Lipták Béla beszámolója a Magyar Lobbi sikeres akciójáról, amelyben Magyarország támogatását kérték a koszovói szerb kisebbség autonómia- és kettős állampolgársági törekvéseihez — azzal az érveléssel, hogy ez elősegítené a vajdasági magyarság hasonló követeléseinek elfogadását is. Dr. Göncz Kinga külügyminiszter válaszával. Részlet a Magyar Lobbi 2007. október 31-i akció köréből.

Lipták Béla: Tisztelt Kollégák! Örömmel jelenthetem, hogy sikeres volt az az akciónk, melyben javasoltuk, hogy Magyarország támogassa a koszovói szerb kisebbségnek az autonómiára és a kettős állampolgárságra vonatkozó követelését, mert ez nem csak javítaná a magyar-szerb viszonyt, de elősegítené a vajdasági magyarság autonómia-követeléseinek elfogadását is. Köszönet a Magyar Lobbi minden résztvevőjének, aki segített ebben az igyekezetünkben.

Dr. Göncz Kinga külügyminiszter válasza

Tisztelt Professzor Úr! Kedves Béla! A koszovói rendezési folyamattal kapcsolatos levelét köszönettel megkaptam. Magyarország számára a nyugat-balkáni régió tartós stabilitása kulcsfontosságú. Ennek érdekében elengedhetetlen Koszovó státuszának fenntartható rendezése, amelyhez sajátos érdekeink is fűződnek — biztosítani Szerbiával való kétoldalú kapcsolataink hosszú távú fejlesztésének lehetőségét. A rendezési folyamat során képviselt magyar álláspont egyik központi eleme: ragaszkodni kell ahhoz, hogy a kisebbségi és közösségi jogok hatékony védelme a rendezés alapvető feltétele legyen.

A koszovói rendezési folyamat minden jel szerint a végéhez közeledik. Jelenleg az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország képviselőiből álló közvetítő trojka égisze alatt folynak a tárgyalások a Kontakt Csoport támogatásával. Az ENSZ főtitkára a Kontakt Csoporttól legkésőbb 2007. december 10-ig vár jelentést a tárgyalások eredményeiről.

Levelében javasolta, hogy Magyarország az ENSZ-ben olyan tartalmú határozati javaslatot nyújtson be, amelyben kezdeményezné a koszovói szerb kisebbség területi autonómiáját és kettős állampolgársághoz való jogát. Ezzel kapcsolatban fel kell hívnom figyelmét arra, hogy Magyarország jelenleg nem tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, így nem is nyújthat be ott határozati javaslatot, legfeljebb befolyásolni igyekezhet a BT tagjainak álláspontját.

Biztosíthatom Önt arról, hogy Magyarország a kisebbségek, így a koszovói szerb közösség jogainak tiszteletben tartásának követelményét a rendezési folyamat minden fázisában kiemelten képviseli.

Forrás: Magyar Lobbi, 2007. október 31.

Frissítés (2010. június): a hágai bíróság jóváhagyta Koszovó függetlenségét

A Magyar Lobbi 2010. júniusi akciólevele jó hírként jelentette, hogy az Egyesült Nemzetek hágai Nemzetközi Bírósága kimondta: Koszovónak joga volt az önrendelkezéshez és függetlenségének kikiáltásához. Lipták Béla szerint ez a döntés alkalmat adott a Lobbi résztvevőinek arra, hogy a médiának írott leveleikkel tudatosítsák a közvéleményben: a békét és stabilitást nem a “status quo” erőszakos fenntartása szolgálja, hanem az ott élők — a demokrácia eszközeivel kifejezett — békés döntésének elfogadása.

A mellékelt mintalevél ugyanakkor bírálta is a döntést: elismerte, hogy a bíróságnak igaza van abban, hogy az önrendelkezés nemcsak igazságos, de a stabilitás kulcsa is, ám tévedésnek nevezte, hogy a bíróság nem terjesztette ki az önrendelkezés jogát a szerbek lakta koszovói területekre — nem adva meg számukra a jogot, hogy visszatérjenek Szerbiához. A levél szerint az etnikai feszültségek és elszakadási törekvések csak akkor szűnnek meg, ha a korábbi gyarmatosítók és háborús győztesek által önkényesen meghúzott határokat az ott élők akaratának megfelelően felülvizsgálják; az erőltetett status quo szüli az elszakadási mozgalmakat, míg a szavazófülkén keresztül gyakorolt önrendelkezés az, ami stabilizálja ezeket a térségeket.

Forrás: Magyar Lobbi, 2010. június, 2. (Lipták Béla.)