Betyárgyerëk az erdobe
Bugac-Alsómonostor (Bács-Kiskun) 1952. XII. Fehér Józsefné, Kerekes Julianna 57 é.
Betyárgyerëk az erdobe
Bujdosik a suruségbe,
Elgondolta o magában:
Hová legyen éjtszakára?
Mëgy babája ablakara,
Bekopogtat duhaj módra,
Bekopogtat duhaj módra:
– Itthon-ë az öreg gazda,
– Nincs itthon az öreg gazda,
Kerülj, babám, az ajtóra,
Az agyam is mëg van vetve,
Hogyha tetszik, feküdj bele!
– Nem fekszëk én az ágyadra,
Nëm keltesz föl éjféltájba!
– Fölkeltelek, babám, jókor,
Éjfél után ëggy órakor.
– Éjfél után ëggy az óra,
Kelj föl, babám, ülj a lóra!
Még a kutyák sëm ugatnak,
Irigyeid mind alszanak.
– Nyerëg, kantár, de sallangos,
Kis pejlovam térdig sáros.
Hortobágynak keskëny vize,
Kis pejlovam, në félj tole!
– Akármilyen ködös ido,
Akárhogy esik az eso,
Én rozsám fölkeresëm,
Mert én igazán szeretëm.

