Magyar-magyar párbeszéd, akadályokkal

Határon túli magyar szervezetek vezetoivel találkozott Budapesten
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A magyar-magyar kapcsolatok elmúlt
hónapokbeli fejleményei után van mirol beszélni.

"A nemzeti egymásra találás folyamata hosszú és göröngyös, bölcsességet,
állhatatosságot és türelmet egyaránt igénylo folyamat" – mondta Gyurcsány
Ferenc hétfo délelott Budapesten a határon túli magyar szervezetek
vezetoivel találkozva. A kormányfo szerint a megbeszélésre azért van
szükség, hogy kiderüljön: a magyar-magyar viszony kérdései közül miben van
egyetértés a kormány és a határon túli vezetok között, és melyek a nyitva
maradt kérdések.

A szocialista-liberális kormány és a határon túli magyar szervezetek
viszonya sosem volt problémamentes, ám a tavaly december 5-i népszavazás
kudarca nyomán még azok a szervezetek is elfordultak a magyar kormánytól,
amelyek korábban – akár saját közvéleményük és jobboldali belso ellenzékük
nyomásával is dacolva – kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekedtek a
magyarországi pártokkal.

Régi és új tüskék

A szlovákiai koalícióban részt vevo Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke,
Bugár Béla már korábban érzékeltette távolságtartását a budapesti
kormánnyal: a Draskovics-csomag határon túli magyarokat érinto
intézkedései és a magyar külügyminisztérium szerinte elhibázott
Szlovákia-politikája miatt már 2004. március 15-i állami kitüntetését is
visszautasította.

A Gyurcsány-kormány számára alighanem a Markó Béla vezette Romániai Magyar
Demokrata Szövetség (RMDSZ) elmúlt hónapokban lezajlott fordulata szolgált
a legkellemetlenebb meglepetéssel: az RMDSZ az épp a magyarországi
népszavazás kampányával egy idoben zajló romániai választási hadjáratában
– az erdélyi magyar autonómia valamilyen formájának kiharcolása mellett –
zászlajára tuzte a kettos állampolgárság támogatását is.

Ezzel sikerült kifogni a szelet a helyi jobboldal vitorlájából; ám a
magyarországi népszavazás eredménye és a kormánypártok "nem"-kampánya arra
késztette Markóékat, hogy elfogadják a Fidesz békejobbját. A Fidesz ezzel
egyidoben látványosan eltávolodott korábbi szövetségesétol, a Szász Jeno
vezette Magyar Polgári Szövetségtol.

Monománia és eszmecsere

A fagyos magyar-magyar viszony oka tehát a kettos állampolgárság
kérdésének eltéro megítélése; az álláspontok közeledésére e téren alig van
esély. A kormány elutasító álláspontját Gyurcsány a Magyar Állandó
Értekezlet (MÁÉRT) 2004. november 12-i ülésén a következoképpen indokolta:
"A magyar kormány aggodalommal figyel minden olyan javaslatot, amely
kedvezményezi a magyar nemzeti közösség egyes tagjait, de ezen
kedvezményeket Magyarország határain belül való tartózkodáshoz köti."

mostani találkozó elott a kedvezményes honosítás módozatainak
kidolgozásáért felelos Avarkeszi Dezso kormánymegbízott kijelentette, hogy
e téren a kabinet álláspontja nem változott; a kettos állampolgárság
kérdése tárgyalási alap sem lehet a mostani találkozón: "A kettos
állampolgárság kérdésérol a kormány nem kíván tárgyalni, nem változott az
álláspontja a kérdésben december 5-e óta" – mondta Avarkeszi a találkozó
elott az MTI-nek.

A kormány augusztus végén az Albániában élo görögök EU-n belüli szabad
mozgását lehetové tevo "görög útlevéllel" vélte kiválthatónak az
állampolgárság-kiterjesztést; ám a Fidesz szerint a határon túli magyarok
problémái nem kezelhetok sem a kormány által javasolt nemzeti vízummal,
sem a "görög-útlevéllel" – tette egyértelmuvé Németh Zsolt, az ellenzéki
párt külügyi kabinetjének vezetoje pénteki sajtótájékoztatóján.

Németh szerint (szemben Kövér László véleményével) a magyar állampolgárság
kiterjesztése lehetne "biztos megoldás" a határon túli magyarok
jogállásával kapcsolatos problémákra.

Kategorikusan fogalmazott Markó Béla is, aki a Krónika címu Kolozsváron
megjeleno napilapnak adott hétfoi nyilatkozatában úgy vélte: "a kettos
állampolgárságot csak a kettos állampolgársággal lehet kiváltani". Markó
azt is hozzátette: az RMDSZ nem kapott semmiféle hivatalos iratot a magyar
kormánynak a határon túli magyarok közjogi státusa rendezésére vonatkozó
elképzeléseirol.

Több pénzt az embereknek!

Nem aratott osztatlan sikert a kormány azon elképzelése sem, amely a
szüloföldön maradás támogatásával kompenzálta volna az
állampolgárság-kiterjesztés elmaradását. Markó a nyár közepe óta több
ízben szóvá tette, hogy a felállított Szüloföld Alapból a határon túli
intézmények eddig nem láttak pénzt; az RMDSZ-elnök a múlt héten az MTI-nek
nyilatkozva világossá tette, hogy a hétfoi találkozón "felveti a Szüloföld
Program kérdését".

Discussion/Fórum