Hungarian Online Resources

est. 1993 by UMCP Hungarian American Student Association

Magyar állampolgárság – népszavazás

Az Alkotmánybíróság döntésére várva ^Å

Igen, a kettos állampolgárságra!

Közel ezer aláírásgyujto az MVSZ nagygyulésén

^ÄFürtökben lógtak^Ô az emberek a Magyarok Világszövetsége és a
népszavazásra társult civil szervezetek valamint polgári körök által
összehívott nagygyulésen vasárnap délután Budapesten. A nagygyulésen
résztvevo közel ezer jelentkezo teljesen megtöltötte a Magyarok
Világszövetségének székházát, a Magyarok Házát. A kiváló szónoklatokat
tomboló taps köszöntötte. A legnagyobb tetszést Rácz Sándor MVSZ
tiszteletbeli elnök beszéde aratta, akit a jelenlevok szunni nem akaró
tapssal köszöntöttek és a köztársasági elnöki tisztségbe követeltek. A
kettos állampolgárság érdekében kezdeményezett népszavazás aláírásgyujtoi
feladatra jelentkezok közös nyilatkozatot fogadtak el. Február elsejétol
kezdve, minden nap 16.30-kor, a Trianoni diktátum kihirdetésének
idopontjában, megcsendül az MVSZ székházának erkélyén elhelyezett harang.

A Magyarok Világszövetsége eredetileg az Alkotmánybíróság
épülete elott kívánta a nagygyulést megrendezni. Tekintettel az elmúlt
hetekben bekövetkezett provokációkra valamint azért, hogy végül is egy
jogelméleti kérdésrol van szó, az MVSZ nem kívánta a döntéshozókat az utca
nyomása alá helyezni.

A Magyarok Világszövetsége által tavaly kezdeményezett
népszavazásnak az OVB által hitelesített aláírásgyujto íve négy hónapja
rostokol az Alkotmánybíróság asztalán. A magyar politikum nagy dilemmája,
hogy lehet-e nemzetiségi alapon kedvezményes honosítással magyar
állampolgárságot adni a külhoni magyar állampolgároknak? A nagygyulés
szónokai európai uniós példák sokaságával bizonyították, hogy a jus
sanguini alapján történo kedvezményes honosítás nem csak európai
lehetoség, hanem európai gyakorlat is.

Király Zoltán, az MVSZ elnökhelyettese a társult szervezeteket
üdvözölte és egyértelmuen hitet tett a külhoni magyarok magyar
állampolgársága mellett. Világhy József, a Horthy Miklós történelmi
Társaság elnöke az anyaország felelosségét, és a magyar társadalom
fogadókészségét emelte ki nagyhatású beszédében. Zabolai Csekme Éva, az
MVSZ külügyi bizottságának volt elnöke a nemzetiségi alapú kedvezményezés
európai gyakorlatát és jogszeruségét bizonyította. Dr. Gaudi Nagy Tamás,
az MVSZ elnökségének tagja a magyar alkotmányosság ismételt sérülésérol
beszélt, és részletesen ismertette a népszavazási törvény
alkotmányellenességét. Rácz Sándor kijelentette, hogy a kettos
állampolgárság kérdése nem jogi, hanem politikai kérdés. Bírálta a kormány
politikáját. Beszédét tünteto ünneplés fogadta. A jelelevok kórusban
követelték a kormány lemondását. Patrubány Miklós üdvözölte az európai
alkotmány-tervezet bukását, mert állítása szerint az méltatlan és
méltánytalan lett volna Európa örökségéhez. Nyilvánosan köszönetet mondott
^Älengyel testvéreinknek^Ô azért, hogy Brüsszelben megakadályozták egy olyan
európai alkotmány elfogadását, amely utalást sem tartalmazott a földrész
keresztény örökségére, és amely nem szavatolta a nemzeti kisebbségek
kollektív jogait. A magyar nemzetstratégia legfobb elemeinek az
autonómiatörekvéseket, a kettos állampolgárságot és a népfelség
akadályoztatás nélküli érvényesítését nevezte.

Balog Barna kampányfonök, a nagygyulés felkonferálója
bejelentette, hogy ettol a naptól kezdve minden nap 16.30-kor megkondul az
MVSZ székházának erkélyén elhelyezett harang.

A nagygyulés részvevoi közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kérik a
népszavazási törvény alkotmányellenességének megállapítását. A nyilatkozat
teljes szövegét jelen hírhez csatoltan közzétesszük.

A nagygyulés a Himnusz éneklésével kezdodött és a Szózat, valamint a
Székely Himnusz éneklésével fejezodött be.

A teljes rendezvényt éloben közvetítette az MVSZ kísérleti internetes
rádiómusora, a www.vilagradio.hu Visszhang nevu csatornája. A nagygyulést
sokan követték Amerikában és Ausztráliában is.

Újra együtt! Magyar állampolgárságot, minden magyarnak!
Budapest, 2004. február 1. MVSZ Sajtószolgálat

Nyilatkozat
Az Alkotmánybíróság döntésére várva ^Å

Igen, a kettos állampolgárságra!

Nagygyulés, Budapest ^Ö MVSZ Magyarok Háza, 2004. február 1.

A kettos állampolgárságról szóló népszavazás elomozdítását
kéro negyvenöt civil szervezet, száztíz polgári kör, és közel ezer
aláírásgyujtésre készülodo magyar állampolgár a mai napon nagygyulést
szervezett Budapesten, a népszavazás kezdeményezojének, a Magyarok
Világszövetségének székházában.

A nagygyulés részvevoi elfogadhatatlannak tartják, hogy az
országgyulés és a kormány nem tesz egyértelmu és határozott lépéseket
annak érdekében, hogy a magyar állampolgársági törvény módosításával a
határon túl élo magyarok számára is elérhetové tegye a magyar
állampolgárságot ^Ö anélkül, hogy ennek érdekében szüloföldjüket elhagyva
Magyarországra kellene költözniük.

Annak ellenére nem teszik ezt, hogy több százezer külhoni
magyar aláírásával fejtette ki a magyar állampolgárság iránti igényét.

Annak ellenére sem teszik ezt, hogy a szomszédos államok
többsége ismeri és használja a kettos állampolgárság alanyi jogon való,
kedvezményes odaítélését.

Annak ellenére sem teszik ezt, hogy az Európai Unió 15
tagállama közül 11 elfogadja a kettos állampolgárság jogintézményét, és az
Európai egyezmény az állampolgárságról címu, nemzetközi egyezmény is
tálcán kínálja fel a külhoni magyarok által kért kettos állampolgárság
formáját.

A nagygyulés részvevoi értetlenül állnak azzal a ténnyel
szemben, hogy a Magyarok Világszövetsége által indítványozott népszavazási
kezdeményezés még mindig nem kapott zöld fényt. Az indítványozók a
legnagyobb kedvezménnyel szeretnék a magyar állampolgárságot a külhoni
magyarok számára elérhetové tenni. A népszavazásra bocsátandó kérdést is
tartalmazó aláírásgyujto ív mintapéldányát az Országos Választási
Bizottság /OVB/ 118/2003. szeptember 18. szám alatt, ellenszavazat és
tartózkodás nélkül, 7:0 arányban jóváhagyta. Az OVB kello körültekintéssel
járt el, hiszen döntése elott kielemezte mind a magyar, mind az európai
jog vonatkozó részét és feltételeit, és döntésének megalapozásához kikérte
az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Jogi Kara illetékes professzorának
írásban kifejtett szakértoi véleményét.

A nagygyulés részvevoi aggasztónak tartják, hogy az
Alkotmánybíróság, amelynek asztalára egy névtelenségbe burkolózó, és a
törvény révén védett azonosságú személy által benyújtott kifogás juttatta
az OVB fent nevezett határozatát, közel négy hónap elteltével sem hozta
meg a maga döntését. Az Alkotmánybíróság döntése annak ellenére késik,
hogy hasonló esetekben a törvény soron kívüli tárgyalást ír elo.

A nagygyulés részvevoi, meghallgatva a kettos állampolgárság
nemzetközileg is jegyzett szakértoinek eloadásait, és megismerve több
európai uniós tagállam ^Ö közöttük Olaszország és Spanyolország
állampolgársági gyakorlatát ^Ö, továbbá kiemelt példaként kezelve
Portugália jogrendjét, amely EU tagállam és az Európai egyezményt az
állampolgárságról is jogerore emelte, annak a meggyozodésüknek adnak
hangot, hogy a magyar állampolgárság külföldi magyarok részére történo
kedvezményes odaítélésének nincs ^Ö és nem lehet sem nemzetközi, sem hazai
jogi akadálya!

A magyar állampolgárság külhoni magyarok részére történo
odaítélésének további késleltetése súlyos következményekkel járhat a
határon túl élo magyarok számára, és a globális folyamatok közepette
veszélyezteti az egész magyar nemzet jövojét. Az anyaországi gondoskodás
szép és követendo példájának tartjuk a szomszédos Horvátország eljárását,
amely háborúval fenyegetett függetlenségének elso napjaiban, már 1991.
június 28-án törvénybe foglalta, hogy minden horvát nemzetiségu ember,
bárhol éljen a világon, alanyi jogon, és a legnagyobb kedvezményt élvezve
juthasson horvát állampolgárság birtokába. Románia is szép példát állít a
hazától elszakított románok kedvezményes honosítására, mely törvény 2003.
június 9-tol hatályos.

Ismerve az Országos Választási Bizottság egyhangú
határozatát, mi a nagygyulés részvevoi, meg vagyunk arról gyozodve, hogy
nem jogi kifogás, hanem csakis ellenérdekelt politikai magatartás
szülhette azt a törvény segítségével ^Äbújtatott^Ô kifogást, mely 2003.
október 7-én az Alkotmánybíróságra juttatta a népszavazási kezdeményezést.
Bízunk benne, hogy az Alkotmánybíróság hivatása magaslatán és felelossége
teljes tudatában fog eljárni, és a magyar, illetve az európai uniós jog
adta lehetoségek birtokában, nemsokára elkezdodhet a kettos állampolgárság
érdekében kezdeményezett népszavazást támogató aláírásgyujtés.

Erre a népszavazásra nagyobb szüksége van ma a magyar
nemzetnek, mint valaha! Ez a népszavazás lesz az, amelyet 1920-ban
megtagadtak tole a nagyhatalmak! Ez a népszavazás lesz az, amely
helyreállítja majd a magyar nemzet méltóságát!

Mi, a külhoni magyarok által kedvezményesen megszerezheto
magyar állampolgárság gondolatának támogatói, 2003. augusztus 18. óta, a
népszavazási kezdeményezés bejelentése óta eltelt ido eseményeinek
ismeroi, annak a meggyozodésünknek is hangot adunk, hogy a Magyar
Köztársaságban hatályos jogrendszer tetten érhetoen és ténylegesen
akadályozza a népfelség érvényesülését. A népszavazás a népfelség
közvetlen érvényesítésének eszköze. Az a népszavazási törvény, amely
nyilvánvaló hiányosságai folytán lehetové teszi a népfelség
érvényesítésének hátráltatását, mind betujében, mind szellemében
ellentétes a Magyar Köztársaság alkotmányával.

Mi, a nagygyulés részvevoi felkérjük a Magyarok
Világszövetségét és a népszavazásra társult szervezeteket, hogy
kezdeményezzék a jelenleg hatályban lévo népszavazási és a választási
törvény alkotmányellenességének megállapítását és e törvényeknek az
országgyulés által történo haladéktalan módosítását! Szükség van erre
azért, hogy Magyarország újból egy európai jogállammá váljék!

Újra együtt! Magyar állampolgárságot, minden magyarnak!

Budapest, 2004. február 1-én A nagygyulés részvevoi