Fehér László
Bekölce (Heves) 1953. VIII. Vitéz József 69 é.

Lovat lopott Fehér László
A fekete halom alól,
A fekete halom alól,
Kantárostól, szerszámostól.

Rávágott a szélso lóra,
Nagyot csattant az ostora.
Nagyot csattant az ostora,
Behallott Gönc várossába.

Behallatszott Gönc várossába,
Utánna mënt a lakosa:
– Fogjak meg a huncutot,
Az akasztófáravalót!

Fehér Lászlót utolértek,
Kezét-lábat vasbaverték.
Kezét-lábát vasbaverték,
Ilovára bekísértek.

A testvére Fehér Anna
Amint aztat meghallotta,
Hogy bátyja el van fogva,
Lëszaladt az istállóba.

Parancsol a kocsijára:
– Fogj be az üveg hintóba!
– Fogj be az üveg hintóba,
Mert indulunk hosszú útra!

A dallam 2. felére:
Mert indulunk hosszú útra,
Bátyám szabadítására!

Fogd be, kocsisom, lovamat,
Rakd melle sok aranyomat,
Ezüstömet, aranyomat,
Hogy váltsam ki a bátyámat!

– Hallod-ë të, tömlöctartó,
Ki itten a szolgabíró?
– Horvát Miklós szolgabíró,
Ferenc Jóska a fobíró.

– Horvát Miklós szolgabíró!
Kilóstól merëm a bankót,
Vékástól az aranyomat,
Bocsásd ki hat a bátyámat!

– Szüz apáca, Fehér Anna,
Nëm këll nekëm az aranyad,
Sem ezüstöd, sëm aranyad,
Háljál velem ëggy éjszaka!

A dallam 2. felére:
Haljál velem ëgy éjszaka,
Kiszabadul bátyád meg ma!

Fehér Anna nëm hajt raja,
Kilepett a folyosóra,
Folyósorul folyosóra,
Onnat a tömlöcajtóra.

Édes bátyám, Fehér László,
Mit mondott a szolgabíró:
Haljak vele ëggy éjszaka,
Kiszabadul bátyám meg ma.

A dallam 2. felére:
Kiszabadul bátyám meg ma,
Otthon lëszël virradatra.

– Kedves húgom, Fehér Anna,
Ne halj vele, a bitanggal,
Mert szüzességed elveszted,
Nekëm nyakamot vetetëd!

Fehér Anna nem hajt raja,
Kilepett a folyosóra,
Folyósorul folyosóra,
Szolgabíró szobájába.

Szolgabíró szobájába.
Lëfeküdt a selyëmágyba.
Nëmsokára, éjféltájba
Lánccsörgést hallott magába.

– Horvát Miklós szolgabíró,
Mi csorog az udvarodon?
– Aludj, szívem, Fehér Anna,
Lovam kocsisom itatja.

A dallam 2. felére:
Lovam kocsisom itatja,
Annak csorog arany lánca.

Fehér Anna nem hajt raja,
Kilépëtt a folyosóra,
Folyósorul folyosóra,
Onnan a börtönajtóra.

– Bátyám, bátyám, edës bátyám,
Élsz-ë meg, vagy mëg is haltál?
Mëgszólalt a tömlöctartó:
– Nincs mar itthon Fehér László.

A dallam 2. felre:
Suru erdo közepibe,
Akasztófa tetejibe.

Fehér Anna bánatjába:
Belemarkolt a hajába:
– Bíró, bíró, szolgabíró,
Így fogjon rajtad e szó:

Mosdóvized vérre váljon,
Törülközod lángot hányjon,
Szántófölded gazt teremjen,
Kés a zsebëdbol kiëssen!

A dallam 2. felére:
Kés a zsebëdbol kihulljon,
Az a szívedbe ugorjon!

Kilenc ország patikája,
Mind használd el orvosságra,
Kilenc kazal búzaszalma,
Mind rothadjon el alattad!