Németh Zsolt a külügyi bizottság mai ülésén megtagadta a december
5-i igeneket
Az Országgyûlés ma este tartja az állampolgársági törvény módosítását
célzó törvényjavaslat részletes vitáját.
A kormány csupán a Magyarországra költözõ külhoni testvéreinknek szán
néhány szegényes gesztust, akárcsak mintha döglött lovat
patkolna.
A törvényjavaslathoz benyújtott Körömi-Gaudi módosító javaslat átfogó
érvanyag alapján a külhoni magyarok részére, szülõföldjükön maradás
mellett, egyoldalú nyilatkozattétellel tenné visszaszerezhetõvé a magyar
állampolgárságot. A Gaudi-Nagy Tamás jogi tanulmánya által feltárt
helyzet, és ennek alapján Körömi Attila országgyûlési képviselõ által
benyújtott kezdeményezés végkövetkeztetése, hogy a Délvidéki magyarok ma
is magyar állampolgárok, ezért nekik még nyilatkozniuk sem kell, hanem
jelentkezhetnek a magyar okmányaikért.
Az Országgyûlés bizottságai kora délelõtt óta egymást követõen tárgyalják
a Körömi-Gaudi javaslatot. Közülük néhány most is ülésezik. Eddig két
bizottság álláspontja ismert. A külügyi bizottság MSZP-s tagjai nemmel
szavaztak, a fideszesek Németh Zsoltnak, a bizottság elnökének
vezetésével egyöntetûen tartózkodtak a javaslat megítélésekor – mondván,
hogy e jogi játék is megindíthat folyamatokat, de õk másban gondolkodnak.
A rendészeti bizottságban az MSZP-sek szintén nemmel szavaztak, míg a
fideszes tagok a Körömi-Gaudi javaslat mellé álltak, és a bizottsági
voksok több mint egyharmadát kitevõen igent mondtak rá. Így a többi
bizottság megítélésétõl függetlenül a Háznak a jövõ heti ülésén már így
is szavaznia kell a kezdeményezésrõl.
A bizottsági ülésen résztvevõ hallgatóság érdeklõdését erõsen felkeltette
a Körömi-Gaudi javaslat, azt többen elkérték Körömi képviselõtõl. A Duna
TV munkatársai anyagot is készítettek a javaslatról a mai híradó részére.
A részletes vita a mai záró napirendi pont lesz a Ház munkájában, és ezt
követõen Körömi Attila képviselõ napirend utáni hozzászólást tesz a
következõ címmel: Rácz Sándor köztársasági elnökké választásával az
Országgyûlés visszatalálhat a rendszerváltoztatás erkölcsi és politikai
gyökereihez.

