Németh Zsolt a külügyi bizottság mai ülésén megtagadta a december
5-i igeneket
Az Országgyűlés ma este tartja az állampolgársági törvény módosítását
célzó törvényjavaslat részletes vitáját.
A kormány csupán a Magyarországra költöző külhoni testvéreinknek szán
néhány szegényes gesztust, akárcsak mintha döglött lovat
patkolna.
A törvényjavaslathoz benyújtott Körömi-Gaudi módosító javaslat átfogó
érvanyag alapján a külhoni magyarok részére, szülőföldjükön maradás
mellett, egyoldalú nyilatkozattétellel tenné visszaszerezhetővé a magyar
állampolgárságot. A Gaudi-Nagy Tamás jogi tanulmánya által feltárt
helyzet, és ennek alapján Körömi Attila országgyűlési képviselő által
benyújtott kezdeményezés végkövetkeztetése, hogy a Délvidéki magyarok ma
is magyar állampolgárok, ezért nekik még nyilatkozniuk sem kell, hanem
jelentkezhetnek a magyar okmányaikért.
Az Országgyűlés bizottságai kora délelőtt óta egymást követően tárgyalják
a Körömi-Gaudi javaslatot. Közülük néhány most is ülésezik. Eddig két
bizottság álláspontja ismert. A külügyi bizottság MSZP-s tagjai nemmel
szavaztak, a fideszesek Németh Zsoltnak, a bizottság elnökének
vezetésével egyöntetűen tartózkodtak a javaslat megítélésekor – mondván,
hogy e jogi játék is megindíthat folyamatokat, de ők másban gondolkodnak.
A rendészeti bizottságban az MSZP-sek szintén nemmel szavaztak, míg a
fideszes tagok a Körömi-Gaudi javaslat mellé álltak, és a bizottsági
voksok több mint egyharmadát kitevően igent mondtak rá. Így a többi
bizottság megítélésétől függetlenül a Háznak a jövő heti ülésén már így
is szavaznia kell a kezdeményezésről.
A bizottsági ülésen résztvevő hallgatóság érdeklődését erősen felkeltette
a Körömi-Gaudi javaslat, azt többen elkérték Körömi képviselőtől. A Duna
TV munkatársai anyagot is készítettek a javaslatról a mai híradó részére.
A részletes vita a mai záró napirendi pont lesz a Ház munkájában, és ezt
követően Körömi Attila képviselő napirend utáni hozzászólást tesz a
következő címmel: Rácz Sándor köztársasági elnökké választásával az
Országgyűlés visszatalálhat a rendszerváltoztatás erkölcsi és politikai
gyökereihez.

