A Székelyudvarhelyen tartózkodó Patrubány Miklós megerõsítette azt a
hírt, miszerint újabb harckocsik érkeztek a városba. A Magyarok
Világszövetsége elnöke Sajtószolgálatunknak elmondta, hogy helyszíni
információi szerint ma délután zajlik a második vonatszerelvény
kirakodása, amely lánctalpas katonai jármûveket szállított a
székelyföldi településre.

Mint ismeretes, Március 15-én 14,00 órára a Székely Nemzeti Tanács és
a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal a székelység
autonómia-igényét kifejezõ demokratikus tömegdemonstrációt tervez,
amelyen Székelyföld lakóinak a területi autonómia iránti igényét
szeretnék megerõsítetni a nagygyûlés résztvevõivel.
Sajtószolgálatunk értesülése szerint a kormányon levõ RMDSz helyi
szervezete szintén a nagygyûlés helyszínére tervezi ünnepi
rendezvényét déli 12,00 órától.

Budapest – Székelyudvarhely, 2006. március 2.

MVSz Sajtószolgálat

Nem akarnak Székely Köztársaságot

Százezer "hazafit" hívott Székelyudvarhelyre Corneliu Vadim Tudor március 15-ére, ily módon tiltakozva a "soviniszta magyarok gyilkos merénylete" ellen, amellyel a "román nemzeti egységállam megbontására" törekednek. Vadim az 1918. december elsején Gyulafehérváron szervezett nagygyûlés mintájára "békés, de határozott tüntetést" szeretne, amelyet személyesen fog vezetni, hogy "végképp kitörölje a magyar revizionisták agyából a területi autonómiára és Románia szétszaggatására vonatkozó õrült ötleteket". A hatékonyabb mozgósítás érdekében megnevezte a szervezésért felelõs embereket is, Gheorghe Funar, Ilie Ilascu és Nicolae Iorga nagy-romániás honatyák személyében. Szász Jenõ udvarhelyi polgármesternek nincs tudomása arról, hogy Vadimék engedélyt kértek volna bármilyen rendezvény tartására, de a törvény amúgy is tiltja, hogy egyazon helyen és egyazon idõben két tömegrendezvényt szervezzenek.
Felvetésünkre, hogy tart-e attól: Udvarhelyen esetleg verekedésbe vagy botrányba torkollhat a Székely Nagygyûlés, Szász így felelt: "Nem hiszem, hogy erre sor kerülne, mert a magyarság kulturáltan tud emlékezni a múltra." Ugyanakkor hozzátette, eddig két párt – az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt – fogalmazott meg kifogásokat a Székely Nagygyûlés kapcsán. "Bízom abban, a kormányon levõ RMDSZ nem engedi meg, hogy Vadim ilyen megnyilvánulást foganatosítson, bár ugyanakkor egyfajta összjátékot is felfedezni vélek az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt között."

Harckocsik mennek, nem jönnek

Alig tíz nappal a március 15-i ünnepség elõtt egyre-másra jelennek meg a hajmeresztõbbnél hajmeresztõbb hírek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által Udvarhelyre tervezett gyûléssel kapcsolatban. Az egyik hír arról szólt, hogy a román hadsereg harckocsikkal támad majd a résztvevõkre, némelyek arról beszéltek, hogy "vérbe fojtják" a rendezvényt. Mint kiderült, a harckocsik valóban átvonultak a városon, a laktanyából a pályaudvarra, ahol vagonokra téve elszállították azokat. "A parancsnok több nappal korábban megkeresett bennünket, hogy tájékoztasson: felújítják a gépparkot, és a használt jármûveket elviszik Udvarhelyrõl – közölte érdeklõdésünkre Komoróczy Zsolt, az udvarhelyi városháza szóvivõje. – Közösen beszéltük meg, hogy milyen útvonalon célszerû haladniuk, hogy ne tegyék tönkre a lánctalpakkal az aszfaltot."
Emlékeztetett, minden laktanyában sor kerül hasonló felújításra, az egésznek pedig semmi köze nincs a Székely Nagygyûléshez. "Ha riogatni akarnának, a régi harckocsikkal is ugyanúgy megtehették volna" – tette hozzá a szóvivõ.

A riadalmat ennek ellenére csak fokozta Patrubány Miklósnak, a Magyarok Világszövetsége elnökének a "veszélyre" való figyelmeztetése, de nem tett jót az ügynek a budapesti Fõvárosi Közgyûlés MIÉP-Jobbik frakciójának nyilatkozata sem. Utóbbi "aggasztónak és rendkívül elkeserítõnek" tartja azon Székelyföldrõl származó híreket, miszerint a románok "nagyléptékû csapatösszevonásokat" hajtanak végre Székelyudvarhely térségében. A MIÉP-Jobbik képviselõcsoport odáig ment, hogy felszólította a magyar kormányt: minden lehetséges diplomáciai és egyéb eszközzel akadályozza meg, hogy a román állam "fegyveres erõszakot alkalmazhasson a jogos autonómiaigénnyel fellépõ, egy tömbben élõ székelységgel szemben".

"Mélyszékely" diverzió

A nagygyûlésen egy kiáltványt is felolvasnak, ennek kétfajta változata kering az interneten. Gazda Zoltán, a Székely Nagygyûlés programszervezõje szerint az egyik nyilvánvalóan diverzió. "Szó sincs arról, hogy ezúttal kikiáltanánk a független Székely Köztársaságot – mondta. – Egyszerûen arról van szó, hogy a jelenlevõk kinyilvánítják majd az autonómia iránti igényüket." Gazda azt sem tartja kizártnak, hogy maga az RMDSZ áll a diverzió hátterében. A kiáltvány radikálisabb, független köztársaságot követelõ változatát – amely ugyancsak 12 pontban foglalja össze a követeléseket – az Európai Idõ közölte. Az újság azt a megjegyzést fûzte a kiáltvány szövegéhez, hogy a "mélyszékelyek" a független Székely Köztársaság kikiáltását, míg a "hígszékelyek" csupán a szabadság halovány árnyékát tartják célkitûzésnek. A Csapó József által felolvasni kívánt kiáltvány az autonómia iránti igényt hangsúlyozza.

A hatóság is kíváncsi

Eközben a román rendõrség is intenzíven érdeklõdik a nagygyûlés körülményeirõl. Igaz, a hatóságok egyelõre jó szándékkal közelítettek az ügyhöz, a Kovászna megyei részvevõknek például felajánlották, hogy rendõri felvezetéssel kísérik az autóbuszokat a helyszínre. Gazda Zoltán erre nem tartott igényt. "A rendõrök nemcsak engem, hanem Ferencz Botondot, az orbaiszéki széki tanács elnökét is megkeresték, vele egy kávé mellett beszélgettek el – tájékoztatott Gazda. – Mindkettõnktõl a rendezvény részleteirõl érdeklõdtek, elkértek egy példányt a szórólapból és a plakátból." A rendõrök maguk is a 12 pontra voltak kíváncsiak, a szervezõ pedig nekik is elmondta, hogy szó sincs semmiféle köztársaság kikiáltásáról. "Felhívták a figyelmet a törvények betartására, többek közt arra, hogy csak az erre kijelölt helyeken lehet plakátolni, de alapvetõen nem éreztem rosszindulatot a részükrõl" – tette hozzá Gazda.
Az udvarhelyi polgármesteri hivatalban iktatott kérvényben egyébként tízezer résztvevõvel számoltak a szervezõk. "Általában négy-ötezer ember szokott részt venni az Udvarhelyen március 15-én szervezett ünnepségeken. Reméljük, hogy ezúttal a tízezer ember valóban jelen lesz" – mondta el a szervezõ, aki nemcsak hazai, hanem magyarországi résztvevõkre is számít.

Parlamenti és civil tiltakozás

A bukaresti parlamentben mindössze két honatyával rendelkezõ, ám a nacionalista retorikában élen járó román Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) a hétvégén felszólította Vasile Blaga belügyminisztert, tiltsa be a magyar nemzeti ünnepen rendezendõ nagygyûlést. A PIN szerint a székelyek merényletet kísérelnek meg az ország alkotmánya ellen a Székelyföld autonómiájának, a Székely Köztársaságnak a kikiáltásával. Aggódnak a Hargita megyei román civil szervezetek és alapítványok is. A Székely Nagygyûlést szélsõséges kihívásnak tituláló közleményükben kifejtik: a kezdeményezésnek negatív vetületei lehetnek a régióban számbelileg kisebbségben élõ románokra nézve, akiknek problémáival – szerintük – a bukaresti kormány soha nem foglalkozott megfelelõképpen.

RMDSZ: politikai küzdelemmel lehet az autonómiát megszerezni

"Jó, ha az RMDSZ bukaresti politikai ellenfelei tudomásul veszik a Székely Nemzeti Tanács által március 15-re összehívott Székely Nagygyûlést, mert talán belátják: ha nem támogatják a kisebbségi jogok biztosítását, a magyarság radikalizálódhat" – hangzott el Antal Árpád és Tamás Sándor háromszéki képviselõ sajtótájékoztatóján. Antal Árpád hozzátette: a koalíciós partnereknek is be kell látniuk, az RMDSZ jogosan kéri a kisebbségi törvénytervezetben szereplõ kulturális autonómiát. "Az autonómiát nem kiáltványokkal, hanem politikai küzdelemmel lehet megszerezni" – foglalta össze a két képviselõ. Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ udvarhelyszéki elnöke ugyanakkor azzal vádolja az SZNT-t, hogy ünnepi megemlékezés helyett megpróbálja kisajátítani minden magyar nemzeti ünnepét, és a megemlékezni összesereglõ közösséget politikai kiáltvány legitimálására akarja felhasználni.

Lukács János, Rostás Szabolcs, Krónika

Szervezik a Székely Nagygyûlést

Március 15-ére Székely Nagygyûlést hirdetett a Székely Nemzeti Tanács. Az elnökség a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalt kérte fel társszervezõnek. A Székely Nagygyûlés célja: kifejezni a székelység szabadságvágyát, újból kinyilvánítani a székelység önrendelkezéshez való jogát és a közvetlen demokrácia eszközével megerõsíteni rendíthetetlen közakaratát Székelyföld autonóm közigazgatási régió újralétesítésére.

2006. február 4-én Székelyudvarhelyen ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. A megbeszélésen meghívottként résztvettek a széki székely tanácsok vezetõi. Az SZNT Állandó Bizottsága a hétvégén Székelyudvarhelyen tanácskozott a szervezési kérdésekrõl. Létrehoztak egy szervezõcsoportot a rendezvény megszervezésére és lebonyolítására, ugyanakkor felkérik a széki székely tanácsok vezetõit, hogy önálló hatáskörüknek megfelelõn, járuljanak hozzá a nagygyûlés sikeres szervezéséhez és lebonyolításához. A szervezõk számítanak minden az autonómiatörekvéseket támogató szervezet és közület támogatására.
Külön is kiemelik az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Ifjúsági Tanács székelyföldi szervezeteinek segítségének fontosságát. A Székely Nemzeti Tanács bízik a történelmi magyar egyházak támogatásában, hogy ez alkalomból is lelki támaszt nyújtanak székelyföldi híveiknek a nemzeti önazonosság megõrzéséért és a szülõföldön való megmaradásért folytatott nemes küzdelemhez – áll a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának közleményében.

Krónika Hírszolgálat

Discussion/Fórum