Hajdúvárosi laktanyát és földterületet juttatott a kormány a nagyváradi ortodox apácáknak

Részben a Belügyminisztérium, részben pedig a nagyváradi Szent Kereszt kolostor hatáskörébe utalt a román kormány egy nagyszalontai laktanyát. A kaszárnyákat 2002-ig egy gyalogsági katonai alakulat használta, majd a hadsereg átszervezése nyomán a Nãstase-kabinet február végén a belügyi, illetve a mûvelõdési tárcának adta használatba. Mivel a kormány a szalontaiak feje fölött döntött, az önkormányzat és az RMDSZ városi szervezete tiltakozik a határozat ellen, sõt akadnak, akik polgári engedetlenséget helyeztek kilátásba, ha a volt kaszárnyát ortodox kolostorrá alakítják.

A leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy ortodox kolostort hozzanak létre a volt laktanyák területén. Ha kell, a polgári engedetlenségig is elmegyünk, hogy ezt megakadályozzuk – szögezi le Mikló Ferenc nagyszalontai református lelkész. A városi tanácsos szavaiból felháborodással vegyes aggodalom olvasható ki. A hír, miszerint görögkeleti kolostort rendeznek be a nemrég még katonai alakulatként fungáló épületegyüttes területén, hasonló reakciót váltott ki a hajdúváros számos magyar polgárából. A tények alapján félig-meddig megalapozottnak nevezhetõ a szalontaiak sejtése, hiszen a volt laktanyát nemrég született határozatával éppen a kormány utalta át
a Mûvelõdési és Vallásügyi, valamint a Közigazgatási és Belügyminisztérium hatáskörébe. A kormányrendeletek azonban megannyi kérdést hagynak megválaszolatlanul.

Hoppon maradt önkormányzat

Nagyszalonta külvárosában még a múlt század elején épített korszerû, mintegy tíz épületbõl álló kaszárnyát a magyar honvédség. Trianon után az épületegyüttes a román állam tulajdonába került, míg a román–magyar határtól mindössze tíz kilométerre fekvõ kaszárnyában mezõgazdasági gimnáziumot létesítettek. Az 1989-es rendszerváltás után az oktatási intézmény két-három épületbe volt kénytelen összehúzódni a Sarkadi útra telepített gyalogsági katonai alakulat miatt, amely mintegy tíz ingatlanba fészkelte be magát. A román hadsereg általános átszervezése keretében 2002-ben megszüntették a szalontai katonai alakulatot is, amelynek felszámolásában EU-szabvány is szerepet játszott. Az ország közelgõ NATO-csatlakozása miatt ugyanis az országhatárhoz 50 kilométernél közelebb nem mûködtethetõ nagy létszámú tüzérségi vagy gyalogsági alakulat. Két évvel ezelõtt a közigazgatási minisztérium átiratban kérte fel a Bihar megyei prefektúrát, közvetve pedig a nagyszalontai polgármesteri hivatalt, hogy vegyék fontolóra a megüresedett kaszárnya önkormányzati tulajdonba vételét. A levélre – amelyben Ion Cãlin államtitkár kifejti, hogy a volt laktanya átvételével az önkormányzat jelentõsen kiegészíthetné vagyonát – a hajdúváros polgármesteri hivatala néhány napon belül pozitív választ adott. Sõt a városi tanács 2002 októberében határozatot is hozott az épületegyüttes átvételérõl. Az önkormányzat döntése után közel másfél évvel a román kormány három határozatot hozott a szalontai kaszárnya ügyében, ám a helyi önkormányzat hatáskörébe csupán egy épülõfélben lévõ tömbházat juttatott.

Honvédségi laktanyából ortodox kolostor?

A román kormány elõször 2004. február 12-én hozott rendeletet a korábban a Védelmi Minisztérium által használt nagyszalontai épületek adminisztrálásának átruházásáról. Ekkor még csak a Nagyszalontán szolgált katonatiszteknek szánt, 0,015 hektáron fekvõ, épülõfélben lévõ tömbházat utalta át a városi önkormányzatnak.
A 2004. február 20-án kelt 238-as számú rendeletében a Nãstase-kabinet számos, az állami közvagyonba tartozó katonai létesítménynek – Erdélyben többek között a nagykárolyi, marosvécsi, dicsõszentmártoni, zilahi, brassói – a Közigazgatási Minisztérium és a Belügyminisztérium hatáskörébe való átutalásáról döntött. Ennek keretében került a belügyi tárcához a 8.29.09 katonai kódszámmal ellátott, a Sarkadi út 1. szám alatti nagyszalontai ingatlanegyüttes is, amely 9044,5 négyzetméteres beépített területbõl áll, és összesen 9,1 hektáros földterületen fekszik. Mindezek után 235-ös számú határozatában a kormány elrendeli két, összesen 478,5 négyzetméteres ingatlannak, valamint több mint 900 ezer négyzetméteres, részben beépített földterületnek a Mûvelõdési és Vallásügyi Minisztériumhoz való utalását. A kormányrendelet értelmében az épületeket és a területet a nagyváradi Szent Kereszt ortodox kolostor használja majd.

„Nem értjük, miért utalták két minisztérium hatáskörébe a szóban forgó épületeket és területeket, amikor két évvel ezelõtt a közigazgatási tárca megkeresésére mi vállaltuk, hogy átvesszük ezeket” – csodálkozik a kormány intézkedésein Tódor Albert szalontai polgármester. De a hajdúvárosiak értetlensége a mûvelõdési minisztériumnak utalt javakról szóló rendelet láttán fokozódott igazán, hiszen a dokumentum szerint ezek a Sarkadi út 8. szám alatt találhatóak, a valóságban azonban e házszám alatt magántulajdonban lévõ házak állnak. Emiatt jelenleg sem a városi tanácsosok, sem a polgármesteri hivatal illetékesei nem tudják, mit és pontosan milyen célból utalt a kormány a különbözõ tárcák és intézmények hatáskörébe.
Török László, az RMDSZ nagyszalontai szervezetének elnöke úgy véli, rendeleteivel a román kormány nem tartotta tiszteletben az önkormányzatiság elvét, hiszen a városi tanács feje fölött döntött. „Nem engedhetjük, hogy kolostort alapítsanak a kaszárnyák helyén, mivel nem tudjuk, milyen mértékben irányul a terv a város etnikai arányának megváltoztatására – vélekedik az 57 százalékban magyarok lakta Nagyszalonta alpolgármestere. – De mindezzel nem érthet egyet a város román nemzetiségû lakossága sem, hiszen a polgárok közül senkit sem kérdeztek meg az ügyben.” Török László szerint hosszú távú fejlesztési tervének keretében a város például többfunkciós kulturális intézményt, panziót vagy – a román–magyar határ, illetve a két ország EU-csatlakozásának közelségét figyelembe véve – nemzetközi integrációs központot hozhatna létre a volt laktanya területén.

Tanácstalan apácák

A laktanyák rendeltetése tavaly decemberben már borzolta a nagyszalontaiak kedélyét. Akkoriban a nagyváradi polgármesteri hivatal szociális fõosztályának vezetõje érintõlegesen megjegyezte: a megyeszékhely több száz hajléktalanja számára a hajdúvárosi kaszárnyában lehetne otthont teremteni. A hetek múlva elcsitult nyilatkozatháború, valamint a hamvába holt terven kívül a helyi önkormányzati berkekben felmerült az is, hogy csendõrséget kellene telepíteni a városba; noha az elképzelésnek kitûnõen megfelelnének a laktanyaépületek, a szalontai tanács nem szavazott meg pénzt erre a célra. Székely Ervin Bihar megyei képviselõtõl megtudtuk, március 15-én interpellál a parlamentben az ügyben. „Elfogadhatatlannak tartom a szalontai helyhatóság megkérdezésének elmulasztását.
Az épületegyüttest méltányosan, a Nagyszalontán reprezentatív egyházak lélekszámát és igényeit figyelembe véve kellett volna kiutalni a felekezeteknek” – nyilatkozta a Krónikának a hajdúvárosi honatya. Értesüléseink szerint a „Cserehát-gyanús” ügy felmerült az RMDSZ Operatív Tanácsának keddi ülésén is, a szalontaiak azonban attól tartanak, hogy a kormánypárttal kötött megállapodás, valamint a Szabadság-szobor felállításáról hozott kedvezõ döntés miatt kevés az esély arra, hogy visszavonják vagy módosítsák a kormányrendeleteket.
A nagyváradi Szent Kereszt ortodox kolostor zárdafõnöke meglepetten hallotta, hogy kaszárnyát adott használatukba a kormány. Érdeklõdésünkre elmondta, szarvasmarháik számára csupán legelõt kértek a vallásügyi tárcától, az épületekkel nem tudnak mit kezdeni. „Bukarestbõl úgy tájékoztattak bennünket, hogy a volt laktanya területén egy 307 ezer négyzetméteres ingatlant, valamint a 600 ezer négyzetméteres gyakorlóteret kapjuk meg. Itt nyári tábort kívánunk kialakítani magunknak, az épületek karbantartására ellenben nincs pénzünk” – tudtuk meg Mina nõvértõl, aki hozzátette, nagyváradi kolostorukban 65-en élnek, ezenkívül közel 50 hajléktalannak nyújtanak szállást és ellátást.
Mivel a volt laktanyák majdani rendeltetését egyelõre homály fedi, a nagyszalontai magyarság attól tart, könnyen a székelyudvarhelyiek sorsára juthat. A székely anyaváros melletti Csereháton felhúzott hatalmas ingatlanegyüttest máig tisztázatlan körülmények között juttatta az építtetõ Aris Industrie Rt. a bukaresti Szeplõtelen Szív kongregáció apácáinak. Az ügyben jelenleg is perel az udvarhelyi polgármesteri hivatal, a tárgyalás a Legfelsõbb Bíróságon zajlik.

Rostás Szabolcs

Discussion/Fórum