Csíksomlyón búcsú 1567 elött is volt, amelyet a közeli falvakon kívül fleg
a moldvai csángók és a Tatros-völgyiek látogattak. Kiterjedését a
hitújításban buzgólkodóknak lehet köszönni. Csík vármegyében,
Fels-Háromszéken, Udvarhely megyében és a Marosmentén a szegényebb sorban
élk megmaradtak az si katolikus vallásban. Hogy kimozdítsák ket az „avas"
régi vallásukból, 1567 kora tavaszán 9 Homoród- és Vargyas-völgyi
lelkipásztor elment Gyulafehérvárra János Zsigmond erdélyi fejedelemhez,
aki akkor már unitárius vallásra tért, és arra kérték a fejedelmet, hogy
vezessen hadjáratot a csíkiak ellen, akik ha jó szándékból nem akarnak
unitáriussá lenni, kényszerítsék rá hatalmi ervel. A fiatal fejedelem
kitért a kérés ell, ellenben egy fejedelmi pátenst adott át, amelyet Mikó
Ferenc csíkszeredai várkapitánynak címezve a következ barokkos
megfogalmazással hoztak el: „Meghagyom Kigyelmednek, hogy ezt a kilenc
viola-palántát a csíki földbe elültetni és öntözni meg nem sznjön." Mikó
megvendégelte a követeket, közben a vár udvarán kilenc gödröt ásatott, és
nyakig betemettette ket. Amikor tiltakoztak az elbánás miatt, akkor
megöntöztette. Estefelé azonban kiszedette ket, akik egyenesen Fehérvárra
mentek azzal a kéréssel, hogy most aztán hadsereggel vegyen elégtételt a
fejedelem a megaláztatásukért. A fejedelem ismét megtagadta a hadviselést,
ellenben fölhatalmazta ket, hogy szervezzenek sereget, és azzal támadják
meg a csíkiakat. Az egyik ott él oroszhegyi katolikus a szervezkedésrl
értesítette a szintén oroszhegyi származású István papot, aki aztán
fölkészült a fogadtatásra. Elssorban az alfalvi férfiakkal, lányokkal és
néhány közeli faluból toborozottakkal kivonult a Tolvajos-tetre és ott a
Csík felé vezet út két oldalán bevágatta és beborogatta a fenyket. Az
Udvarhely felé vezet részen azonban a bevágott fenyket állva hagyatta.
Megvárták, hogy a toborzott sereg fölvonuljon, akkor az alfalvi lányok
fáklyákkal a fenyket felgyújtották. Amikor az ég csapdából menekülni akart
a sereg, akkor Udvarhely felé is lezárt utat találtak, ahol viszont a
gyergyói férfiak botokkal „simogatták" a menekülket. Így haláleset egyik
részrl sem történt. Nem volt tehát csata, csak figyelmeztetés. Ezt
bizonyítja az is, hogy a legtárgyilagosabb Hóman-Szekf ötkötetes
történelemkönyvben említés történik egy – nem vallási jelleg –
hadjáratról 1562-bl, de a Tolvajos-tetirl egy szó sincs.

*

Egy kedves történet, szintén a búcsúval kapcsolatban. A múlt század
elején, amikor a fiatal gr. Majláth Károly püspök megtudta, hogy a
csíksomlyói pünkösdi búcsún a második, harmadik stb. helyért még össze is
verekedtek a gyergyói egyházközségek zászlóvivi, letiltotta addig a
búcsút, amíg békésen meg nem egyeznek a sorrendben. A gyergyóalfalviak
elsségét senki nem vonta kétségbe. A sorrendben hamar megegyeztek, és a
verekedések elmaradtak. Imecs Fülöp Jákó gimnáziumi igazgató, amikor
kanonok lett Gyulafehérváron, minden évben elkocsikázott a búcsúra. Mikor
már nehezére esett az ideutazás, maga helyett egy megbízottat küldött,
hogy az számoljon be neki a búcsú lefolyásáról. A megbízott épp arra a
búcsúra jött Fehérvárról, amikor a megegyezés megtörtént, és békés volt a
búcsújárás. Ekkor búsulta el magát az ids tusnádi származású kanonok, hogy
mennyire elgyengült a fajtája: még verekedni sem tud. JAKAB LÁSZLÓ ny.
plébános, Csíkszereda

Pünkösd Csíksomlyón
Több száz ezres tömeget várnak a magyarság zarándokhelyére
2003. június 5. 6:20

Magyar Nemzet
Több száz ezres tömeget várnak a rendszerváltás után a katolikus magyarság legnagyobb zarándokhelyévé vált csíksomlyói pünkösdi búcsúra. „Mi senkit nem hívunk, de mindenkit szeretettel várunk” – mondta a Magyar Nemzetnek fráter Kapisztrán házfőnök, ferences rendi szerzetes, amikor az anyaországból érkező politikusok felől érdeklődtünk. Információk szerint az erdélyi magyarság legnagyobb ünnepén biztosan részt vesz Orbán Viktor volt miniszterelnök, a búcsún való részvételre pedig annyi magyarországi csoport készül, hogy a térségben már hetekkel ezelőtt nem lehetett a pünkösdi ünnepek idejére szállást foglalni.

A több mint háromszáz önkéntes által biztosított rendezvény ideje alatt a Kis- és a Nagysomlyó-hegyen a csíkszeredai polgármesteri hivatal nem engedélyezi a katolikus vallástól eltérő vallási szertartások megrendezését, és a nagy szárazságra való tekintettel a tűzrakást is tiltják.

A rendezvény (amelynek idei mottója: „Jézus anyja így szólt: Tegyetek meg mindent, amit csak mond”) péntek éjszaka virrasztással kezdődik a kegytemplomban.

A Hármashalom oltárnál megrendezett szombati ünnepi szentmisére (amelyen tavaly a becslések szerint háromszázötvenezer ember vett részt) a kordon a főpapsággal háromnegyed tizenegykor indul a kolostor főbejáratától.

Csángómise délután öttől a plébániatemplomban lesz, ugyanott tartják az esti ifjúsági misét és a hajnalig tartó virrasztást is. A keresztalják hazaindulásáig óránként lesz szentmise és folyamatos a gyóntatás és áldoztatás.

A csíksomlyói búcsún a hagyomány szerint nagy számban vesznek részt református és unitárius vallású magyarok, újabban pedig román anyanyelvű római és görög katolikusok is.

Lukács Csaba írása