Csalódottak a pártok. Kuncze Gábor azt mondja, jobb lett volna, ha a politika megtalálja a jogállami megoldást. Demeter Ervin szerint
besározzák az embereket – a Fidesz frakcióvezetője kizárná a közhatalomból a listán szereplőket. Burány Sándor nem tartja célravezetőnek a
módszert. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint a közzétett lista nem tartalmaz újdonságot.

– Mit vártak, és ehhez képest mit kaptak a listától?

– Akár dicsérhetném is a Political Capital kezdeményezését, viszont úgy ítélem meg, hogy ez a módszer nem vezet el a célhoz, három ok miatt
sem – mondta Burány Sándor, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezető-helyettese. Egyrészt, ami már elhangzott, hogy töredékesek a
nyilvánosságra hozott névsorok, a másik, hogy semmilyen különbséget nem tesz ez a névsor aközött, aki mondjuk kémelhárítóként az ország
érdekét védte, és azok között, akik belpolitikai besúgók voltak. Végül az sem derül ki, hogy ki az, aki önként vállalta, és ki az, akit
valamilyen okkal rákényszerítettek ügynöki tevékenységre. Mi úgy ítéljük meg, hogy a múlt sok kis ugrása ugyanúgy nem ítélhető meg és nem
ismerhető meg, minthogy a szakadékot sem lehet sok kis ugrással átugrani. A cél csak az lehet, hogy a minél teljesebb nyilvánosságot
teremtsük meg. Ez akkor oldható meg, ha az Országgyűlés a mi kezdeményezésünket
elfogadja.

– Burány úr, amit ön most mond, az azt jelenti, hogy egyszerre mondjuk 150 ezer feltételezett ügynök nevét kellene valamilyen módon
nyilvánosságra hozni, akár interneten is. Jól értem?

– Nemcsak a nevüket, hanem a tevékenységüket minősítő jelentéseket is, hiszen éppen a jelentések tartalma alapján lehet megítélni, hogy
valaki szomszédjának, barátjának, ismerősének, vagy egy ismeretlen embernek konkrét kárt okozott-e, vagy ellenkezőleg, olyan tevékenységet
folytatott, ami akár még mai mércével mérve is vállalható. Ezt az elemzést csak akkor lehet megtenni, ha nemcsak az ügynök-névsort tesszük
fel az internetre, hanem a levéltár teljes anyagát feltesszük, mert csak így lehet kutatni, megismerni azt a múltat, azt, hogy hogyan
működtek az állambiztonsági szolgálatok – hangsúlyozta Burány Sándor.

Kuncze Gábor arra számított, hogy előbb-utóbb ez bekövetkezik, valahol majd valamilyen lista felbukik, ami nem lesz ellenőrzött, nem lehet
tudni pontosan, hogy mi a háttere. Ennél sokkal jobb lett volna, ha a politika megtalálja a jogállami megoldást.

– Kétféle válasz lehetséges. Az egyik, hogy a jogszabályok szerint ma törvényesen nem tudják nyilvánosságra hozni, a másik pedig a
nyilvánosság szempontja: meddig akarjuk még takargatni a közelmúltunkban történteket és az azért felelős személyek névsorát? A politika
számára ez jelzés értékű, ezért kellett volna eddig foglalkozni a kérdéssel, és ezért nem halasztható tovább ezeknek a dokumentumoknak a
megfelelő nyilvánosságra hozatala, törvényes és szabályozott keretek között természetesen – mondta Kuncze Gábor.

Demeter Ervin, a Fidesz frakcióvezető-helyettese azt mondja, okkal, ok nélkül sároznak be embereket. Megítélése szerint ez helytelen.
"Világos, egyértelmű jogi szabályozással kell lehetővé tenni, hogy megismerhetőek legyenek a pártállam titkos iratai. Ha valaki
együttműködött az egykori politikai rendőrséggel, ne lehessen közhatalmat gyakorló személy" – mondta Demeter Ervin.

Dávid Ibolya szerint a lista azoknak a nevét gyűjtötte össze, akik önként elismerték a korábbi hónapokban, években kapcsolatukat az
állambiztonsági szolgálatokkal. A pártelnök szerint ebben a listában semmi új nem volt, kivéve, hogy egy lapon nyilvánosságra került a 19
név. Dávid Ibolya támogatja, hogy az ügynökök és a hálózati személyek, valamint a megrendelők és a felhasználók neve is kerüljön
nyilvánosságra, az áldozatok legnagyobb védelme mellett. Hozzátette: törvényt kell alkotni és ez a mai magyar politikai pártoknak a
felelőssége.Kristóf Gábor, Kádár Dóra, Bálint István

Discussion/Fórum