Foncsika Levelei

A fiatal fiuk 12 eves kortol leventek voltak, egeszen addig, amig katonak lettek.Unnepek alkalmaval ok mentek az utcakon. ugy alltak sorban, hogy legelol a nagyobbak, hatul pedig a kisebbek alltak. Meneteleskor mindig enekeltek egy-egy notat.

/"Fujadd szello, had ragyogjon a rozmaring aga,

Az Ardoi hires leventenek sehol sincsen parja.

A rozmaring agat egy kislany levagja,

Szombat este a rozmaring agat sapkajahoz vagja"

A leventek unnepekkor feher inget hordtak, melyen nagy cimer volt. Fejukon leventesapka, ami melle sastollat tuztek. Fapuskaikis voltak. Ezeket altalaban a helyi asztalosok keszitettek. A puskak vegere szuronyokat tettek, ezekkel gyakorlatoztak unnepek alkalmabol. A leventeknek a templomban kijelolt helyuk volt, a ket padsor kozott alltak. A pap bevonulaskor az ajtoban allt, mig a leventek szep sorban beleptek a templomba.

A fiatal legenyek egyutt jartak mulatni, kocsmazni. Az inasok es a legenyek, segedek kozott nem volt ellentet, s nem is gunyoltak egymast. Munka utan balokba mulatsagokba jartak. Nehany fiu ahhoz, hogy mulatni mehessen a tobbiekkel, ellopta a babot, tojast, tejet, ezt eladta, es mehetett o is a tarsaival. Ahhoz, hogy valakli tanulo lehessen, ismeretsegre, protekciora volt szukseg, A probaido harom ev volt, a mester, ekozben nemcsak a mestersegre vonatkozo feladatokat adott inasainak. Nehany esetben a mester gyerekei nevelesevel is megbizta inasat. Az inasbol segedde, vagy segedbol mestere lett tanulonak nem volt kulon avatasuk. Ezt esetleg egy finom ebeddel unnepeltek meg, melyet a szulok keszitettek.

Minden segednek es inasnak sajat szerszama volt. Vasarnap es unnepnap a muhelyben nem dolgoztak. Ekkor templomba mentek, ami nem volt kotelezo. Itt nem volt kulon helyuk a mestereknek es inasaiknak. Kulon viseletet sem hordtak, a mesterek azonban elokeloben oltozkodtek.

Az acs es asztalosmesterek altalaban csak megrendelesre dolgoztak, vasarokba csak nagyon ritkan jartak. A vevok, megrtendelok gyakran fizettek termennyel.

A magan gazdalkodok es a fuvarosok jol kerestek, de gyakran szivesegbol is dolgoztak, a kalkaka munkanak most is vannak hagyomanyai. A fuvarosok kovet es fat szallitottak. Kovet a kozeli banyabol, amit "Sas-nak" hivtak, fat pedig a vasutallomasra. A fuvarosok, gazdalkodok gyakran jartak vasarokba: Edelenybe, Bodvaszilasra, Szendrobe. Altalaban tehenet, disznotes lovat arultak. A cipeszek is az elkeszitett cipoket vasarokon kinaltak megvetelre. A mesterseget altalaban a legidosebb fiu orokolte az apjatol. Egy-egy muhelyben tobb seged, illetve inas is dolgozott, tobbnyire 3-4 fo. Fizetest csak a segedek kaptak darabszamra. A mestervizsgat Kassan vagy Miskolcon tettek le. A cipokesziteshez szukseges anyagokat Kassarol es a kornyezo nagyobb varosokbol szereztek be.

A muhelyekben dolgoztak fosegedek is. Ezek munkajukkal emelkedtek a tobbiek fole, gyorsabban, igenyesebben dolgoztak. A kesz cipokert a kornyezo falvakbol, Bodvalenkerol, Becskehazarol is bejottek. A cipesznek sok szerszamuk volt, melyek ezen a tajon kulon neven eltek. Kesuket dikicsnek neveztek, ezzel a puhabb anyagokat, bort vagtak. Fontos szerszamuk a gleng-vas, mely felgombolyu, es a kesz cipo puccolasanal hasznaltak. Az ablinanamer-t szepitoszerszamkent emlegetik A vaskapta a cipo keszitesenel toltott be fontos szerepet, a cipeszkalapacs elengedhetetlen kellek volt a muhelyben. A cipesz, mint mester elismert helyen allt a cipeszek kozotti rangletran. Voltak olyanok is, akik valamely erosebb fizikai igenybevetelt kivano mesterseget valtottak fel e mestersegre.

A legismertebb mestersegnek szamitott a molnar es a kovacs munkaja. A kovacsokat a falu legerosebb embereinek tartottak. A molnar ia elismert embere volt a falunak. Egyetlen vizimalom volt a faluba. a kornyeken Tornaszentjakabtol Bodvaszilasig nem is volt malom. A hidvegardoi vizimalom a Bodva partjan allt, s viz hajtotta. Belsejebe kendertoro bakok vcoltak felallitva. Ezeken tortek ossze az asszonyok a kendert a viznyomas segitsegevel.

A malomba oroltek buzat, rozst, ebbol sutottek kenyeret. Daraltak arpat, zabot is. Az arpabol darat hantoltoltak. Az orlesert 1 q vamot, vamadot vontak le. A hidvegardoi malomban egyszere 22 q buzat tudtak megorolni. A molnarok is jartak inasaikkal vasarokra. A kozeli vasarok Tornaszentandrason, Rakacan es Bodvaszilason voltak. A kulonbozo orolt termekeket kulonbozokeppen hasznaltak fel pl. az arpadarat hurka toltesere. Az allatok darajat az otthoni kezi malmokkal oroltek, ugyancsak ezen keszitettek a dzsamiskanak valot kukoricabol (puliszka).

A legenyek a malomba reszukre kialakitott szobaba laktak, mivel ejszaka is jottek heha orolni. 1950-ben allamositottak a malmokat. Ekkor a hidvegardoi malombol tobben a szendroi es a komjati malomba mentek at dolgozni. Az allamositas utan mar nem volt szukseg annyi molnara. Igy sokan kenyszerultek, hogy uj mesterseget tanuljanak ki. A hengermalom felepitese es a termeny utja. A megorlendo termeny a jobb garat elso felebe omlik be. Innen a ket egymassal szembe forgo acelhengere kerul. A sima liszt bekerul a szita jobb felebe. Ha a szemcse tul nagy, azzaz fennakad a szitan, visszakerul a hengerbe, tehat a termeny addig orlodik ciklikusan, amig el nem eri a kivant szemcsenagysagot. Ha mar megfelelo akkor a szita aljan kikerul a ciklusbol es a kozepso hengerbe kerul, it a termenyt tovabb orli, sokkal finomabra. Az ebbol kikerulo termeny a liszt. Itt azonban erdekes, hogy a durvabb szemcsek, melyek a durvabb szitan akadtak fel, egy harmadik hengerbe kerulnek, amely besegit a durvabb szemcsek orlesebbe. A szita aljan kikerulve, szinten orolt lisztet kaptak. A rendszerben bentmaradt szemet, amit a malom nem tudott megorolni, azt a vegen leengedtek, es takarmanyozasra hasznaltak. A leengedo csonkok ossze voltak kotve, igy egyszere lehetet lengedni a lisztet. A. malomba a termenyszallitot folfele, a kovetkezokeppe! n oldottak meg: egy csoben, egy vegtelenitett szalagra kanalakat erositetek es mint egy szalitoszalag mukodott.

A hengermalomba levo szita felepitese: a szita harom rekeszre volt osztva, ezenkivul minden rekeszben eggymas alatt tobb szita volt elhelyezve. Ha egy rekeszbe felul bekerult a termeny, akkor lefekle menet egyre finomabb szitan kellett atmennie. Ami fennakadt a szitan, az oldalt lepett ki. A szitak nemcsak lefele valtoztak, de rekeszenkent is mas-mas finomsaguak voltak. A szitak anyaga selyem volt. Ha a szita anyaga elszakadt, akkor a szitat konnyen lehetet cserelni, mert egy keretbe volt beepitve. Egy egy rekeszbe 10-12 szita volt talalhato. Az egesz szitarendszert raztak, igy biztositottak a szitalast. Ha a malomnak komolyabb hibaja tortent, kulon malomjavitokat kellett hivni. Az egyszerubb hibakat, pl. a szitak elkopasat a molnarok is megtudtak javitani.

A hajdani Torna varmegye teruleten huzodo Szilas medence – ma a falu lakosai altal atnevezett, Tornai medence – teruleten talalhato a falu. Dolgos szereny nepe meg ma is orzi a regmult hagyomanyait, mar amire meg foszlanyokban emlekeznek, foleg az idosebb korosztaly apolgatja a hajdani mindennapok emlekeit

A nepi kulturahoz szervesen hozzatartozott a gyogyitas hagyomanya is, es egyes elemei meg a mai napig is hasznalatosak es elfogadottak a lakossag korebe.

A falunak csak a szazad kozepetol van orvosa, annakelotte Bodvaszilasra, esetleg a hataron tulra, Tornara jartak az emberek orvosert. Sokszor mgesett azonban, hogy csak akkor jurott a falu nepe szakszeru orvosi ellatashoz, ha kororvos jarta korbe az egymashoz kozelallo falvakat. A gyors segitseg hianya, es sokszor a szegenyseg is rakenyszeritette az embereket, hogy sokevtizedes tapasztalatok alapjan hazilag orvosoljak bajaikat, s hogy tudomanyukatszulorol gyermekre orokitsek. Asikeres es hasznos gyogymodok mellett azonban a szamukra megmagyarazhatatlan, titokzatos betegsegeket sokszor kuruzslassal, babonas modon probaljak orvosolni, ami altalaba nem hasznalt, sot sokszor sajnos karara is volt a betegnek. Apro-csepro hazi bajokra azonban mindig volt gyogyir.

Sebekre, vagasokra, vagy ha ezek begyulladtak, nem kellett meszire menni orvosert. Egyszeru, de hatasos gyogymod volt, ha meszet kapartak a falrol, hisz az fertotlenit is. Hasznaltak meg meleg vizbe aztatott farkasalmalaput, papsajtot, utilaput, natracellaput, de vekony szelet szalonnat, zsiros rongyot, paradicsomot, mezes tesztat, lisztes tejfolt, sot meg palinkaba aztatott feherliliomot is. Ezeknek fertotlenito, vagy szivo hatasa valoban gyogyulast hozott. Kohogesre, megfazasra a kornyek dombjairol, mezoirol gyujtott gyogynovenyek teait ittak. Igy peldaul a kakukkfuvet, kamillat, bodzat, harsfat, borsmentat. A szekfutea aldasos hatasat maskor is eredmennyel hasznaltak fel, pedaul fajos fulut paroltak vele. A fulfajas egyeb gyogymodjyi: dunsztos kotes (szinten kamillas), koromrozsa leve, a meleg zab vagy so, a dinnyele vagy eppen az anyatej is hasznalatosak voltak Agyulladt, csipas szemre is hasznaltak szekfuteas lemosast, de voltmikor ket kendo koze tett aludtejet boritottak ra.

A gyomorfajo, gyomorrontasos betegeknek mentabol, vagy orgonalevelbol foztek teat, de ha akadt a kornyeken feherurom, az is segitett… Enyhitett a fajdalmon a meleg zab, melyet rongyba tekerve tettek a fajo hasra, de egyesek allitjak, hogy gyomorfajasra a palinka volt a leghatasosabb gyogyir.

Ahogy a gyomorfajasra a meleget, ugy a vakbelgyulladasra a hideget ajanlottak, megpedig disznoholyagba rakott jeg formajaban. A gyomor egyeb bajaira is volt jol bevalt orvossag. Igy hashajtonak anyalevelteat, szelhajtonak komenymagteat, hasfogonak pedig somlekvart, sos lisztes irot, vagy eppen szendarabokat adtak a betegnek.

A rendszeres kemeny munkatol nemritkan eros hat es derekfajas gyotorte az embereket. Erre legjobb modszer, ha valaki, (lehetoleg az ember hetedik gyermeke- en is csinaltam apamnak, pedig csak a masodik voltam) jol megtapossa a fajo testreszt, de neha a meleg fedo is hasznalt. Szinten munka kozben, kinn a foldeken kaphatott az ember tarlomergezest, ami a labon elfertozodott sebekbol allt. Ezt leghatasosabban a meszes vizbe aztatott ronggyal lehetett fertotleniteni, gyogyulasra serkenteni. Ha a cipo feltorte a sarkat es holyag keletkezett rajta, az asszonok a selyemkendobol kihuzott szalat tuvel atfuztek a holyagon, s igy kifolyt a le, majd letapadt a seb. Egyeb, kezen labon keletkezett holyagokra pokollaput, vagy mas neven pokolholyagot kotottek, ami gyomnovenykent szinte minden kertbe megtalalhatto volt. Egesre, forrazasra is volt gyogyir a hideg vizen kivul. Foldieper levelet szaritottak ki, majd azt porra torve az egett sebre szortak.

A kertben termesztett novenyek kozott is volt sok hasznos fajta, amivel gyogyitotak. A feketeribizli, a szeder, a malna levelet felhasznaltak vizhajtonak, de erre a celra az arokparton termo csalant is rendszeresen szedtek teanba.

Sokakat gyotort meg, foleg fiatal korban a fogfajas, ennek elmulasztasara jo volt a kamillas parolas, vagy a pipadohany, amit a szajban, a fajos fognal kellett tartani. Lazra a legegyszerubb es leghatasosabb volt, ha vizes ruhaba csavartak a beteget. Sok titokzatos, foleg gyermekekre veszelyes betgseg volt, amire nem hasznaltak a jol bevalt, egyszeru gyogymodok. Ilyenkor a ketsegbeeses, es nenem egyszer a tudatlansag kesztette az embereket babonaval teli kuruzslasok veghezvitelere. Rontas ellen szenes vizben furosztottek a gyermekeket, De haszbnalatos volt meg a szentelt barka, melynek bajelharito hatast tulajdonitottak.

Ajanlottak sargassagra tetut, sebre tiz fillert, fulfajasra szentelt vizet. Szemrol eset, vagy megigezett gyermek leghatasosabb orvossaga az volt, ha az anyja egy vodor vizbe harom darab szenet tett, mikozben azt mondta: " egyet az eletnek egyet a halalnak egyet a betegnek". Ezzel a vizzel le kellett mosni a gyereket, s miutan ivott is belole harom kortyot, garantaltan elmult a szemmelveres betegsege, a sapadtsag, a szedules. Rettegett betegseg volt a gyerekeknel a szarazigezet, ha valaki ebbe beleesett, csak ritkan gyogyult meg. Mig az orvosok csak csukamajolajat adtak az aprosagoknak, a nepi gyogymod, szemkoztkopkodest, vasarnapi moslekbafurdetest, vagy eppenseggel ket gerenda koze tevest ajanlot a gyogyulas erdekeben. Ezek a gyogymodok azonban, barki barmennxyire is hit bennuk, szinte soha nem hoztak enyhulest a beteg bajaira.

A falu nepe sajat betegeinek gyogyitasan kivul az allatai betegsegeinek orvoslasan is faradozott. Mivel allatorvos szinten nem volt a kozelben, a beteg joszagoknak az idosebb, vagy tobb allatot tarto gazdak tapasztalata hozhatott gyogyirt. Lovaknal gyakran elofordult, hogy a nagy hajtasban a rossz utakon megvagta a csulkit (labat). Ekkor az emberi gyogyitasnal jol beval farkasalmalaput hivtak segitsegul. Ha a him allat nem tudott vizelni, akkor paprikaba aztatott petrzselymet juttattak a hugycsovebe, s ettol a csipos szertol megindult a vizelete. Gyakran elofordult lovaknal az is, hogy telen, ha sokat futott, megfajdult a torka. ilyen esetben szekfuteat itattak vele. Szekfuteat a beteg diszno gyogyitasara is hasznaltak, bel es gyomorfertotlenites celjabol. Sokszor megesett az is hogyha a konda rament a tarlora, a sertest megszurta a tarlo, hogyha leult. Az igy keletkezett gyulladast a pondrover nevu kis piros viraggal gyogyitottak

Legtobb haznal tartottak tehenet. Nem csoda hat, betegsegeit nagy szakertelemmel gyogyitottak. A legtobb esetben az allat felfuvodasa okozta a gondot. Ilyenkor leejtore allitottak a tehenet, ugy, hogy, az elso ket laba legyen magasabban. Ezt azert kellett tenni, hogy a sok levego, ami a gyomraba volt, ne nyomja ossze a tudejet meg a szivet. Ha a felfuvodott allaton nem segitett semmi masfajta gyogymod, akkor meg kellett "tokarozni". A tokar egy kis szerszam volt, amivel lyukat utottek a tehen gyomran, s ezen a lyukon tavozott a felesleges levego. Gyakran megesett az is, hogy megallt az allatnak a kerodzese. Ilyen esetekben koplaltatassal, vagy keserusoval probaltak segiteni a bajon, a keseruso ugyanis megmozgattja a beleket. Esetleg orgonavesszot kotottek a tehen szajaba, amit kenytelen volt allandoan ragni. Az orgona keseru izetol aztan megindult a kerodzes.

Mint az emberi betegsegek gyogyitasakor, ugy az allatorvoslasban is talalhatunk babonas gyogymodokra peldat. Teheneknek peldaul betegsegek ellen sokszor adtak szentelt barkat enni. Megesett az is, hogy a tehenek elment a teje. Erre azt mondta a nep, hogy megrontottak az allatot, "elvittek a hasznat". Ilyenkor egy edeny tejet az istallo kuszobehez vagtak, hogy az is ereze az utest, aki megrontotta a tehenet.

Ilyen gyogymodokkal eltek annakidejen Hidvegardo lakosai, hogy mind sajat, mind joszagaik eletet es egeszseget megorizzek.

Az oregek gyakran mondjak errefele: "Ej gyermekeim, szebb elet volt akkor, mikor meg nem volt annyi betegseg mint most".

E-mail : kocsis.arpad@dpg.hu Address/Cim: Kocsis Árpád HU. 3915 Tarcal Fő út 81. Tel.: 00 36 47 380-893