Óriási érdeklődés övezi a Székelyudvarhelyen március 15-re tervezett Székely Nagygyűlést. A megfélemlítési kampány példátlan méreteket ölt, annak ellenére, hogy a szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elöljárói többszöri alkalommal is hangsúlyozták, hogy a demonstráció nem az ország területi egysége ellen intézett támadás, hanem az autonómia-igény egyfajta kinyilvánítására irányuló békés, politikamentes rendezvény.

Mindenezek ellenére nemrég tankok vonultak fel Székelyudvarhelyen, és a magyarellenes retorikájáról közismert Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke az elmúlt napokban bejelentette, pártja százezer románt vár március 15-re Székelyudvarhelyre, így kíván tiltakozni a nagygyűlés ellen. Traian Basescu államelnök mindezek után arra figyelmeztette az SZNT vezetőit, ne kövessenek el törvénytelenséget, és nem múlasztotta el azt sem hozzátenni, hogy "a román állam a rendelkezésre álló alkotmányos és törvényes eszközökkel meg fogja védeni területi egységét".

Markó Béla, az RMDSZ elnöke – aki egyébként elítéli a Székely Nagygyűlés megtartását a nemzeti ünnepen -, elégedetlen Traian Basescu állásfoglalásával. Markó Béla szerint az államfőnek határozottabban kellett volna fellépnie a Nagy-Románia Párt tervezett ellentüntetésével és ezt megelőző fenyegetéseivel szemben.

Az erdélyi magyarság megosztva üli meg március 15-ét, Kézdivásárhelyen lesz a központi ünnepség, amelyet a Duna Televízió élőben közvetít, és amelyre az RMDSZ-vezetők hivatalalosak, Székelyudvarhelyre pedig várják mindazokat, akik hitet kívánnak tenni az autonómia ügye mellett.

A teljes és tényleges egyenlőséget akarjuk

A nemzeti ünnep előtt pár nappal Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke válaszolt a Polgári Élet kérdéseire.

– Elnök úr, meglehetősen ellenséges hangulat alakult ki elsősorban a román politikai pártok részéről a Székely Nagygyűlés iránt. Mit gondol, miért ekkora az ellenszenv egy politikamentes megnyilvánulással szemben?

– Azért, mert még mindig fontosabb az ellenséges, a magyarság jogos autonómia-küzdelmével szembeni magatartás, mint a demokratikus elveket érvényesítő értékelés. Nem veszik figyelembe a Székely Nemzeti Tanács által következetesen folytatott demokratikus érdekvédelmet és közképviseletet, hanem válogatás nélkül veszik át az ál- és rémhíreket, amelyeket valakik – bizonyára jól megfontoltan – terjesztenek. Az SZNT mindig a demokrácia eszközeivel küzdött Székelyföld autonómiájáért és ezután is így fog tenni.

– Mi a véleménye arról, hogy Corneliu Vadim Tudor ellenrendezvényt szervez Székelyudvarhelyen, napok óta arról cikkez a sajtó, hogy tankok vonultak be a városba, Mircea Dusa Hargita megyei szociáldemokrata képviselő pedig a szükségállapot gondolatát is felvetette. Nem tart attól az SZNT, hogy a tervezett nagygyűlés az ellenségeskedésre szolgáltat táptalajt, és fennáll a veszélye annak, hogy az egész rendezvény botrányba fullad?

– A Székely Nemzeti Tanács a közvetett és a közvetlen demokráciát gyakorolva, felhatalmazásának megfelelően, megszólított minden illetékes romániai hatóságot Székelyföld autonóm közigazgatási régió újralétesítésére, Székelyföld autonóm státusának rendezésére. E törekvésünk alapvető emberi jog, a tényleges és teljes egyenlőség szavatolásának eszköze. Éppen olyan területi autonómiát akarunk, mint amilyent az Európai Unió autonóm közösségei megélnek. Ha e jogkövetelésre – amelyet az Európa Tanács határozata, az Európai Parlament álláspontja is feszültségmegelőző, a nemzeti közösségek problémáit megoldó demokratikus eszköznek tekint – valakik fenyegetéssel válaszolnak, tettükért felelősséget is kell vállalniuk. A Székely Nagygyűlés egy őshonos közösség demokratikus megnyilvánulása, a gyülekezési és a szólásszabadság szabad megélése. A székelységet semmiféle fenyegetéssel nem lehet megakadályozni jogos autonómia-törekvéseinek kinyilvánításában.

– Elnök úr, mit vár az SZNT ettől a demonstrációtól, milyen hatása lehet a Székely Nagygyűlésnek belföldön, illetve külföldön?

– A Székely Nagygyűlés célja hitet tenni Székelyföld autonómiája mellett, megerősíteni a székelység akaratát Székelyföld autonómiájának törvény általi garantálására. Figyelmeztető, belföldön és külföldön egyaránt, hogy a székelység soha nem mond le Székelyföld autonómiájáról. A Székely Nemzeti Tanács az ENSZ Biztonsági Tanácsához és Főtitkárához fordult nemzetközi felügyeletet igényelve Székelyföld autonóm státusának rendezésére. A közvetlen demokráciát gyakorolva, újból közakaratot nyilvánítunk és jelezzük: a teljes és tényleges egyenlőséget akarjuk.

– Tamás Sándor háromszéki politikus azt nyilatkozta, hogy "az autonómiát nem kiáltványokkal, hanem politikai küzdelemmel lehet megszerezni". Ön egyetért ezzel?

– Mi az a politikai küzdelem, amit a nyilatkozó fel tud mutatni, és amelyet ez idáig kifejtett Székelyföld autonómiájának törvény általi szavatolásáért? A közösségi akaratot megjelenítő kiáltvány éppen az a demokratikus megnyilvánulás, amellyel a nemzeti közösség akaratát ki tudja fejezni. A Székely Nagygyűlés nem politikai megnyilvánulás, annál sokkal több: közösségi akaratnyilvánítás, amely a közvetlen demokrácia egyik eszköze. Ez persze gyakran kellemetlen a "politikusnak", mert ráébreszti, hogy nem ő határozza meg, hogy mi a jó a közösségnek, hanem a területi autonómiához való jogát kinyilvánító és megerősítő kollektivitás jelzi a közképviseletet felvállalónak, hogy a közakaratnak megfelelően kell döntenie és cselekednie.

– Melyik lehet az az üzenet, amelyet az SZNT megfogalmaz azon emberek felé, akik minden megfélemlítés ellenére részt szeretnének venni a Székely Nagygyűlésen?

– A kérdés azt is sugallja, hogy a székelyföldi őshonos közösség netán megfélemlíthető. Nem! A székelység tudatában van annak, hogy autonómia-törekvése jogos, történelmi, területi sajátosságai és számszerű többségi mivolta szülőföldjén lehetővé teszi az önkormányzást, amiképpen ezt gyakorolják az Európai Unió autonóm közösségei. Az SZNT nem fogalmaz meg semmiféle üzenetet a Székely Nagygyűlés résztvevőinek. Éppen fordítva: a közösségi akarat közvetít üzenetet. Az SZNT – a közképviseleti hatáskörét teljesítve és felhatalmazásával élve – kezdeményezte a közösségi akaratnyilvánítást, és javasolja a Kiáltvány-tervezetet, amelynek jóváhagyásával a nagygyűlésen résztvevők megerősítik hitüket a demokráciában, és akaratukat, illetve támogatásukat Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozására.

– Csapó úr, lehet-e tudni, hogy a tervezett kiáltványban mi lesz benne?

– Nincs semmi titkolnivaló. A cél újból kinyilvánítani a közakaratot Székelyföld autonómiájára, követelni Székelyföld autonómia-statútumának törvény általi jóváhagyását, újból igényelni az Európai Parlament, az Európai Unió közreműködését a székelység autonómia-törekvéseinek érvényesítésében és az ENSZ-felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése felett.

A Nagygyűlés nem vetélytársa a kézdivásárhelyi ünnepségnek

Bár a Duna Televízió a közeljövőben Autonómia-csatornát indít, "a határon túli magyarok televíziója" mégsem Székelyudvarhelyről, hanem Kézdivásárhelyről közvetít élő adást március 15-én – ezt több SZNT-vezető is nehezményezte. Az erdélyi magyarság központi ünnepsége idén Kézdivásárhelyen lesz, mondta Tamás Sándor RMDSZ-es parlamenti képviselő, hozzátette, a program összeállításakor arra törekedtek, hogy ne pártpolitikust, hanem inkább köztiszteletben álló személyiséget hívjanak meg Magyarországról.

A rendezvény díszvendége Cselényi László, a Duna Televízió elnöke lesz, és mások mellett beszédet mond Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes is.

A Székelyudvarhelyen szervezett Székely Nagygyűlés nem vetélytársa a kézdivásárhelyi rendezvénynek, március 15-e minden magyar ünnepe, függetlenül attól, hogy ki, hol ünnepel – mondta Tamás Sándor. A képviselő hozzátette, a székelyudvarhelyi Kiáltványról az a véleménye, hogy az autonómia az RMDSZ programjában is szerepel. Nem kiáltványokkal, hanem politikai küzdelem árán lehet megszerezni az autonómiát – vélik Tamás Sándor és Antal Árpád-András parlamenti képviselők.

Antal Árpád-András szerint azok, akik azt hiszik, hogy 2006-ban egy nagygyűlés keretében az autonómiát ki lehet kiáltani ugyanúgy tévednek, akárcsak azok, akik azt hiszek, hogy a román kormány egyik napról a másikra jószántából kedvező döntést hoz az önrendelkezés ügyében. A parlamenti képviselő elmondta, nem baj, ha a politikai ellenfelek tudomásul veszik a Székely Nemzeti Tanács által március 15-ére meghirdetett nagygyűlést. Antal Árpád-András úgy gondolja, a demonstráció körül kialakult hangulat gondolkodóba ejti a koalíciós partnereket, akik belátják, hogy az RMDSZ-nek megérdemelt kérése a kisebbségi törvénytervezetbe foglalt kulturális autonómia.

Nagy Zsuzsanna

Discussion/Fórum