A magyarsagnak a mai napig 400 milliard forintjaba ($1.8 milliard)
kerultek a dunai vizlepcsok anelkul, hogy abbol egyetlen fillernyi hasznot
huzott volna. Bevezetesul talan tekintsuk at, hogy mire is ment el ez az
oriasi osszeg:

A’BRA 1

Pozsonytol Budapest fele haladva (2. Abra) az elso epitmenyt, az
illegalis mederzarat Dunacsunnal (Cunovo) talaljuk, abban a haromszegletu
tersegben, melyet a MASODIK vilaghaboru utan csatoltak Szlovakiahoz. Ez az
epitmenyt, a hozza kapcsolodo gatakkal es felvizcsatornaval egyutt kepezi
a “C- valtozatot”, mely lehetove tette a Duna egyoldalu eltereleset, amit
a Hagai Birosag 1997-ben illegalisnak nyilvanitott.

Budapest fele haladva a masodik
epitmeny Dunakilitinel (1. Abra) epult magyar penzen es magyar
felsegteruleten. Ezt az epitmenyt, mely legalis es reszet kepezi az
1977-es szerzodesnek, a Hagai Birosag is torvenyesnek nyilvanitotta. Ugyan
Dunakilitinel nem zartak el a Duna medret, attol 1.5 milometerre keletre,
az 1840-es kilometerkonel, a Duna vizszintjenek megemelese erdekeben, a
Horn kormany egy fenekgatat epitett. Ezzel a mederzarral egy szennyezett
es mergezett tova valtoztattak a fenekgat feletti Duna szakaszt.

A harmadik epitmeny, az 1. Abran szinten jelzett gabcikovoi (bosi)
eromu. Bos alatt (az “alvizcsatornaban”) a sok emelet magasbol lezudulo
viz medermelyulest eredmenyezett, ami kesobb zatonyossa tette az amugy is
sekely alvizcsatornat es ez ma megneheziti a hajozast. Ez teszi
szuksegesse a vizszint megemeleset Bos es Budapest kozott. Bos beinditasat
es uzemelteteset torvenyesnek talalta a Hagai Birosag, de azt nem, hogy a
kozos vizbol nyert aramot Szlovakia 1992 ota megtartotta maganak, s azt
sem, hogy Magyarorszagnak csak 20% vizet adott at.

Vegul a negyedik epitmeny a Dunakanyarban Nagymarosnal epult magyar
koltsegen. Ugy az epitkezest, mint a kesobbi bontasi munkalatokat is,
osztrak vallalkozok vegeztek. Aa ebbol kovetkezett 100 milliard forintos
tartozast 2016-ig aramban torleszti Magyarorszag.

A’BRA 2

MIERT KELL EGY KIEGYEZESI TERV?

A Duna es a Szigetkoz jovojevel kapcsolatos tisztanlatast nem csak a
kerdesek osszetettsege akadalyozza, de a demagogia, az uzleti erdekek, a
szlovak nacionalizmus, a parterdekek, es szemelyeskedes is. Marpedig a
kibontakozashoz olyan higgadt parbeszedre es megegyezesre van szukseg,
melyben resztvesznek es elfogadnak mindket orszag vizepitoi is es
kornyezetvedoi is. Es azt is el kell fogadnunk, hogy a megegyezesben
mindket felnek engednie kell!

A hagai dontes es Europa hajozasi igenyei miatt a radikalis
kornyezetvedoknek fel kell adniuk “a mindent le kell bontani” elvet!
Ugyanakkor a szlovak nacionalistaknak es a beton lobby tagjainak tudomasul
kell venniuk azt is, hogy a Hagai Birosag torvenytelennek nyilvanitotta az
elterelest es semmilyen uj epitkezest nem javasolt, es azt is, hogy
barmennyire szeretnek is, nem fogjak vizlepcsokkel vegigrakni a Dunat, le
a Fekete Tengerig.

A’BRA 3

Sajnos az Antall kormany hallgatott a radikalis kornyezetvedok hibas
tanacsara, arra, hogy a C-valtozat csak “papir tigris” es hogy a megoldast
az 1977-es szerzodes felmondasa jelenti. (A megoldas a magyar tulajdont
kepezo ezernyi belontomb hazaszallitasa lett volna, mert azok nelkul
Szlovakianak nem lett volna mivel elzarnia a Duna medret.)

Horn Gyula miniszterelnoksege alatt 180 fokos fordulat kovetkezett be
es igy a szlovak nacionalistaknak illetve a beton lobbynak az erdekei
iranyitottak a dontesi folyamatokat es csak a magyar nep tiltakozasa es
tuntetesei haritottak el a katasztrofat. Az Orban kormany a folytonossag
erdekeben atvette a “Horn csapat” tobbseget, de Orban Viktor marcius 10.-i
dontese, (mely megtiltotta a 7-gatas hazaarulasi terv – 4. Abra – asztalra
tetelet), felcsillantotta annak a remenyet, hogy a “Horn-csapat” napjai
meg vannak szamlalva.

A magyar tarsadalom erzi azt is, hogy a magyar kormanyok 180-fokos
fordulatai karosak es sejti azt is, hogy a ket veglet kozott van igazsagos
atmeneti megoldas. Ezt az atmeneti megoldast fogalmazta meg a Kiegyezesi
Terv (KT), melynek letezeset a Horn kormany agyonhallgatta, s melyet a
jovoben remelhetoleg merlegelni fog az Orban kormany.

A’BRA 4

A KIEGYEZESI TERV (KT)

A KT a Hagai Birosag dontesevel teljes osszhangnan (5. Abra),
felszamolja ugy a dunacsuni mederzarat mint a dunakilitii fenekgatat is es
ezt a Duna-szakaszt 100%-ban visszatereli a folyo termeszetes medrebe. Igy
a Hagai Birosag altal jogerosnek nyilvanitott 1977-es szerzodesnek
megfeleloen, a “Duna csapja” visszakerul magyar felsegteruletre.

Mivel a birosag egyreszt semmilyen uj eromu epiteset nem rendelte el,
masreszt viszont nem csak a Duna elterelesenek a kivitelezeset
nyilvanitotta illegalisnak, de megallapitotta a C-valtozat okozta
termeszeti karokat is, ezert a KT teljesen mertekben erre a dontesre
alapul. A KT prioritasai kozott egyenertekukent szerepel az ivovizkeszlet
es a termeszet vedelme, illetve az arvizvedelem es hajozas szempontjai,
mig az energiatermeles az elobbieknek alarendelt szempont.

Mint az 5. Abran lathato, a KT Dunakilitinel mederzar nelkul (a medret
nyitva hagyo mesterseges szorossal) emeli meg a bosi felvizcsatorna
szintjere a folyomederben a vizszintet. Tarozot nem hoz letre, mert csak a
meder partjan emeli magasabbra a gatakat. Igy az 1977-es szerzodesben
lefektetett mukodese a bosi oldalcsatornanak valtozatlan marad, mig a
dunakilitii hajozsilip biztositja a parhuzamos hajozast a Duna termeszetes
medreben.

A’BRA 5

A KT elso fazisanak kivitelezese (a dunacsuni mederzar felszamolasa, a
mederparti gatak megemelese, a felvizcsatorna megnyitasa es a dunakilitii
szoros megepitese) hozzavetoleg 10-12 milliard forintbol megoldhato, ami
kevesebb, mint a C-valtozat epitesi koltsegenek (melyet, ha igenybeveszi
azt, fel kell vallaljon a magyar fel) kevesebb, mint egy tizede.

KT ES A DUNA VIZSZINTJE

A Duna evente fel millio kobmeternyi ko es kavics hordalekot gorget le
az Alpokbol es a multban azzal belelte ki a medret, potolta az erozio
okozta medermelyulest. Mikor aztan megepultek a nemet es osztrak vizgatak
(mar a bosi vizgat megepulese elott) megindult a medermelyules (erozio) es
az azzal jaro vizszint csokkenes, mert a vizlepcsok feltartoztattak a
folyo gorgette hordalekat.

1970 ota meg ezen a helyzeten is tovabb rontottak a Pozsony alatti
kavicsbanyak, melyek a folyo 100 evi hordalekanak megfelelo
kavicsmennyiseget (50 millio kobmetert) termeltek ki. Ezek a soderbanyak
atvagtak azt a 6-8 meter vastag kavicsreteget (melyet itt a Pannon tenger
deltajaban evezredek alatt rakott le a folyo) mely egyreszt mint szuro
vedte a talajviz tisztasagat, masreszt az azon atszivargo viz potolta a
300 meter melyre kiterjedo (Europa masodik legnagyobb artezikuti)
tisztavizkincset.

Amikor aztan Bos beindult es egy szennyezett tarozoval elarasztotta
ezeket a soderbanya aknakat, azokon keresztul kapcsolatba kerult a
szennyviz ezzel az artezikuti ivoviz keszlettel es mara mar 100 meter
melysegig elszennyezte azt. (Nagy veszteseg ez, mert az elorejelzesek
szerint 2020 es 2040 kozott varhato, hogy Europat is eleri az ivoviz
hianya es akkorra nagyobb export- ertekke valik a tiszta viz, mint ma az
olaj!)

A KT (a Budapest-Pozsony-i Duna-szakasz teljes modellezese utan) a
folyomedren belul, de azt el nem zarva, mesterseges szorosok epitesevel
emeli meg a vizszintet. A dunakilitii zsilippel ellatott szoros
kivetelevel, az osszes tobbi szoros egy meternel alacsonyabb vizszint
emelesre lesz tervezve, s igy a folyo vegig hajozhato marad. A folyo
vizszintjenek emelese megemeli a talajvizszintet is es igy biztositja a
parti szuresu kutak ivoviz ellatasat es helyreallitja az arvideki
termeszet “fonatos” mederszerkezetenek viz ellatasat is. (A fonatos
mederszerkezet NEW “kanyargos meder”, hanem a vizszinttol fuggoen mukodo
majd kiszarado termeszetes mellekagak copfszeru es eletben, allando
valtozasban levo, fonata.)

A KT szorosai ezen kivul egyben biztositjak az ontisztito vizmozgas
helyreallitasat a kavicsretegben, ami remelhetoleg (par evtized
elmultaval) talan regeneralhatja az eddig bekovetkezett artezi vizkincs
allapotat is.

A SZOROSOK SZEREPE (Vizszint, iszap, oxigen)

A KT tervei szerint a Duna Pozsony-Budapest kozotti termeszetes meder-
szakaszban sehol nem epulne mederzar, sehol nem szuletne szennyezett
tarozo es a vizszint kizarolag csak a folyo medren belul emelkedne.

A szorosokra azert van szukseg, hogy a folyomederben a mergezett
iszapot feltartoztato fenekgatak epitese nelkul emeltethessen meg a
vizszint. Mivel a szoros beszukiti a folyo keresztmetszetet, ezert ahhoz,
hogy ugyanannyi ido alatt azonos mennyisegu viz atfolyhasson rajta, a
viznek fel kell gyorsulnia. A gyorsulas energiat igenyel es ezt az
energiat a folyo a sajat vizszintjenek megemelkedesebol, a feltornyosodott
viz helyzeti energiajabol nyeri.

Ezert pontosan kiszamithato es modellezheto, hogy milyen meretu es
geometriaju szoros fogja 1000 (vagy 1,200) kobmeter masodpercenkenti
(minimalis) vizfolyas eseten a bosi felvizcsatorna dunakilitii bejaratanal
a vizszintet mondjuk 128.8 meteres tengerszint feletti magassagon
megtartani. Amikor a vizfolyas ennel kevesebb, akkor az oldalcsatorna
allovizuve valik (a vizszint mondjuk 128 meterre csokken) es amikor 600
kobmeter ala esik teljes vizhozam akkor (mint ma is) leall a hajozas.

Amikor a vizhozam meghaladja az 1000-1200 kobmetert, akkot a tobblet
vizbol villanyt termel a bosi eromu, mikozben a vizszint a
felvizcsatornaban felemelkedhet 131.1 meterre is. Igy alacsony vizallaskor
a modellezett szoros, magas vizallaskor a dunakilitii
viszszint-szabalyzomu hatarozza meg az uzemvizcsatornaban a vizszintet.
Ugyanez a dunakilitii szabalyzomu biztositja az arvideki termeszet szamara
fontos idoszakos arasztast is.

A szoros nem csak atengedi a hordalekot, iszapot, de nagy orvenylessel
(turbulenciaval) engedi azt at. Ez nem csak az ullepedest gatolja, de a
“fehervizes allapot” fenntartasaval maximalis oxigen felvetelt,
telitettseget is biztosit. Igy, az oxigennel telitett folyoban helyreall
az organikus szennyezest lebonto ontisztitasi folyamat.

A szorosok alkalmazasanak tovabbi elonye, hogy (a gatakkal ellentetben)
a szorosokbol nem lefele zuhan a viz, hanem elorefele tor. Ez csokkenti a
szorosok alatt (meg a maguk keskeny savjaban is) bekovetkezo
meder-melyulest. Ezt a meder-eroziot , ma mar megakadalyozzak (a holland
es kanadai tervezesu, drothaloban kavicsot raktarozo es egyeb megoldasu)
“matracok”. A multban, a medermelyules miatt (a konvencionalis vizlepcsok
eseteben) vagy allando es koltseges kavicspotlasra volt szukseg, vagy
vizlepcsokkel kellett vegigrakni a folyot, egeszen le a tengerig.

A KT ES AZ ARVIZBIZTONSAG

Amikor az Alpokban hirtelen olvad a ho, a Duna vizhozama elerheti a
masodpercenkenti 10,000 kobmetert is. (Ezert a KT 12-15,000-re meretezi a
meder gatjait). Arviz idejen a KT egyreszt azzal noveli az
arvizbiztonsagot, hogy a mederzarak es fenekgatak eltavolitasaval
biztositja a viz szabad lefolyasat a termeszetes mederben. Masreszt azzal
is noveli a biztonsagot, hogy a (mar ma is szivargo) bosi oldalcsatorna
meghibasodasa eseten masodlagos (alternativ) utat biztosit a viz
leengedesere es egyben lehetove teszi a viz meosztasi aranyanak gyors
megvaltoztatasat az oldalcsatorna es a fomeder kozott.

Talan meg a fentieknel is fontosabb arvizvedelmi szempont, hogy a
tarozok uresen tartasaval a KT tobb mint 120 millio kobmeternyi EXTRA viz
atmeneti elraktarozasara kepes, mig a jelen helyzetben a C-valtozat
leromlott allapotu tarozoja 10 emeletnyi magassagra feltornyozva tarolja.

KT ES AZ ARAM ILLETVE VIZMEGOSZTAS

A Duna evi vizhozama 50 es 100 milliard kobmeter kozott ingadozik (6.
Abra), mig a folyam atlagos vizhozama 2000 kobmeter masodpercenkent.
Jelenleg ennek 18%-at, tehat masodpercenkent 360 kobmetert ad at Szlovakia
a Duna medrebe es 2%-at azaz 40 kobmetert a Mosoni Dunaba.

A’BRA 6

A KT evi atlagban 1000-1200 kobmetert juttatna a Duna termeszetes
medrebe, mig az ezt meghalado vizmennyiseget tovabbitana az
uzemvizcsatornaba aramfejlesztesre. Igy, alacsony vizallaskor az
uzemvizcsatorna mint allovizu hajozasi oldalcsatorna mukodne es csak a
szivargas potlasara, illetve zsilipelesre kapna masodpercenkent kb. 100
kobmeter vizet.

Azert, hogy a fenti vizmegosztas mellett is biztosittasson Szlovakianak
(az 1977-es szerzodes alapjan neki jaronal TOBB) aram, ezert Bos
villanytermelese teljes egeszeben Szlovakiae lenne. Ez egy nagy gesztus
Magyarorszag reszerol, elvegre igy Magyarorszag semmit nem kapna sem a
vizieromube befektetett tobb mint $1.8 koltsege elleneben, sem a
vizkincset es termeszetet ert karok elleneben, legfeljebb azt, hogy
lezartnak tekinthetne ezt a magyar-szlovak viszonyt tovabb terhelo,
szomoru ugyet. Termeszetesen, ha Magyarorszag ugy dontene, hogy turbinakat
szerel be Dunakilitinel, az ott termelt aram Magyarorszag tulajdona
maradna.

KT ES A HAJOZAS

Ma a Dunan mar tobb mint 30 vizlepcso mukodik. Mivel a zsilipeles
idoigenyes, a vizlepcsok miatt lelassult a szallitas, de nem szunt meg.
Ezert hazanknak is kotelessege eleget tenni az EU hajozasi elvarasainak.
Az EU megkoveteli, hogy az ev 243 napjaban biztositva legyen a 2.5 meter
merulesu hajok szamara a biztonsagos athaladas. Ezert az ev 243 napjaban
kotelesek vagyunk biztositani a 3 meteres vizmelyseget egy 125
negyzetmeteres szelvenyben, mely felul 50, alul 31 meteres.

Ez a kovetelmeny ervenyes ugy az uzemvizcsatornara, mint a Duna
fomedrere es egyben megszabja a Duna vizszintemeleset szolgalo, de egyben
hajozhato, mesterseges szorosok meretezesenek also hatarat.

A dunakilitii “fehervizes” mesterseges szoros, (mely nem hajozhato, s
ezert ott zsilip biztositja a hajok athaladasat ugyanugy, mint Bosnel)
alacsony vizallaskor (le 600 kobmeterig masodpercenkent) biztositja
Dunakilitinel a bosi felvizcsatornaban a hajozashoz szukseges 128 meter
koruli vizszintet. Igy, ezen a szakaszon, a 2.5 meter merulesu Dunai hajok
egyarant hasznalhatnak ugy a Duna medret, mint a bosi oldalcstornat.

Igy a KT teljes mertekben kielegiti az EU hajozasi elvarasait es az ev
243 napjaban biztositja a 2.5 meter merulesu hajok zavartalan athaladasat
ugy a termeszetes mederben, mint a bosi oldalcsatornaban.

A VILAGBANK ES TURIZMUS SZEREPE

Jelenleg, a Vilagbank finanszirozza a Duna Fekete tengeri deltajanak
helyreallitasat. Par eve a Vilagbank elengedte Costa Rica tobb milliard
dollaros nemzeti tartozasat termeszetvedelmi nemzeti parkok letesitese
elleneben. Mivel a Szigetkoz orzi Europa egyetlen belfoldi
tengerdeltajanak (a Pannon tengernek) termeszeti orokseget, nem
elkepzelhetetlen, hogy ha a kormany(ok) kernek, a Vilagbank felvallalna az
itteni helyreallitasi munkak koltseget is. Mivel Magyarorszag Rio de
Janeiroban alairta a biodiverzitasi szerzodest, igy ma mar koteles is
megvedeni a C-valtozat altal veszelyeztetett 400 eloleny fajtat.

A KT nem csak a bubos hattyu, a kerecsensolyom es kanalas gem, nem csak
a tuzililiom, osszolo es a ligeterdok visszatereset biztositana, de
megfekezne az iszapcsigakban eloskodo majmetely, a merges algak, virusok
es bakteriumok elszaporoidasat is. A KT az arvideki termeszet
helyreallitasa mellett szolgalja majd a terseg lakoinak erdekeit is.

E celt szolgalna a Hainburgtol Szapig terjedo “europai szabad zona”
letrehozasa. Ez nem csak az egyuvetartozas tudatat szolgalna az osztrak-
magyar-szlovak lakossagban, de biztositana a szabad kozlekedest es
munkavallalast is. A haromnemzeti termeszetvedelmi park, a fehervizes
kenuzas es az arteri termeszet ide vonzana a termeszetkedvelo turistakat
egesz Europabol. A vizisportok kedveloinek, a horgaszoknak es fehervizi
tutajozoknak pedig a feldusitott halallomany es a fehervizes szoros
jelentene a vonzoerot.

KT ES A TARGYALASOK

A szlovak-magyar targyalasok focelja az erintett tarsadalmak
felvilagositasa, tajekoztatasa. Ezert fontos a maximalis nyilvanossag
biztositasa es a lehetseges megoldasok reszletes ismertetese. Abban nincs
semmi baj, ha a szlovak vizugyi erdekeltsegek nem fogadjak el a KT-t, s
ezert egy kozvetito harmadik felre, vagy a Hagai Birosagra marad a dontes.
Az viszont tragikus lenne, ha a magyar tarsadalom kozombossege miatt
maradna el a kozmegegyezes letrejotte es igy Magyarorszag nem csak
hatarfolyojat veszitene el, de a termeszeti tragedia elfogadasa miatt
elveszitene nemzetkozi johiret is.

A targyalasok gazdasagi vonatkozasait illetoen a KT mindket felnek
kedvezo:

Magyarorszag szamara azert, mert hazanknak nem kell reszt vallalnia a
C- valtozat $601 millios koltsegebol, Dunakiliti koltsegeit viszont
“felteheti az elszamolas merlegere.” Ha ehhez meg hozzavesszuk, hogy
Magyarorszag 1992 ota nem reszesult az evi $150 millios erteket jelento
bosi aramtermelesbol es 2016-ig fizetnie kell Ausztrianak a Nagymarossal
kapcsolatos koltsegeket, ugy vilagos, hogy Magyarorszag (meg akkor is, ha
eltekintunk a termeszeti karok figyelembeveteletol) nincs tartozasban
Szlovakia fele.

Szlovakia szamara viszont azert kedvezo a KT, mert az orszag (annak
ellenere, hogy Magyarorszagnak $1.8 milliard koltsege volt a vizlepcso
miatt) a jovoben Szlovakia megkapna a teljes bosi aramtermelest es a
haromnemzeti termeszetvedelmi park reven fellendulne a turizmusa is. Az
sem elhanyagolhato szempont, hogy a KT helyreallitja azokat a termeszeti
karokat, melyeket Szlovakia illegalis lepese okozott, s igy a vilag
kozvelemenye elott visszaterhet Szlovakia johire. Ha Szlovakia a vilag
szemeben mar nem “torvenyen kivuli vagy torveny serto” allam, akkor
szamithat majd a NATO-ba es az Eu-ba valo felvetelre is.

A fentiekbol lathato, hogy a KT nemcsak igazsagos, nemcsak a Hagai
Birosag dontesevel es a Rioi szerzodessel van osszhangban, de egyben olyan
megoldast kinal, melyet lehet, hogy tamogatna a Vilagbank is es mely
bizonyosan szolgalna az eszaki szomszedunkkal valo hosszu tavu
megbekelest, az ezer eves szimbriozis visszatereset is.

MAGAMROL

Arra, hogy foglalkozzak a Duna ugyevel a Magyar Tudomanyos Akademi
tagjai, Szalai Sandor es Szentagothai Janos kertek fel akkor amikor
megismertek az Egyesult Allamokban kiadott Kornyezetvedelmi Kezikonyvemet.
A KT kidolgozasan tobb mint egy evtizede dolgozom. Azt megismertettem azt
az Egyesult Allamok alelnoketol Szlovakia elnokeig es Stephen Schwebel
hagai fobiroig sokakkal. A KT angol nyelvu
ismertetese megtalalhato a honlapon.

Belugyi jelentes
Hornnak:

A’BRA 7

Mivel munkam sertette ugy a szlovak vizepitok, mint a Bos-Nagymaros-i
epitkezest tamogato (1989 elotti) magyar kormany erdekeit, ezert allando
megfigyeles alatt allottam (7. Abra), egy esetben korhazba is juttattak es
eleg sok alaptalan hirt terjesztettek rolam. Ezekre szeretnek itt most
roviden reflektalni:

Nem vagyok a szlovak nep ellensege! Bekescsabai tot csaladbol
szarmazom, tisztelem es szeretem szarmazasom nepet. Tudom, hogy a szlovak
nep nem azonos a demagog uszitokkal, s tudom azt is, hogy a hosszutavu
megbekeles csak az igazsagra alapulhat. Munkam FO CELJA, hogy a KT
hozzajarul majd, az ezer eve szimbriozisban elo nepeink testveri
megbekelesehez.

Nem vagyok fanatikus kornyezetvedo sem. Elsosorban mernok vagyok, elso
diplomam hajomernoki diploma az Egyesult Allamok legjobb hajomernoki
egyetemerol, a Stevens Institute of Technology-rol. Tisztelem a magyar es
szlovak vizugyi szakemberek tudasat, nem ellensegeimnek, szovetsegeseimnek
tartom oket.

Amit teszek abban nem egyeni erdek, hanem az igazsagnak, hazamnak, a
szlovak nepnek es a termeszetnek a szeretete vezet. Az elmult 15 evben
mindig a magam penzet koltottem a Duna vedelmeben (plakatok nyomtatasara,
buszok berlesere, utazasra, szallodakra, nyomtatvanyokra) es abbol soha
semmi hasznot nem huztam.

Nem politikai celok vezetnek. Egyetlen partnak sem vagyok tagja es ezen
irasomon keresztul is megkernem az osszes part szimpatizansait, hogy a
Duna ugyet ne rendeljek ala parterdeknek, hanem tekintsek azt annak ami, a
Duna- medencei megbekeles tortenelmi jelentosegu sorskerdesenek, a nemzeti
tudat gyogyulasaert megteendo ut fontos es atlependo kuszobenek.

Es vegezetul nem vagyok kibic sem. Magyarorszagi allando lakhellyel,
utlevellel, szemelyazonossagi igazolvannyal rendelkezo kettos allampolgar
vagyok. Ugy tarom magamat 100%-ban magyarnak, hogy az semmit le nem von
100%-os amerikai lojalitasombol, kicsit ugy, ahogyan egyszerre szeretheti
az ember a csaladot melybe beleszuletett es a csaladot melynek hazastarsa
reven valt reszeve.

UTOSZO

Nagyon remelem, hogy azok akik a mellekelt abrakkal egyutt megkaptak
ezt a korlevelet es kepesek azt kinyomtatni, azok lesznek szivesek
lemasolni es terjeszteni azt, mert kozeleg majus 14 datuma, a kovetkezo
szlovak-magyar targyalas idopontja es ezert rendkivul fontos, hogy ott
olyan magyar javaslat keruljon az asztalra, mely azert tartalmazza a Duna
teljes visszatereleset, mert valodi megbekelest csak az igazsag talajara
lehet epiteni.

Nagyon remelve, hogy nagy elfoglaltsaga mellett is jut ideje ezen
ismertetes elolvasasara es On is szerepet vallal ebben a tortenelmi
jelentosegu igyekezetben.

Oszinte tisztelettel: Liptak Bela

BACK TO
TOP