Hejgetés
(dec.31 – Moldvai csángók)
A hejgetés célja az új esztendõben a gabona, a kenyér
mágikus úton való biztosítása.
Résztvevõi legények, akik elsõsorban a lányos
házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása,
harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló
"bika" hangja kísérte. A hejgetés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétõl
a kenyér elkészültéig.
Névnapi
köszöntés (december 26-27)
December 26-27-én köszöntik a magyar falvakban az Istvánokat
és a Jánosokat. Tekintettel arra, hogy e két férfinév
igen népszerû hazánkban, az István- és János-napi
köszöntés a karácsonyi ünnepi ciklus fontos része:
baráti ünneplõ alkalom, mikor az ismerõsök meglátogatják
egymást, és munkaszüneti nap lévén, a terített
asztal mellett elszórakoznak.
Aprószentek
napja (december 28)
Sok helyen vesszõbõl font korbáccsal megcsapkodják
a lányokat, hogy egészségesek, szépek legyenek.
A korbácsolás Gyõr-Sopron megyében a legényavatással
kapcsolódik össze. A legények végiglátogatják
a lányos házakat, és szép, régies dallamú
ének kíséretében korbácsolják a háznépet.
A lányok szalagot kötnek a korbácsra, az édesanyák
pedig elõre becsomagolt húsdarabokat adnak át a csoportnak.
A legények ezután visszatérnek a kocsmába, s a szabadban
felállított tûzhelyen megfõzik az összegyûjtött
húst. Ezt fogyasztják el a közös vacsorán, ahol
a legények avatása történik. Ezen az ünnepségen
csak férfiak vehetnek részt.
Az avatás maga hosszú beszéd kíséretében
történik, amely összekapcsolja a betlehemi gyermekgyilkosság
történetét a legényavatás tényével.
A beszéd végén a keresztapák leöntik a legényt
egy pohár borral, utána kiadós ivás következik,
majd az újdonsült legényeket elviszik látogatóba
egy-egy lányos házhoz. A kislányok és az édesanyák
elnézõ mosollyal segítik át a kótyagos legényeket a nehéz viziten, s ezzel be is zárul életüknek ez
az ünnepélyes fordulója.
Szilveszter
napja (december 31.)
A
rómaiak december 27-én megtartott Saturnalia ünnepének
hatására az év búcsúztatására
még most is szilveszter éjszakája a legvidámabb
éjszaka. Régen is elbúcsúztatták az óeszendõt,
s közben számos praktikával, varázslattal igyekeztek
kifürkészni a jövendõt. Különösen az
eladó lányok voltak kíváncsiak sorsukra, arra, hogy
férjhez mennek-e, vagy továbbra is pártában kénytelenek
tölteni napjaikat.
Újév
napja (január 1)
A télközépre esõ, karácsonyi, újévi
évkezdés a napév szerinti idõszámítással
együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból
sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta
el, hazánkban is csak néhány évszázad óta
kezdõdik ezen a napon az év.
Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az
évkezdés õszre vagy tavaszra eshetett. A nomadizáló
pásztornépeknél a két idõpont jelentõségét
növelte a nyári legelõkre vonulás és az õszi, téli legelõkre, szállásra való visszavonulás
gyakorlata. Ennek a régi, tavaszi-õszi évfordulónak
emléke az õszi és tavaszi pásztorünnepekben
maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek,
"európai" ünnepekké váltak.
Az évkezdõ újévi szokások fõként
abból a hitbõl nõttek ki, hogy a kezdõ periódusokban
végzett cselekmények analógiás úton maguk
után vonják e cselekmények késõbbi megismétlõdését,
ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét
biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni. Közismert
szokás az is, hogy az óévtõl hatalmas lárma,
zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés
õsi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév
kiûzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség.
A jósló szokások közé tartozik a hagymakalendárium
készítés (12 gerezd fokhagymába sót tesznek;
amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelõ hónapban
sok esõ vagy hó fog esni), a szilveszteri ólomöntés
(a frissen öntött ólom formájából jósolnak),
a gombócfõzés (a lányok papírszeletekre férfineveket
írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket
elõször dobja fel a víz, az lesz a leány jövendõ férjének a neve)
————
A hónap
elsõ napja, latin néven Calendae Januarie, kiskarácsony
napja, az újesztendõ kezdete. Tele van babonával, mágikus
vagy analógiás jellegû szokásokkal. Vidékünkön
ez a koledálás ideje, a koledáló pogácsának
sütésének ideje, a jóslások napja, az emberek
és a gyümölcsfák felköszöntésének
napjaHejgetés, Aprószentek, Szilveszter unnepek
Submitted by halas
Hejgetés
(dec.31 – Moldvai csángók)
A hejgetés célja az új esztendõben a gabona, a kenyér
mágikus úton való biztosítása.
Résztvevõi legények, akik elsõsorban a lányos
házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása,
harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló
"bika" hangja kísérte. A hejgetés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétõl
a kenyér elkészültéig.
Névnapi
köszöntés (december 26-27)
December 26-27-én köszöntik a magyar falvakban az Istvánokat
és a Jánosokat. Tekintettel arra, hogy e két férfinév
igen népszerû hazánkban, az István- és János-napi
köszöntés a karácsonyi ünnepi ciklus fontos része:
baráti ünneplõ alkalom, mikor az ismerõsök meglátogatják
egymást, és munkaszüneti nap lévén, a terített
asztal mellett elszórakoznak.
Aprószentek
napja (december 28)
Sok helyen vesszõbõl font korbáccsal megcsapkodják
a lányokat, hogy egészségesek, szépek legyenek.
A korbácsolás Gyõr-Sopron megyében a legényavatással
kapcsolódik össze. A legények végiglátogatják
a lányos házakat, és szép, régies dallamú
ének kíséretében korbácsolják a háznépet.
A lányok szalagot kötnek a korbácsra, az édesanyák
pedig elõre becsomagolt húsdarabokat adnak át a csoportnak.
A legények ezután visszatérnek a kocsmába, s a szabadban
felállított tûzhelyen megfõzik az összegyûjtött
húst. Ezt fogyasztják el a közös vacsorán, ahol
a legények avatása történik. Ezen az ünnepségen
csak férfiak vehetnek részt.
Az avatás maga hosszú beszéd kíséretében
történik, amely összekapcsolja a betlehemi gyermekgyilkosság
történetét a legényavatás tényével.
A beszéd végén a keresztapák leöntik a legényt
egy pohár borral, utána kiadós ivás következik,
majd az újdonsült legényeket elviszik látogatóba
egy-egy lányos házhoz. A kislányok és az édesanyák
elnézõ mosollyal segítik át a kótyagos legényeket a nehéz viziten, s ezzel be is zárul életüknek ez
az ünnepélyes fordulója.
Szilveszter
napja (december 31.)
A
rómaiak december 27-én megtartott Saturnalia ünnepének
hatására az év búcsúztatására
még most is szilveszter éjszakája a legvidámabb
éjszaka. Régen is elbúcsúztatták az óeszendõt,
s közben számos praktikával, varázslattal igyekeztek
kifürkészni a jövendõt. Különösen az
eladó lányok voltak kíváncsiak sorsukra, arra, hogy
férjhez mennek-e, vagy továbbra is pártában kénytelenek
tölteni napjaikat.
Újév
napja (január 1)
A télközépre esõ, karácsonyi, újévi
évkezdés a napév szerinti idõszámítással
együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból
sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta
el, hazánkban is csak néhány évszázad óta
kezdõdik ezen a napon az év.
Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az
évkezdés õszre vagy tavaszra eshetett. A nomadizáló
pásztornépeknél a két idõpont jelentõségét
növelte a nyári legelõkre vonulás és az õszi, téli legelõkre, szállásra való visszavonulás
gyakorlata. Ennek a régi, tavaszi-õszi évfordulónak
emléke az õszi és tavaszi pásztorünnepekben
maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek,
"európai" ünnepekké váltak.
Az évkezdõ újévi szokások fõként
abból a hitbõl nõttek ki, hogy a kezdõ periódusokban
végzett cselekmények analógiás úton maguk
után vonják e cselekmények késõbbi megismétlõdését,
ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét
biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni. Közismert
szokás az is, hogy az óévtõl hatalmas lárma,
zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés
õsi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév
kiûzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség.
A jósló szokások közé tartozik a hagymakalendárium
készítés (12 gerezd fokhagymába sót tesznek;
amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelõ hónapban
sok esõ vagy hó fog esni), a szilveszteri ólomöntés
(a frissen öntött ólom formájából jósolnak),
a gombócfõzés (a lányok papírszeletekre férfineveket
írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket
elõször dobja fel a víz, az lesz a leány jövendõ férjének a neve)
————
A hónap
elsõ napja, latin néven Calendae Januarie, kiskarácsony
napja, az újesztendõ kezdete. Tele van babonával, mágikus
vagy analógiás jellegû szokásokkal. Vidékünkön
ez a koledálás ideje, a koledáló pogácsának
sütésének ideje, a jóslások napja, az emberek
és a gyümölcsfák felköszöntésének
napja (a felköszöntött gyümölcsfa majd bõ terméssel
hálálja meg, hogy nem feledkeztek meg róla), a disznócsülökkel
fõzött bableves, a füstölt orjával, kolbásszal
készült szárma, a töltött káposzta napja,
a fõtt „disznófül” evésének napja. (a felköszöntött gyümölcsfa majd bõ terméssel
hálálja meg, hogy nem feledkeztek meg róla), a disznócsülökkel
fõzött bableves, a füstölt orjával, kolbásszal
készült szárma, a töltött káposzta napja,
a fõtt „disznófül” evésének napja.