by Jakab Árpád
Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince

Január hónap elnevezése latin eredetű, nevét a római Janus istenről kapta, aki a kezdet, a kapu, a határkő istene volt. Januárt nevezték Boldogasszony havának, és Télhónak is. Január elseje, Újév napja, mint évkezdet minden népnél szerencsevarázsló és gonoszűző nap. A napot vidámság, evés-ivás jellemzi, elmaradhatatlanok az újesztendei jókívánságok. A falvakban főként a gyermekek járják köszöntőversikékkel a házakat, de a felnőttek is meglátogatják egymást egy-egy újévi koccintásra. Újév napjához rengeteg időjóslás kapcsolódik: például ha nincs fagy januárban, meghozza azt március és április. Sok jóslás fűződik az úgynevezett elsőhöz: az első újévi látogató lesz a lány férje, amivel először foglalkozik az ember, azt fogja egész évben csinálni. Január 6-án van Vízkereszt, vagy a karácsonyi háromkirályok napja, amely tulajdonképpen a karácsonyi ünnepek zárónapja. Ezen a napon szokás utoljára meggyújtani a gyertyákat a karácsonyfán, ekkor bontják le a fát. A nap összetett jellegű keresztény ünnep, amelynek fő tárgya a kis Jézus imádására keletről Betlehembe érkező "három királyok" (napkeleti bölcsek) tisztelete, második vonása Jézus Krisztusnak a Jordán folyó vizében való megkeresztelkedésének megünneplése, harmadik vonása pedig az úgynevezett kánai mennyegző csodájáról, a víz borrá változtatásáról való megemlékezés. A csillag által vezetett bölcsek ajándékai közül az arany és a tömjén is azt fejezi ki, hogy Jézust Istennek kijáró tisztelettel övezték. Harmadik ajándékuk, a mirha, amely az ókorban elterjedt elképzelés szerint a tejképződést segíti elő, azt a tanítást fejezte ki, hogy Jézus, aki valóságos Isten, egyben valóságos ember is. Sok helyen népszokás a csillagozás vagy a háromkirályok járása, ami hasonló a betlehemezéshez, csak kevesebb benne a párbeszédes forma. Legfontosabb kelléke természetesen a csillag, amely a három királynak mutatta az utat Betlehembe. A csillagot egy rúdon viszi a fehérbe öltözött három király egyike. A királyok közül Boldizsár arcát bekormozzák, hogy szerecsen voltát jelezzék. A másik két király Gáspár és Menyhért voltak. A csillagozók sorba veszik a házakat, verset mondanak, amiért élelmet és pénzt kapnak a házigazdától. Vízkeresztkor szentelik meg a házakat a gonoszűző szerekkel, vízzel és sóval. Az ajtóra vagy a szemöldökfára felírják az évszámot és alá a három király nevének kezdőbetűit: G+M+B. Január 20-án ünnepeljük Fábián és Sebestyén napját. Szent Fábián a 3. században élt, egy ideig pápa is volt. Szent Sebestyén ókeresztény vértanú, római császári testőrparancsnok volt, akit keresztény hite miatt 298-ban Diocletianus császár kivégeztetett. Ő a polgári lövészegyletek, a nyilasok és puskások védőszentje. A hagyomány szerint ez az első tavaszébresztő nap, ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni. Január 22-re esik Vince, a szőlősgazdák egyik védőszentjének napja. Népi megfigyelések szerint olvadás esetén jó bortermésre lehet számítani, ezt egy mondás is kifejezi: Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince. Január 25-én van a Pál-forduló, Szent Pál apostol névnapja. A bibliai Pál zsidó szülők gyermekeként körülbelül Jézus Krisztus születésével egy időben látta meg a napvilágot a kis-ázsiai Tarzus városban. Pál eredeti zsidó neve Saul volt. Saul Jeruzsálemben fanatikus keresztényüldöző lett, egy alkalommal felhatalmazást kért a jeruzsálemi papi fejedelemtől, hogy Damaszkuszban összeszedhesse a keresztényeket, és bilincsbe verve Jeruzsálembe, a főtanács elé vihesse. Nem messze Damaszkusztól azonban látomása volt. Hatalmába kerítette a Jézus személyéből és tanításaiból áradó igézet: hirtelen mennyei fény villant körülötte, erre Saul a földre borult, és hallotta, hogy egy hang így szólt hozzá: "Saul, Saul, miért üldözöl engem?" Ő pedig megkérdezte: "Ki vagy, Uram?" Mire ezt a feleletet hallotta: "Én vagyok Jézus, akit te üldözesz". Saul remegve kérdezte: "Mit akarsz, Uram, hogy cselekedjek?" Erre azt a választ hallotta: "Kelj fel és menj be a városba, ott megmondják majd neked, mit kell cselekedned." Saul a különös élmény hatására megtért, és a keresztJanuár hagyományai és népszokásai (Udvarhelyszék)
Submitted by Jakab Árpád
Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince

Január hónap elnevezése latin eredetű, nevét a római Janus istenről kapta, aki a kezdet, a kapu, a határkő istene volt. Januárt nevezték Boldogasszony havának, és Télhónak is. Január elseje, Újév napja, mint évkezdet minden népnél szerencsevarázsló és gonoszűző nap. A napot vidámság, evés-ivás jellemzi, elmaradhatatlanok az újesztendei jókívánságok. A falvakban főként a gyermekek járják köszöntőversikékkel a házakat, de a felnőttek is meglátogatják egymást egy-egy újévi koccintásra. Újév napjához rengeteg időjóslás kapcsolódik: például ha nincs fagy januárban, meghozza azt március és április. Sok jóslás fűződik az úgynevezett elsőhöz: az első újévi látogató lesz a lány férje, amivel először foglalkozik az ember, azt fogja egész évben csinálni. Január 6-án van Vízkereszt, vagy a karácsonyi háromkirályok napja, amely tulajdonképpen a karácsonyi ünnepek zárónapja. Ezen a napon szokás utoljára meggyújtani a gyertyákat a karácsonyfán, ekkor bontják le a fát. A nap összetett jellegű keresztény ünnep, amelynek fő tárgya a kis Jézus imádására keletről Betlehembe érkező "három királyok" (napkeleti bölcsek) tisztelete, második vonása Jézus Krisztusnak a Jordán folyó vizében való megkeresztelkedésének megünneplése, harmadik vonása pedig az úgynevezett kánai mennyegző csodájáról, a víz borrá változtatásáról való megemlékezés. A csillag által vezetett bölcsek ajándékai közül az arany és a tömjén is azt fejezi ki, hogy Jézust Istennek kijáró tisztelettel övezték. Harmadik ajándékuk, a mirha, amely az ókorban elterjedt elképzelés szerint a tejképződést segíti elő, azt a tanítást fejezte ki, hogy Jézus, aki valóságos Isten, egyben valóságos ember is. Sok helyen népszokás a csillagozás vagy a háromkirályok járása, ami hasonló a betlehemezéshez, csak kevesebb benne a párbeszédes forma. Legfontosabb kelléke természetesen a csillag, amely a három királynak mutatta az utat Betlehembe. A csillagot egy rúdon viszi a fehérbe öltözött három király egyike. A királyok közül Boldizsár arcát bekormozzák, hogy szerecsen voltát jelezzék. A másik két király Gáspár és Menyhért voltak. A csillagozók sorba veszik a házakat, verset mondanak, amiért élelmet és pénzt kapnak a házigazdától. Vízkeresztkor szentelik meg a házakat a gonoszűző szerekkel, vízzel és sóval. Az ajtóra vagy a szemöldökfára felírják az évszámot és alá a három király nevének kezdőbetűit: G+M+B. Január 20-án ünnepeljük Fábián és Sebestyén napját. Szent Fábián a 3. században élt, egy ideig pápa is volt. Szent Sebestyén ókeresztény vértanú, római császári testőrparancsnok volt, akit keresztény hite miatt 298-ban Diocletianus császár kivégeztetett. Ő a polgári lövészegyletek, a nyilasok és puskások védőszentje. A hagyomány szerint ez az első tavaszébresztő nap, ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni. Január 22-re esik Vince, a szőlősgazdák egyik védőszentjének napja. Népi megfigyelések szerint olvadás esetén jó bortermésre lehet számítani, ezt egy mondás is kifejezi: Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince. Január 25-én van a Pál-forduló, Szent Pál apostol névnapja. A bibliai Pál zsidó szülők gyermekeként körülbelül Jézus Krisztus születésével egy időben látta meg a napvilágot a kis-ázsiai Tarzus városban. Pál eredeti zsidó neve Saul volt. Saul Jeruzsálemben fanatikus keresztényüldöző lett, egy alkalommal felhatalmazást kért a jeruzsálemi papi fejedelemtől, hogy Damaszkuszban összeszedhesse a keresztényeket, és bilincsbe verve Jeruzsálembe, a főtanács elé vihesse. Nem messze Damaszkusztól azonban látomása volt. Hatalmába kerítette a Jézus személyéből és tanításaiból áradó igézet: hirtelen mennyei fény villant körülötte, erre Saul a földre borult, és hallotta, hogy egy hang így szólt hozzá: "Saul, Saul, miért üldözöl engem?" Ő pedig megkérdezte: "Ki vagy, Uram?" Mire ezt a feleletet hallotta: "Én vagyok Jézus, akit te üldözesz". Saul remegve kérdezte: "Mit akarsz, Uram, hogy cselekedjek?" Erre azt a választ hallotta: "Kelj fel és menj be a városba, ott megmondják majd neked, mit kell cselekedned." Saul a különös élmény hatására megtért, és a kereszténység nagy térítő apostola lett. Megtérésének Krisztus új szószólójaként névcserével adott nyomatékot: a Pál nevet vette fel, innen ered a Pál-fordulás kifejezés. nyomatékot: a Pál nevet vette fel, innen ered a Pál-fordulás kifejezés. A Pál-fordulás naptári helyének időjárási fordulatot tulajdonít a néphagyomány: azt jelenti, hogy túl vagyunk a tél felén, és várható, hogy az időjárás hamarosan jobbra fordul. énység nagy térítő apostola lett. Megtérésének Krisztus új szószólójaként névcserével adott nyomatékot: a Pál nevet vette fel, innen ered a Pál-fordulás kifejezés. nyomatékot: a Pál nevet vette fel, innen ered a Pál-fordulás kifejezés. A Pál-fordulás naptári helyének időjárási fordulatot tulajdonít a néphagyomány: azt jelenti, hogy túl vagyunk a tél felén, és várható, hogy az időjárás hamarosan jobbra fordul.