Foncsika Levelei

Gombaszas

Hidvegardo tersege legelokben es erdokben gazdag. Ezeken a helyeken esos idokben rengeteg gomba termett es terem ma is. A ket vilaghaboru kozotti idoszakban nagy szerepet jatszik a gombagyujtes az emberek eleteben. ebben az idoben jelentos eteknek szamitott, hiszen hetente harom negy alkalommal is fogyasztottak. Ha megtehetek, kicsereltek ruhara, elelmiszerre, esetleg par fillert is kaptak egy-egy kilo gombaert. A szegenyebek viszont orultek, hogy tudnak mit enni, ezert ok nem foglalkoztak eladassal, hanem sajat hasznukra forditottak.

Gombagyujtessel a ma embere is foglalkozik, mert a gomba nem vesztette el jelentoseget. S ha nem is, mint fo etelt, de kiegeszito etelnek ma is fogyasztjak. A gombaszedest mar negy – ot eves korban kezdtek a gyerekek. Malnazas, szedrezes kozben szedtek, csoportosan jarva az erdot. Egy – egy csoportba ot – hat ember tartozott. Ma szivesebben jarnak egyedul. (En is). A gombafajtakat, mar sokan a szuleiktol, nagyszuleiktol barataiktol tanultak.

Virradatkor indultak neki az erdonek es a gombaszas delelott tizig is eltarthatott.Volt aki esoben is jart gobazni "mert olyankor a fejuk vilagitott" Kessel vagtak le a gombafejeket a tonkjukrol, nehogy a sporajat (ertsd. gyokeret). A foldes es kukacos reszeiket meg az erdoben levagtak. Kosarba szedtek, mert abban jol szellozott. Azokat az embereket megvetettek, akik a gombat gyokerestol rangattak ki a foldbol, vagy labukkal tapostak szet. Legjobban onnan tudtak megallapitani, hogy a gomba eheto, ha azt a csiga es a pondro megragta. Amikor hazavittek a gombat tobbfelekep hasznaltak fel. Egy reszet eladtak a gazdagabb csaladoknak, par fillert, esetleg elelmiszert vagy meg hasznalhato kopott ruhat kaptak kaptak cserebe. A szegenyebbek azonban orultek, hogy talaltak gombat, s sajat maguk hasznaltak fel. Ertekes volt a szaritott gomba, amit tinorubol, csinaltak. Volt aki savanyitotta, ami a kovetkezokeppen tortent : Ezt altalaban csirkegombabol vagy sampiomnbol csinaltak. 20 dkg sot felfoztek vizben, amibe kb. 1 kg gombat megparoltak. aztan beletettek uvegbe es raontottek a sos vizet. kicsi szalicilt tettek a tetejere, majd lekotottek.

Van aki szaritotta, uveg vagy papirlapra kitette a napra. korulbelul ket – harom napig szaritottak, de altalaban megvartak, mig nem csorog. Egyedul a tinorut szaritottak mert a csirkegomba olyan volt szaritva mint a gumi. Ezt a megaszalt gombat szitas haloban, levegos helyen taroltak a leheto legszarazabb helyen. Ez a hely a sparhelt teteje volt. A legtobb gombat azonban rogton elfogyasztottak, hiszen nem mindenki szerete a savanyitott vagy esetleg az aszalt gombat.

A gomba unnepeken valo fogyasztasanak nem sokan tulajdonitottak jelentoseget. egyedul Izso Jozsef csaladja eszik szaritott gombat vadhussal bojtkor. A tobbiek szivesebben fogyasztanak inkabb a halat. A sok gombafajtanak megfeleloen rendkivul sok gombaetelt ismertek a falusiak. Szivesen fogyasztanak gombalevest, amit kaposztasan es zoldsegesen is keszitenek. A ketfele levesnek nagy jelentosseget tulajdonitanak, hiszen a zoldseges gombalevest a het minden napjan eszik. Ez lehet csirkegombabol, galamb vagy szegfugombabol. eloszor hagymas zsirban atforgatjak, utana vizet ontenek hozza, izesitesul petrezselyemzolde, sot torot borsot tettek. (A csirkegombat megismerhetjuk tojassarga szinerol, a gomba lancokban fordul elo harasztos ritkas erdokben, reteken. A galambgomba szurke es zold teteju lehet. Egyesevel terem. A harmatgomba vagy szegfugomba inkabb a nyilt legelokon terem, esok utan tomegesen.) Ritkabban fogyasztottak levesnek a pecerket, ami a kover, zsiros fu kozott terem. Az oszi barnasabb es a tavaszi vilagosabb tinorut sem fogyasztottak levesnek. Masikfajta leves a kaposztas gombaleves, amit karacsony villiajakor fogyasztottak. Az aszalt tinorut megmostak ami a viz alatt megpuhult. Egy serpenyobe rantast keszitettek, aztan a gombat hagymas zsirra tettek, sot es borsot hasznaltak izesitoul, vizben megfoztek a kaposztat belerakva a gombat. Vegul a rantast a kaposztas, gombas levesbe ontottek. Masodik fogaskent szinten sokfele lehetoseget kinnalk a gomba. Elkeszitik sutve, legtobbszor sampionbol. Legeloszor megabaljak mert a leve barna szinu, majd hagymas zsirra tettek, es aki akart az tojast utott ra, legtobbszor kenyerel fogyasztottak. A kedvenc etelek kozze tartozik a paprikas gomba, amit fenyotinorubol keszitettek. Legeloszor sos vizben megfoztek, majd hagymas szirba tettek, pirospaprikat szortak bele es soval zoldpaprikaval izesitettek. Nokedlivel, tarhonyaval, rizzsel es krumplival fogyasztottak. A masik kedvencuk a tojasos gomba volt, amit kenyerrel, rizzsel, nokedlival is fogyasztottak. A tojjasosgombat leginkabb szilvafagombabol keszitettek. A besozott gombat hagymas paprikas zsirban megforgattak, petrezselymet, sot torott borsottettek hozza. Addig paroltak mig zsirja le nem sult, majd rautottek a tojasokat. A kozismert gombaetelek kozze tartozik a rantott gomba is. Ezt galambgombabol, sampionbol, es mogyoroizu ozlabgombabol keszitettek. A megabalt gombat lisztben, prezliben es tojasban megforgatak, majd olajban kisutottek. A falusiak azt tartjak, hogy ha valaki jo ebedet akar enni, ahhoz feltetlenul kell gomba "ha jo ebedet akarsz enni, gyere velem gombat szedni" – idezgetik a helybeliek. Ha pedig szep nagy gombat akartak szedni, akkor a kovetkezoket mondtak :

"gomba, gomba, gombanincsen semmi gondjaha zivatar zudul rajavizes lesz a karimajaesik eso nevetivan renyoje teheti"

Sajnos nem csak eheto, hanem merges es felmerges gombakkal talalkozik az ember az erdokben es a legelokon. Egyesek a felmerges gombakat leszedik es otthon meregtelenitik, s ugyanugy fogyasztjak mint az eheto gombat. A meregtelenites a kovetkezo modon tortenik. A felmerges gombat ketszer haromszor atfozik forro vizben. A felmerges gombak koze tartozik a piros galambgomba. A legtobb ember mar ezt sem szedi le. A merges gombak kozott legismertebb a merges galoca, kekes sargas szinu, galleros, bocskoros. Kalapjanak atmeroje ot cm koruli szara vagy tizenket cm magas, lemeze feher, de lehet sargas sot szurke szinu is. Az eheto parja az urigomba. ezrt szedeskor figyelni kell az apro kulonbsegekre is. A legyolo galocanak piros es narancsos szinu burokmaradvanyai latszanak. Bocskoros es galleros gomba. A parducgaloca vorhenyes tetejen apro sargas foltok, bocskora feher, galleros. Teteje pottyos a burokmaradvanyai miatt. Eheto parja a nagy ozlabgomba

Hidvegardoban meg ma is el a gombagyujtes szenvedelye, amikor tehetik kijarnak.

Hidvegardo 5.

Az ifjusag ismerkedesi szokasai es szorakozasa az 1930-as 40-es evekben a Bodva volgyeben. Fonobeli szokasok is.

A paraszti eletet a mezogazdasagi munka szabalyozta. Nyaron folyt a betakaritas, igy a fiataloknak keves szorakozasi lehetoseguk volt. Osszel, mikor a munkak befejezodtek a foldeken, elkezdodott a kender feldolgozasa. Ennek legfontosabb mozzanata a fonasvolt, amikor az osszetort kendert (szoszt vagy keput) fonalla sodortak. Ezt a munkat a fiatal leanyok vegeztek a fonoban. Legfontosabb eszkoze a guzsaly volt. Ket tipusa letezett: a kezi es a kerekes guzsaly. Az utobbinal labbal hajtott kerek altal hajtott orsora tekertek fel a fonalat. A szoszt a guzsaly rudjanak vegere erositettek. Ezt a leanyok egyik kezukkel benyalaztak es osszesodortak, masik kezukkel pedig az orsora engedtek. A fono a betakaritas utan oktoberben vagy novemberben kezdodott es neha februarig is eltartott. Karacsonytol Ujevig nem fontak. A fonoknak nem volt allando helye, hanem mindig mas hazhoz jartak a fiatalok. Bodvalenken pl. hetenkent valtottak a hellyet.. A fonoba jaro fiatalok korcsoportok szerint tagolodtak. Az osztalytarsak es az egyidos baratnok fontak egyutt. Ugyanigy korcsoportonkent jartak a legenyek is. Azt hogy a fonoba mit vittek magukkal a guysalyon es az orson kivul, falvankent elter.

Hidvegardon csak nyalazot, Szadalmason egy pengot petroleumra, Bodvalenken pedig semmit se vittek magukkal. A fono altalaban sotetedes tajan, 4-5 ora korul kezdodott. Ekkor indult a munka. A legenyek 8-9 ora korul erkeztek a fonoba. A leanyok ekkor befejeztek a fonast, es beszelgetni, jatszani kezdtek a fiukkal. A fonoba erkezo legenyeket altalaban kukoricaval, gyumolccsel es csoroge fankkal kinaltak meg. Szadalmason a haziak bosegesebben megkinaltak a fonoba erkezet vendeget, mint Hidvegardoban. Elsosorban sutemenyeket, kalacsokat, makospatkot, turos, kaposztas es lekvaros langost ettek es krahedli nevu italt ittak. Ezt kis uvegekben tartottak es fel kellett higitani mint a szorpot. Ritkan elofordult, hogy a fiuk egy kis palinkat is vittek magukkal, de a leanyok ebbol nem ittak. A hidvegardoi fonokba semmilyen italt nem vittek magukkal : " sekolafele, se szoda, se tea, semmi nem volt." A fonalat a leanyok nyal segitsegevel sodortak. Ehez vittek magukkal a fonoba nyalazot. Ez altalaban vadalma, vadkorte, hordoskaposzta, es kukorica volt. A kukoricat papirba raktak, hamut tettek hozza es addig dorzsoltek, amig le nem jott a heja. Ezzel aztan a fiukat is megkinaltak. Bodvalenken a nyalazonak hasznalt vadalmat a falu melletti Bikk erdoben gyujtottek. A fonoba hetkoznap mindig fontak, hetvegeken pedig jatszottak. Szombaton nem volt fono. Vasarnap osszejottek, de akkor nem dolgoztak, csak jatszottak es enekeltek. Szadalmason mas volt a helyzet. A fiatalok itt hetkoznap is jatszottak azutan, mikor a legenyek megerkeztek. Itt a hetvegen is folyt a munka, de ekkor nem fontak, hanem tollat fosztottak. A szokas ugy tartotta, hogy penteken nem illet udvarolni, mert ekkor csak a hugyosok udvarolnak. Ezzel ellentetben penteken is jartak a legenyek a fonoba. Az adatkozlo ezt azzal magyarazta, hogy " Na es ! Mindenki hugyozik, nem ? "

Hidvegardon szinten eltero volt a fono. Itt a hetvegeken egyaltalaban nem dolgoztak a fiatalok. A fonoban a munka befejeztevel megkezdodott a jatek, a tanc es az enekles. Altalaban minden jatek vegeredmenye es lenyege a csok volt. A fiuk probaltak a leanyoktol elszedni az orsot. Ha egy fiunak sikerult megszerezni, akkor a leany csak csokkal valthata ki. Ha nem akarta kivaltani, akkor a fiu bosszubol kellemetlenseget okozott a leanynak. Letekerte a fonalat az utcan, vagy felkotozte egy fara, vagy beszorta csipos paprikaval a szoszt. Meg az is elofordult, hogy a fiu eltorte a guzsaly rudjat, es a leany nem tudta folytatni a munkat. Az atlagos napi kovetelmenyuk egy orso volt. Ha a leany nem vitt haza semmit, mert a fiuk legorgettek a fonalat, a szulok termeszetesen rossz szemmel neztek : " – Na lanyom, nem megy te tobbet a fonoba ! " A leany igy inkabb " leejtett " egy csokot a fiunak. Az egyik legelterjedtebb jatek a " Kutba estem " nevezetu volt. A jatek menete a kovetkezo : a fiatalok korbe altak, valaki leguggolt a kor kozepere, es azt mondta " – kutba estem! " Erre a korulotte levok megkerdeztek " – ki huzzon ki ? " A bent guggolo mondott egy nevet, aki felallitotta ot es csokot adott neki. A masik gyakran jatszott jatek a " Te parod hol van ? "nevezetu. Ezt ugy jatszottak, hogy valakinek bekotottek a szemet, es igy kellett megtalalnia a parjat. Kozben a tobbiek kerdezgettek, hogy " A te parod hol van ? " Ha megtalalta a parjat, akkor levettek szemerol a kendot es megcsokoltak egymast Elofordult, hogy a fiuk elvettek a leanyoktol a guzsaly rudjat es megveregettek vele a tetogerendat. Ahanyat koppantott a legeny, annyi csokkal valthata ki a leany a guzsalyat. Ha nem valtotta ki, nem tudott tovabb dolgozni. A fonoban a jatekok mellett nagy szerepet kapott a dal es a tanc. A tanc itt abbol allt, hogy a leanyok " egymasba fogodztak " es jobbra-balra lepegettek (sima egyes csardas). Sohasem hivtak zeneszeket, mindig maguk enekeltek. Az egyik legismertebb dal szovege a kovetkezo : "

Reten reten, sej az ardoi reten

Elvesztettem zsebe valo kesem

Kesem utan paros karikagyurumet

Azt sajnalom nem a regi szeretomet "

A fonoba szerelmi joslast is vegeztek. Ennek tobb fajtaja volt. Az egyik jellegzetes szokas az olomontes. A leanyok olmot olvasztottak, majd egy kulcslyukon ontottek at ugy, hogy hideg vizbe essen. Az olomdarabka megszilardult es valamilyen alakot vett fel. Az alakrol kovetkeztetni lehetett a leany jovendobelijenek foglalkozasara. A masik gyakori joslas a gombocfozes volt. A gomboc tesztajaba ferfi keresztnevet tettek. A leany kikapott egy gombocot es a benne talalt nev megegyezett a jovendo ferje keresztnevevel.

A nagyobb legenyeknek tekintelyuk volt a kisebbekkel szemben. Ha egy kisebb fiukbol allo csoport bement a fonoba, akkor az idosebbek " kipateroltak " oket. A fonoba egyszeru, tiszta ruhaban jartak, nem unneplobe. A leggyakoribb a derekig gombolos kendervaszon ing volt. A kozos munkaalkalmakor a fiuk mindig figyeltek, hogy a leanyok hogyan dolgoznak.

A leanyok ezt tudtak, ezert probaltak minnel szorgalmasabbnak latszani. A lusta leanyt nem csufoltak ki, de a fiuk megbeszeltek maguk kozott." Mit lehet vele kezdeni " mondtak.

Az asszonyfono kulon volt a lanyoketol. Korulbelul 7 orakor kezdodott es 10- 11 orakor a ferjek is elmentek az asszonyaik utan. Kartyaztak, beszelgettek, majd megvartak az asszonyokat es egyutt mentek haza. " Ott nem kellett a csokkal foglalkozni. " A fiataloknak szorakozasra adott lehetosegett a bal is. A balokat a fiuk szerveztek, engedelyt kertek a csendorsegtol is. Hidvegardoban a balt a falu kozpontjaban levo teremben tartottak. A szomszed falvakbol sokan jottek el a balba, de a helyi legenyek is eljartak a kornyezo falvak baljaira. Volt belepodij es vittek magukkal petroleumot a vilagitashoz. A ciganyzeneszek Tornanadaskarol jottek. A leanyok csak az edesanyjukkal mehettek el. Ha egy leany ejszaka kiment a balterembol, akkor azt leneztek, mert ezzel a baratnojeire is szegyent hozott. Azzal buntettek meg, hogy belevagtak a hajaba, " had szegyenkezzen ". Ha vagyoni kulonbsegek miatt beleszoltak egy fiu es egy leany kapcsolataba, akkor a fiu igyekezett mas leanyt keresni. Ha a regi szereto " huzott " a fiuhoz, akkor az bosszubol " kimuzsikaltatta ".

Osszebeszelt a zeneszekkel, fizetett nekik es a legenyek kozosen kikisertek a leanyt, akit az edesanyja konnyes szemmel vart. Amig a legenyek nem ertek el egy bizonyos kort, nem rendelkezhettek ugyanazokkal a jogokkal, mint az idosebbek. Amikor elertek a 16-17 eves kort, legennye avatak oket. Ekkor a falu legenyei es 5-6 meg fel nem avatott fiu osszegyultek a falu kocsmajaban. Itt az idosebbek a levegobe dobaltak az avatandokat, es " eltettek Istennel ". Ezutan a felavatott fiu mindenkinek fizetett egy kort. Szadalmason ez a szokas egy kicsit kulonbozott a tobbi helytol, mivel itt akkor emeltek fel eloszor a fiatalabbat, amikor eloszor hazajott a katonasagbol. Ezt hivtak elso katona avatasnak. A fiatalsag tarsaseletehez tartozik a majusfaallitas szokasa is. Majus elsejere virrado ejszaka egy fiu egy segitotarsaval egyutt allitottak a fat a fiu altal szeretett leany kapujaba. A fat a kapufelfahoz kotoztek, aztan egesz ejszaka oriztek, nehogy mas fiuk tonkretegyek. Erdekes megemliteni, hogy Szadalmason a legenyek ha haragudtak egy lanyra, akkor a felallitott fara matringot es szalmat kotottek fel, " hogy soha ferjhez ne menjen ". A majusfa Szadalmason altalaban jegenyebol, Hidvegardon nyirbol, Bodvalenken gyertyanbol keszult. Ezek a szep szokasok egy regi, hagyomanyos paraszti rendszerben leteztek, mara mar csak elvetve talalkozhatunk nemelyikukkel.

A fono a II. vilaghaboru utan a kendertermeles megszuntetevel teljesen eltunt a paraszti eletbol, befejeztevel a hozza kapcsolodo tevekenysegek egy resze, igy a

TARSAS OSSZEJOVETELEK IS MEGSZUNTEK

E-mail :

kocsis.arpad@dpg.hu

Address/Cim: Kocsis Árpád

HU. 3915 Tarcal Fő út 81.

Tel.: 00 36 47 380-893