– bencze – 2005. szeptember 12. 08:14 Gondola.hu
Az egyházias civil szervezetek helyzetéről, feladatairól és jövőjéről tartott konferenciát a hét végén a Polgári Magyarországért Alapítvány és az Egyházi Egyeztető Tanács. A gyűlésen kerekasztal beszélgetést folytattak a témáról, és szekcióüléseket tartottak az oktatás, egészségügy és közélet témakörökben. A tanácskozást Harrach Péter köszöntője nyitotta meg.

Határaikat feszegetik az egyházak

Harrach Péter, az Egyházi Egyeztető Tanács elnöke a konferencia köszöntőjében a kereszténység társadalmi felelősségéről szólt. Mint fogalmazott, az egyházias civil szervezetek tagjai olyan keresztények, akik társadalmi szolgálatát a hitük motiválja. Túllépnek saját korlátaikon, és mások érdekeit is figyelembe tudják venni – fűzte hozzá az Országgyűlés alelnöke, aki szerint a magyar társadalom állapotát tekintve erre a szolgálatra nagyobb szükség van, mint valaha. A keresztény politikus a konferencia egyik feladatát az egyházi kötődésű civil szervezetek tevékenységének feltérképezésében határozta meg. Ugyanakkor leszögezte: mindent el kell követni annak felderítésében, hogy milyen irányba fejleszthetőek társadalmi szolgálataik.

"A magyar társadalom alapvető igénye az egyház szolgálata" – hangsúlyozta Harrach, aki szerint 50 év alatt morálisan sokat veszített a nemzet erejéből. Hozzátette: keresztény szolgálattal kellene ezt az áldatlan állapotot egyensúlyozni, csakhogy az egyházak képességeik határához érkeztek. Nemigen tudnak több iskolát, szociális otthont, kórházat, kulturális intézményt működtetni – magyarázta, majd így folytatta: a valós társadalmi igény azonban hatalmas, és a megoldás is nyilvánvaló, az egyházias civil szervezeteknek kell magukra vállalni a feladatokat.

Az említett szervezetekben dolgozók munkáját egyfajta sajátos szolgálatnak nevezte az Egyházi Egyeztető Tanács elnöke, és kijelentette: éppen ebből a sajátosból van ma hiány Magyarországon. Hiánycikk az elkötelezettség, a lelkiismeretes munka, az áldozatvállalás, a normák képviselete és betartása – fűzte hozzá. Harrach szerint a magyar társadalomnak reményre, optimizmusra és a társadalmi normák megerősödésére van szüksége. Végül leszögezte: az egyházias civil szervezetek ezeket az igényeket ki tudják szolgálni.

A civilek lehetőségei Magyarországon

A konferencián Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatójának moderálásával kerekasztal beszélgetést tartottak a civilek lehetőségeiről Magyarországon. A disputa tagjai Várszegi Dóra, a Századvég Civil Akadémia igazgatója, Lanczendorfer Erzsébet, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének győri elnöke, Barthel-Rúzsa Zsolt lelkész, és Kálóczy Imre, a Magyar Kolping Szövetség kuratóriumi tagja voltak.

"A magánalapítványok és civil egyesületek létrejöttét egyszerű és nemes elképzelések motiválták" – vezette be a civil szervezetekről gondolatait Várszegi Dóra, kiemelve: 1989 és 1993 között egy úgynevezett nagy bumm korszakot éltek meg a szervezetek, melyekből négy esztendő alatt 60 ezret hoztak létre. Egy ilyen pici országban egy hatalmas számnak számít – vélekedett a Századvég Civil Akadémia igazgatója, majd így folytatta: '93 után egy tisztulási folyamat kezdődött, és ennek eredményeképp 2002-re 43 ezer életképes civilszervezet maradt, amiből mindössze 30 ezer működőképes. Elmondása szerint még így is Magyarország áll a volt szocialista országok közül a legjobban, miközben a lengyelek és a csehek igen gyengén teljesítenek.
Rámutatott arra is, hogy az utóbbi időszakban ismét némi növekedés tapasztalható, annak ellenére, hogy a nyugati országokkal ellentétben hazánk sokkal rosszabb helyzetben van. Míg a társadalmunk erősebb, addig a civil szektorunk gyenge – figyelmeztetett Várszegi, hozzáfűzve: nyugaton az állam partnerként kezeli a civil szervezeteket, sőt egy erős magánréteg is nagy pénzeket áldoz erre a célra. Eközben idehaza a kiéheztetés politikája folyik – zárta gondolatait.

Az egyházellenesség nem véletlen

Bartha-Rúzsa Zsolt lelkész szerint a civil szervezetek tagjait a közös cél tartja össze, míg az egyháziasokét az azonos értékek. Úgy vélte, Magyarországon több-kevesebb sikerrel működnek ezek az organizmusok, miközben az egyházak ifjúsági tagozatai is sokat vállalnak magukra. Ugyanakkor kifejtette, hogy az egyházak nem igazán törődnek a civil szervezetekkel, nem támogatják őket, mintegy szükséges rossznak tekintik őket. Lanczendorfer Erzsébet a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének pártok felett való állását hangsúlyozta. Kitért a győri szervezet lelki állapotára. Úgy fogalmazott: apátia jellemzi az embereket, mert a pénz imádata, és az élvezetek hajszolása – véleménye szerint – már a keresztények emberek életébe is beleivódott. A kormány egyházpolitikájáról is kifejtette véleményt. Mint fogalmazott, "ne legyenek illúzióink, tendenciózusan, jól felépített egyházellenességről beszélhetünk, folyik az üldözetés".

Kálóczy Imre, a Kolping Szövetség részéről az egyházias civil szervezetek nehéz helyzetét taglalta. A kormány nem ad lehetőséget a fejlődésre, és minden támogatást megnehezít – közölte, kiemelve: lehet, hogy nem véletlen, hogy éppen a Kolping Szövetséggel bíbelődnek ennyit. Az országos helyzet is ugyanezt mutatja – hangsúlyozta -, ezért nagyobb összefogásra lenne szükség. Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályáztatásnál nagy százalékban formai okok miatt dobják vissza a beadványokat, pedig ilyen hibákat nem szabadna véteni.

Discussion/Fórum