappal korábban Budapesten
sajtótájékoztató keretében ismerteti Okos Márton.

Budapest, 2004. július 14-én MVSZ Sajtószolgálat

Újra együtt! Magyar állampolgárságot minden magyarnak!

Melléklet

Ej.: 2003/0337

Az MVSZ Elnöksége tagjainak

Szerte a Nagyvilágban

IV./2003. sz.

Elnökségi távszavazás

Tisztelt Tisztségviselo Társaim!

Mellékelten megküldöm az Európai Parlament Konventje
Alkotmánytervezetének kiegészítésére készített MVSZ javaslat szövegét,
melybe Dr. Csapó József beépítette az MVSZ Elnöksége, Külügyi Bizottsága
és Védnöki Testülete tagjainak június 26. – július 6. között beküldött
javaslatait.

Az Európai Unió alkotmányozási folyamatai /lásd a Valéry
Giscard d’Estaing vezette Konvent munkájának vége felé közeledtét, és
Jaques Chirac francia államelnök 2003. június 20-án Szalonikiben, az
Európai Unió csúcsértekezletén tett bejelentését, mely szerint támogatná,
hogy a leendo európai alkotmányba kerüljön be a nemzeti és etnikai
kisebbségek jogainak hatékony védelme /, az Európa Tanács Parlamenti
Közgyulésének egyik legújabb határozata /lásd az ET Parlamenti
Közgyulésének 1334/2003.számú, június 24-én elfogadott határozatát, mely
elfogadta Andreas Gross svájci képviselo jelentését a regionális autonómia
elveinek jogi érvényesítésérol /, valamint a Székelyföldön megfogalmazódó,
nemzeti alapú területi autonómia iránti igény / lásd a Csíkszeredai
Konferencia Zárónyilatkozatát, 2003. június 21./, arra késztették a
Magyarok Világszövetségét, hogy dolgozza ki, fogadja el és terjessze az
Európai Parlament Konventje elé – a közösségi önkormányzás, a helyi
különleges státus és a nemzeti alapú területi autonómia megvalósulását
szavatolni hivatott – saját Alkotmánytervezet-kiegészíto javaslatát.

Szavazólap

Alulírott …………………………….., az MVSZ elnökségének tagja/póttagja
elfogadom a leendo európai alkotmány kiegészítését célzó, a kisebbségben
élo közösségek hatékony védelmét megvalósítani hivatott tervezetet.

IGEN NEM TARTÓZKODÁS

Tekintettel arra, hogy az itt megküldött határozati javaslat
szövege ismert Önök elott, kérem, adják le szavazatukat 2003. július 9-én,
24.00 óráig.

Tisztelettel és szeretettel

Budapest, 2003. július 7-én Patrubány Miklós

Discussion/Fórum