A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedo
fontosságú a jogszabályalkotási és vég­rehajtási jogosítványokkal is
rendelkezo magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelo parlamenti
képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettos
állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élo ma­gyarok
határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

Vajdasági Magyar Demokrata Párt – Temerin
Dr. Szili Katalin
Elnök
Magyar Országgyulés
Budapest

Tisztelt Elnök Asszony!

A vajdasági Magyar Demokrata Párt választmánya 2004. október 9-én megtartott
22 ülésén megismerkedett a Magyar Országgyulésben elhangzott javaslattal,
miszerint egy a ki­sebbségi jogok érvényesítésérol szóló Nyilatkozatot kellene
csatolni az Erópai Alkotmány elfogadásra kerülo szövegéhez.

Az erre vonatkozó Állásfoglalást mellékelem.

Ezúttal is kiemelem: a vajdasági magyarság számára nagyon fontos, pontosabban
el­engedhetetlen hogy autonómiatörekvéseit a magyar kormány és a magyar
diplomácia, az egész magyar politikai elit segítse. Egy erre vonatkozó, az EU
alkotmányhoz csatolt Nyilat­kozat mindnyájunknak bátorítást adhat, s kitartást
a küzdelemben.

Szerintünk a Kárpát-medencében élo magyarok határmódosítás nélküli politikai
integ­rációja nemzeti érdek. Feltétele annak, hogy Magyarország egyenes
derékkal, nemzetként s valóban független államként foglalja el helyét az
Európai Unióban.

Tisztelt Elnök Asszony!

Meggyozodésem, hogy a nemzet alapérdekeinek megítélése tekintetében
kialakítható az egyetértés a Magyar Országgyulésben is.

Arra kérem, lehetoségeihez mérten járuljon hozzá, hogy a nemzeti kisebbségekre vo­natkozó Nyilatkozat odakerüljön az Európai Unió alkotmány mellé.

Abban a reményben, hogy ez nem lehetetlen, tisztelettel:
Temerin, 2004. október 11.
Ágoston András, elnök

Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Temerin
Választmány 2004. október 9.

Állásfoglalás a nemzeti kisebbségekkel összefüggo országgyulési Nyilatkozat
támogatá­sáról

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt választmánya 2004. október 9-én megtartott
22 ülésén megismerkedett a Magyar Országgyulésben elhangzott javaslattal,
miszerint egy a ki­sebbségi jogok érvényesítésérol szóló Nyilatkozatot kellene
csatolni az Európai Alkotmány elfogadásra kerülo szövegéhez.

Ezzel összefüggésben a Választmány állásfoglalása a következo:

1. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt támogatja a Fidesz – Magyar Polgári
Szövet­ség országgyulésben elhangzott felvetését, miszerint egy Nyilatkozatot
kell csatolni a Kor­mányközi Konferencia záróokmányához. Ennek célja, hogy az
EU keretei között meginduljon "a nemzeti és etnikai származáson alapuló
megkülönböztetés leküzdéséhez szükséges közös­ségi jogalkotás, e közösségek
hátrányos megkülönböztetése leküzdéséhez szükséges intézke­dések elosegítése
céljából".

2. A VMDP Választmánya nagyra értékeli a Magyar Köztársaság képviseloinek
eddigi munkáját, mert ez tetemesen hozzájárult ahhoz, hogy az EU Alkotmányban
egyáltalán szó es­sen a kisebbségekhez tartozó egyének jogairól. Ugyanakkor
úgy véli, hogy a Magyar Köztár­saság a határon túli magyar közösségek és a
nemzet egészének alapveto érdekeit szem elott tartva okkal és joggal
szorgalmazhatja a kisebbségügyi jogalkotás konkrét formáit az EU ke­retein
belül. Aligha van még egy EU tagország, amelynek gyakorlati s egyben
történelmi okai is lennének a nemzeti kisebbségek helyzetének demokratikus,
elvszeru autonómiák útján tör­téno rendezésére. Arra, hogy a nemzeti kisebbségek iránti magyar érdeklodés nem kelt ellen­érzéseket az EU
tagállamaiban, a legjobb bizonyíték a magyarverésekkel kapcsolatos magyar
parlamenti belépo sikere.

3. A VMDP szempontjából (remélhetoleg így van ez a többi vajdasági magyar
párttal is) különösen fontos lenne ez a Nyilatkozat. Tekintettel arra, hogy
Szerbiában – egyelore csak a színfalak mögötti egyezkedés formájában – zajlik
az új demokratikus alkotmány elokészí­tése, a Magyar Országgyulés Nyilatkozata
megalapozhatja a magyar kormánynak és diplomá­ciának a vajdasági magyarság
autonómiatörekvéseinek érvényesítésére irányuló segíto szán­dékú
tevékenységét.

4. A VMDP Választmánya megbízza a párt vezetoit, hogy a legrövidebb idon belül
kezdeményezzék a többi vajdasági magyar pártnál a Nyilatkozat ügyében történo
közös fellé­pést. A VMDP megkeresi a többi Kárpát-medencében muködo magyar
pártot, s támogatásu­kat kéri ebben a vajdasági magyarság szempontjából
különösen fontos kérdésben.

5. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt Választmánya arra kéri dr. Szili Katalint
a Magyar Országgyulés elnökét, hogy lehetoségeihez járuljon hozzá egy az
Európai Unió al­kotmányához csatolandó Nyilatkozat Országgyulésben való
elfogadásához.

Temerin, 2004. október 9.

A Fidesz – MPSZ Nyilatkozatra vonatkozó javaslata a következo:

"A Magyar Köztársaság Nyilatkozata
az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló Szerzodés I-2. cikke alapján
megfogalmazott értékekrol

Az Alkotmányos Szerzodés I-2. cikke által a nemzeti és etnikai kisebbségek
védelme az Unió alkotmányos alapelvévé vált. A Magyar Köztársaság szerint a
cikk vonatkozik a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyek jogainak
közös gyakorlására is.

A Magyar Köztársaság szerint a teljes egyenloség és diszkriminációmentesség
alkalmazásá­nak elve nem áll szemben a nemzeti és etnikai kisebbségek hátrányos helyzetbe kerülése megelozésére vagy kiküszöbölésére vonatkozó
intézkedések jogszeruségével.

A Magyar Köztársaság álláspontja, hogy az Alkotmányos Szerzodés kirekesztést
tiltó szabá­lyai tükrözik az alapelvek lényegét, és kizárnak mindennemu
bizonytalanságot. A diszkrimi­náció tilalmán alapuló felsorolás, mely az
Alkotmányos Szerzodés II-81. cikkében található, kizárja a megkülönböztetést a
III-117. és III-122. cikkekben szereplo területeken is.

A Magyar Köztársaság támogatja, hogy a Szerzodés III-124. cikke értelmében
induljon meg a nemzeti és etnikai származáson alapuló megkülönböztetés
leküzdéséhez szükséges közösségi jogalkotás, e közösségek hátrányos
megkülönböztetése leküzdéséhez szükséges intézkedések elosegítése céljából. A
Magyar Köztársaság hisz abban, hogy a közösségi jogalkotás elosegíti majd a
közös alapelvek és értékek lefektetését, illetve érvényre juttatását."

A határozati javaslat eredeti 2. pontja 3. pontként szerepelne.

Indoklás:

Az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló Szerzodés I. cím 2. cikke az Unió
értékei között említi a "kisebbségekhez tartozó személyek jogát". Ezen
pontosító nyilatkozat benyújtásával a Magyar Köztársaságnak két célja van. Az
egyik annak kifejezésre juttatása, hogy ezen immár uniós alkotmányos alapelv
alapján a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaikat közösen is gya­korolhatják
az Európai Unióban, s hogy az Alkotmány alapján van mód arra, hogy a nemzeti
és etnikai kisebbségek közösségei jogainak vonatkozásában is meginduljon az
EU-ban a jog­alkotás. A másik annak pontosítása, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek pozitív megkülön­böztetése nem ütközik a diszkrimináció általános
tilalmára vonatkozó uniós szabályokba.

Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Temerin
Közlemény 2004. október 12.

A vajdasági magyarság helyzete nyílt és megoldatlan

Az EU külügyminiszterek nem tettek pontot a magyarverések ügyére. Pontosabban
a többi Szerbiával kapcsolatos gond közepette a magyarverések, s egyáltalán a
vajdasági ma­gyarság helyzete szóba sem került a luxemburgi tanácskozáson.

Igaz, van egy talányos mondat a kommünikében, amelybol a vájt fülu elemzok
követ­keztetéseket vonhatnak le, de ez az eredmény a vajdasági magyarok
szempontjából legalább is kétséges.

Ha ugyanis a miniszterek az igencsak sommás belgrádi nagyköveti jelentésekre
tá­maszkodva üdvözlik, hogy a szerb kormány vállalta "az országban élo minden
etnikummal való szorosabb párbeszédet", s ha ez alatt a külügyminiszterek az
október 8-án Kostunica ve­zetésével megalakult Szerbiai Kisebbségügyi Tanácsra
gondolnak, ez a vajdasági magyarok számára rossz jel. S csak remélhetjük, hogy
az állásfoglalás kialakításában a magyar diplomá­ciának nem volt szerepe.

Mert a Kostunica vezette intézmény – figyelembe véve, hogy a községi
képviselotes­tületekben is megalakulnak a kisebbségeket tömöríto, un.
kisebbségi tanácsok – voltaképpen nem más, mint befejezo aktusa a kisebbségi
ügyek központosítására irányuló szerb hatalmi törekvésnek.

A szerb kormányrendelet a Kostunica-féle Tanács és a már létrejött különben is
el­lentmondásos tevékenységet folytató nemzeti tanácsok között alárendeltségi
viszonyt hoz létre. Látszik ez abból is, hogy a kormányfo sajtóirodájának
közleménye szerint a Szerbiai Kisebbségügyi Ta­nács "kiemelt fel­adata, hogy
együttmuködjön az országos intézményekkel, mindenekelott a szerbiai parlament
kisebbségügyi bizottságával, az emberi jogi és kisebbség­ügyi minisztériummal,
valamint minden köztársasági minisztériummal". Ez jogi és politikai abszurdum,
hiszen, ha figyelembe vesszük, hogy a törvény értelmében létrejönnek a községi
kisebbségi bizottságok is, a már meglevo nemzeti tanácsok, így a VMSZ
Józsa-vezette nem­zeti tanácsa is, afféle Mohamed koporsójaként, ég és föld
között lebegve értelmetlen és ha­szontalan politikai szerepbe kényszerülnek.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt álláspontja továbbra is az, hogy a vajdasági
ma­gyarság kérdése nyílt és megoldatlan. A megoldás a magyar választók
névjegyzékének alap­ján többpárti választással létrehozott, jogszabályalkotási
és végrehajtási jogosítványokkal is felruházott magyar (perszonális)
autonómia. Csak egy ilyen, demokratikus kisebbségi intéz­mény alkalmas arra,
hogy feltárja, kifejezze, és legitimen képviselje is a vajdasági magyarság
identitásának megorzésével összefüggo alapveto érdekeit.
Az EU-tag Magyarország politikai elitje akkor segíthet a vajdasági magyarság
nyílt és megoldatlan helyzetének rendezésében, ha a nemzetközi politikai
színtéren a látszatmegoldá­sokat mellozve, síkraszáll a tényleges magyar
autonómiáért. Ezért a Vajdasági Magyar De­mokrata Párt támogatja a Fidesz –
MPSZ javaslatát, miszerint egy a ki­sebbségi jogok érvé­nyesítésérol szóló
Nyilatkozatot kellene csatolni az Európai Alkotmány elfogadásra kerülo
szövegéhez.

Dokumentum:
Eltéro nézetek

Önállóan indul a Magyar Polgári Szövetség a romániai parlamenti választáson –
jelentette ki Szász Jeno a szövetség péntek esti országos választmányi ülése
után. Az MPSZ bíztató jelet lát az Európai Unió országjelentésében, amelyben
tételesen is elmarasztalják Romániát a helyhatósági választáson egyes
kisebbségi szervezetek, így az MPSZ elgáncsolása miatt. Ezért megpróbál
kisebbségi szervezetként 25 ezer aláírás újbóli összegyujtésével indulni a
választáson – döntött a területi elnököket és az elnökség tagjait magában
foglaló választmány. Amennyiben ismét elgáncsolják a választáson való
megméretkezésnek ezt a módját, úgy a Magyar Polgári Szövetég jelöltjei
valamelyik román párt listáin indulnak, mondta Szász Jeno, de még nem
nevesítették, hogy melyikkel szövetkeznének.

Tokés László viszont ellenzi az MPSZ-jelöltek román pártok listáin való
indítását, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ez ne fordulhasson elo. A
Mediafaxnak nyilatkozó református püspök szerint ezzel az önálló magyar
politizálás csorbulna. Úgy véli, a helyhatósági válasz­tásokon más volt a
helyzet, akkor nem járt ezzel a veszéllyel a román pártokkal való ilyen­szeru
megállapodás. Tokés Elmondta: az MPSZ nem tehet arról, hogy nem indulhat a
válasz­táso­kon, ha viszont ezt ismét ellehetetlenítik, az a magyar szavazók
tömeges távolmaradásával járna. (transindex/magyar rádió/szabadság)

Discussion/Fórum