A MAGYAR LOBBI AKCIÓ KÖRLEVELE
A Magyar Lobbiba mindenki csak ÖNMAGA iratkozhat fel! A feliratkozás az alábbi cimen történik:
Ezen a cimen lobbink korábbi akcióit is megismerheti.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
KÉREM A Magyar Lobbi résztvevői, hogy terjesszék az alábbi írást:
A MÁSODIK HÁGAI PER ÉS A KIEGYEZÉSI TERV
Végre eljött az idő a Bős-Nagymarosi erőmű dolgának rendezésére, a második Hágai Duna Per elinditására. Itt az idő azért is mert ma az országot felelős kormány vezeti, (míg 1997-ben az első hágai per idején a vizlépcsőt helyeslő Horn kormány választotta ki a Magyar képviseletet) és eljött az idö azért is mert hamarosan az Európai Uniónak magyar elnöke lesz akit majd lengyel elnök követ.
Mint tudjuk, a Duna elterelése 1992-ben (október 23.-án) történt és 5 évvel később a Hágai Biróság kimondta, hogy úgy az elterelés, mint a szerződés felmondása törvénytelen voltak. Ezért a bíróság felszólította a feleket a vita közvetlen tárgyalások útján való rendezésére azzal a megjegyzéssel, hogy ha ezek a tárgyalások eredménytelenek lennének, úgy visszatérhetnek a biróságra és az majd dönt helyettük. Az elterelés 18, a hágai döntés 13 éve történt, de a megegyezés a mai napig nem született meg. Ezért eljött az ideje a Második Hágai Per elinditásánal!
Mivel az első körben a bíróság mindkét felet elitélte, ezért a második per kezdeményezésekor a Magyar beadványnak külön kell foglalkoznia az elterelésnek és a szerződés felmondásának következményeivel, mégpedig úgy, hogy Magyarország megoldást javasol mindkettőre. Ezért a biróságtól két döntést kell kérni: egyet a multra és egyet a jövöre vonatkozóan.
Szlovákia teendője: Kompenzálnia kell a törvénytelen elterelés kozta károkat
Ha a villany értékét kilowattóránként (kWo) 28 forinttal számoljuk, úgy a 75O megawattos (MW) Bősi erőmű áramtermelése (évi 3OOO órás csúcskihasználással) évi 63 miliárd forintot ($315 millió), tehát 18 év alatt 11,34O milliard forintot ($5,7 milliárd) ér. Mivel a Bősnél áramot termelő víznek a fele magyar volt és Magyar tulajdon ma is, ezért Szlovákia ma $2.85 milliárd dollárral tartozik Magyarországnak, mely összeg bőven elegendő Dunakiliti és Nagymaros környezetbaráttá való átépítésére és beinditására.
Mivel a Hágai Biróság megállapította, hogy Szlovákia törvénytelenül terelte át a Dunát a saját felségterületére és hozta létre a Dunacsúnyi mederzárat, ezért köteles azt felnyitni, ha Magyarország ennek ellenében és a Hágai Bíróság döntésének eleget téve, hajlandó kivitelezni a szeződést. Az anyagi károk okozása mellett Szlovákia, Magyarország határfolyójának eltulajdonitásával megsértette a nemzetközi jogot is és a magyarság önbecsülését is. Ezért szintén kompenzációval tartozik.
A mult tisztázása érdekében ki kell világosan mondani azt is, hogy 1992-ben nem kellett volna a szerződést felmondani, hanem csak újratárgyalni, környezetbaráttá tenni. Ki kell mondani, be kell látni azt is, hogy 1992-ben, amikor megindult az elterelés, a magyar kormány megsértette az alkotmányt, mert az kötelezte hogy megvédje az ország integritását (melynek része a határfolyó) és ő nem védte meg. (Az akkori külügyminiszer, Jeszenszky Géza is ezt javasolta, de mivel Für Lajos hadügyminiszter ellenezte, Antall József miniszterelnök tétlen maradt).
Magyarország teendője: Vissz kell vonnia a szerződés felmondását visszavonása
Ahhoz, hogy a Hágai Per második körében Magyarország sikeres legyen, nem elég azt bizonyítani, hogy Szlovákia törvénysértést követett el a Duna elterelésével és ezért kompenzációval tartozik. Arra is szükség van, hogy Magyarország felszámolja a maga törvénysértését, azt hogy felmondta a szerződést. Másszóval a magyar félnek egy, a mindkét fél számára elfogadható megoldást kell javasolnia. Ezt a “Kiegyezési Tervet” úgy dolgoztam ki, hogy kielégitse úgy a környezetvédelmi, mint a hajózási, energia termelési és árvizvédelmi szempontokat is és egyben eleget tegyen az eredeti szerződésnek is. Akit érdekelnek a terv részletei, azokat tanulmányozhatja az alább megadott honlapokon. Itt csak nagyvonalakban emlitem meg a terv néhány vonását.
Bős megmarad úgy is mint hajó út és úgy is, mint áramtermelő erőmű. A Dunakilitii és Nagymarosi erőműveket a magyar fél úgy helyezi üzembe, hogy azok ne akadályozzák a folyómederben a hordalék és a viziállatok szabad mozgását (Az alábbi honlapokon ismertetem a Parshall Flume működését). Így, a Kiegyezési Terv (KT) kivitelezése esetén, a Dunakilitii erőmű egyben biztositja a bősi oldalcsatornában a hajózáshoz szükséges vizszintet, de biztositja a Szigetköz időszkos elárasztását is az ottani élővilág helyreállítására. A bősi, dunakilitii és nagymarosi áramtermelés összegének fele, az eredeti szerződésnek megfelelően Magyarországot, fele pedig Szlovákit illeti meg.
A Kiegyezási Tervet és a fenti javaslatot azért karácsonykor adom nyilvánosságra, mert azzal a magyar-szlovák megbékélést is szolgálni szeretném. Most, a szeretet ünnepén gondolom időszerünek, hogy megoldjuk ezt a problémát, mely évtizedek óta rontja a velünk évszázadok óta békés szimriózisban élő szlovák néppel (melyből magam is származom) való jó viszonyunkat.
Ezért kérem a Magyar Lobbi résztvevőit, hogy a fent ismertetett Kiegyezési Terv és az alább mellékelt dokumentumok széleskörű terjesztésével, segitsenek elérni a magyar és szlovák közvélemények tájékoztatását és ennek révén elérni vagy a megegyezést vagy a Hágai Duna Per második körének azonnali kezdeményezését.
Azok számára akik a Duna Per vagy a Kiegyezési Terv részleteit kivánják tanulmányozni, alább megadom a honlap címeket, melyeken megtalálják a szükséges információkat.
Szép karácsonyi ünnepeket és boldog újesztendőt kivánva, tisztelettel, Lipták Béla
PS: 1993 Október 23.-án 463 civil lépte át a határt, hogy odaálljon a magyar tulajdont képező betontömböket szállító bulldózerek elé. Fejünk felett egy árva magyar helikopter keringett. A magyar határőr parancsnok tájékoztatott, hogy a határt átlépni törvénytelen. "Inkább jöjjön velünk a katonáival, s akkor megakadályozzuk ezt a szörnyüséget, megvédjük ezt a népet egy újabb megaláztatástól" Szemét lesütötte, arcán szégyen ült, s csak ennyit mondott: "Parancsot teljesítek!"
xxxxxxxxxx
ANGOL NYELVŰ MELLÉKLETEK TÉMAKÖREI ÉS HONLAP CÍMEI:
A New York Timesben megjelent cikkeim a Duna kérdéséről és a Kiegyezési Tervről:
A Duna ügyének és az első Hágai Pernek ismertetései:
A Kiegyezési Terv:
A Parsall Csatorna működési elve:
A Duna Per:
MAGYAR NYELVŰ MELLÉKLETEK TÉMAKÖREI ÉS HONLAP CÍMEI:
A Duna ügyének és az első Hágai Pernek ismertetése:
A Magyar Környezetvédelmi Alap multbéli munkája:
A Kiegyezési Terv:
Kronológia:
1977 – Szoviet nyomásra (a hajózás javítása érdekében) aláírják a szerződést.
1989 – A közvélemény nyomására a még kommunista kormány leállítja az épitkezést
1992 – A már demokratikus kormány felmondja a szerződést
1992 – Szlovákia Dunacsúnynál elzárja a Dunát s áttereli a folyót Szlovákiába
1993 – Magyarország kezdeményezi a Hágai Pert
1997 – A hágai döntés szerint Szlovákia törvénytelenül terelte el a folyót, Magyarország törvénytelenül mondta fel a szerződést
2011 – Remélhetőleg a fent ismertetett KT alapján megoldódik a Duna ügye, s egy lépést teszünk a megbékélés felé.

