Csíkmadaras

A Hargita megyei 700 éves település Erdély keleti részén, a Hargita hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő medence északi felében található. A felcsíki tájegységhez tartozik. Átszeli az Olt folyó meg a Madaras-patak. A falu nevét viselő Madarasi Hargita-csúcs a maga 1801 méterével a vulkánikus kráter északi peremén emelkedik az egész Hargita hegylánc fölé, mintegy strázsálja a lábánál meglapuló falut. Védelmet nyújtott a török-tatár betörések idején, a ’48-as szabadságharc, a két világégés időszakában.

Tengerszint feletti magassága 670-690 m. Az utóvulkanikus tevékenység ásványvízforrások formájában jelentkezett. Az 1960-as években végzett geológiai mélyfúrások után kádas közfürdő, sőt szabadtéri strand is létesült a 26°C-os gyógyhatású ásványvíz felhasználásával. A település éghajlata mérsékelt, inkább zord, az évi középhőmérséklet alig éri el a 7°C-ot.

A település nevének eredetére vonatkozóan több felfogás él a köztudatban: az egyik szerint a környéken élő, fészkelő sok-sok madárfajról kapta a nevét; hitelesnek tekinthető az a feltevés is, miszerint a hegylánc lábánál élők “vadászó madarakat”, értsd: sólymokat tenyésztettek, ezekkel vadásztak.

Csíkmadaras határának nyugati részében a fejedelemség korai szakaszában, a XVI-XVII. században vashámorok működtek 1732-ig. A XIX. században székely helyőrség állomásozott a faluban. Parancsnokának, Kiss Sámuelnak itt születik a harmadik fia, Kiss Ferenc 1825-ben, aki az 1848-49-es szabadságharcot törzstisztként, honvéd alezredesként harcolja végig, majd 16 évi várfogságra ítéli Haynau. A szabadságharc idején Madarason lőporgyár működött, melyet a császári csapatok orosz segédlettel röpítettek levegőbe.

A falu nagy árat fizetett a két világháború idején: az elsőben 143, a másodikban 37 fiát veszítette el. Hatalmas kiterjedésű erdőjét a falu a század elejétől 1848-as államosításig közbirtokossági alapon termelte ki. A fenyőáru előállításához 34 vízifűrész sorakozott a Madaras-patak mentén. Bizonyára kényszerből született és jövedelempótló szerepet töltött be a fazekas mesterség. Orbán Balázs szállóigévé vált sorai a településről: “Ez a falu Madaras, hol a pap is fazakas.” Csíkmadaras a múlt században messze földön vált híressé az itt készített cserépkályhacsempéiről is, tulipán és páva motívumokkal.

Csíkmadaras székely település, magyarok lakják. Demográfiai viszonyaira az első részletes utalás az 1614-ben Bethlen Gábor-féle összeírás, mely 106 családot regisztrál. A lélekszám az 1980-as évek elején éri el a legmagasabb szintet: a 2500 lelket, ma 2300 lakosa van. Lakói mind római katolikusok, önálló egyházközségként 1742-től szerepel. Mai templomának építését 1770-ben kezdték el, és 1796-ban fejezték be.

Pezsgő és színes művelődési életére jellemző, hogy két hagyományőrző együttese is van, a “Forrás” Népi Együttes és a Művelődési Otthon folklóregyüttese. Az 1989-es fordulat után a település próbál lábra állni: családi- és magánvállalkozások alakultak.

Forrás: Székely Dénes összeállítása; hhrf.org (Élő Erdély)