Ma, szeptember 18-án telik 300 éve annak, hogy Szécsényben az országgyűlés II. Rákóczi Ferencet Magyarország vezérlő fejedelemévé választotta. Szécsény város internetes honlapjának tanúsága szerint a történelmi jelentőségű országgyűlés 1705. szeptember 12-től – október 3-ig tartott, és részt vett rajta hat püspök, harminchat főúr, valamint huszonöt megye és szinte valamennyi város követei.
Nemzetünk nagy fiának sorsa kegyetlen magyar sors. Az ország leggazdagabb főuraként életét és egész vagyonát tette fel arra a szabadságharcra, amely nyolc éven át éltette a magyar szabadság és az alkotmányos rend reményét, és amely Károlyi gróf árulása folytán /még egy áruló Károlyi!/, Rákóczi távollétében és akarata ellenére, 1711. május 1-én a nagymajtényi fegyverletétellel végződött. A szabadságharcnak a vereséget jelentő szatmári béke ellenére is volt annyi politikai eredménye, hogy sikerült helyreállítani a történelmi magyar alkotmány jogfolytonosságát. Ennyi ereje a török hódoltság százötven éve után is volt még az Aranybulla 31. – Jus resistendi et contradicendi – paragrafusának. Hisz II. Rákóczi Ferenc is ennek a paragrafusnak jegyében indította 1703-ban a harcot: ha a király megszegné a törvény rendelkezéseit, alattvalóinak joga és kötelessége ellentmondani és ellenállni. Akár fegyverrel is.
Törökországban Rodostó még őrzi II. Rákóczi Ferenc életfogytiglan tartó száműzetésének emlékét. Isztambulban a Galata-negyedben temették el édesanyja, Zrínyi Ilona, és mostohaapja, Thököly Imre mellé. Hűséges emberének, a székely Mikes Kelemen kései utódai két héttel ezelőtt, a Magyarok Székelyföldi Társaságának kezdeményezésére és többek között a Magyarok Világszövetségének anyagi támogatásával, székelykaput állítottak a bujdosók rodostói háza elé.
De Felvidéken, Borsiban, alig pár kilométerre a magyar határtól, a kastély, amelyben Magyarország vezérlő fejedelme született, a magyar állam közönye folytán – az ott élő önkéntesek önfeláldozó munkája ellenére – még mindig lesújtó, méltatlan állapotban van.
Kassa városában a vezérlő fejedelem földi maradványait magába fogadhatta ugyan a haza, miután az 1906. évi XX. törvénycikk eltörölte az 1715. évi XLIX. törvénycikknek Rákóczi és társai száműzéséről rendelkező 2. és 3. paragrafusát. De csak alig másfél évtizedre térhettek haza, mert a trianoni békeparancs újból elragadta őket, az ország kétharmadával együtt, a fejedelmet és bujdosó társait befogadó kassai dómot, a Szent Erzsébet templomot is elszakítva Magyarországtól.
A hurrikán sújtotta Lousianaban, New Orleanstól pár tíz mérföldre, Albany nevű falucskának névtáblája, az ALBANY felirat alatt zárójelben hirdette, hogy ez volt az első magyar település Amerikában és, hogy eredeti neve Rákóczifalva volt. Az alapítók Magyarország vezérlő fejedelmének nevével ajkukon, és szeretetével szívükben érkeztek oda, magyarként élni. De utódaik többségükben – fájdalom –, mint annyi helyen másutt, a második, harmadik generáció tagjai, még csak nem is törik Rákóczi nyelvét.
Franciaországban Yerres városa mellett, a Grosbois-i nagyerdőben, kamalduli szerzetesek kolostora őrizte Magyarország vezérlő fejedelmének szívét. Itt töltötte ő ifjúkorának legszebb éveit. Végakaratában ezért rendelte el szívének Franciaországba vitelét. Nemes szívének holtában a száműzetésnél is kegyetlenebb sorsa lett. A Teremtő törvényeitől elrugaszkodott új világunkat eredményező francia forradalom feldúlta a Yerres-i kolostort és eltüntette, megsemmisítette Magyarország vezérlő fejedelmének porladó szívét. Örökre.
Nemzetünk nagy fiának sorsa kegyetlen magyar sors.
Nála többet és jobbat nem tehetünk. De emlékét megőrizzük. Szeretettel és méltósággal. Ahogyan ő élte nemzetének szentelt egész életét.
A Magyarok Világszövetsége 2003. június 16-án, amikor háromszázadik éve telt annak, hogy II. Rákóczi Ferenc Lengyelország felől jövet, Vereckénél átlépte a magyar határt, és kezdetét vette a szabadságharc, Borsiban Rákóczi-emlékzászlót bocsátott ki. 2011-ig a Rákóczi emlékzászlót igényelheti a világ minden magyar közössége. A minap a szilágysági Kraszna faluja igényelte, és tegnap a Kárpát-medencei régió vezetőjétől át is vehette a II. Rákóczi Ferenc fejedelem jelmondatával és szövetségünk címerével díszített fehér zászlót: Cum Deo pro Patria et Libertate! Istennel a Hazáért és a Szabadságért!
Magyarország vezérlő fejedelme, a Te fohászodat ismételve Veled imádkozunk:
"Adj Lelket a különbségtételre, adj szívet a végrehajtáshoz és erőt a befejezéshez!"
Erősíts meg minket az igazságban,
hogy annál inkább megerősödjünk a szeretetben!

II. Rákóczi Ferenc-emlékmű
Szécsényben, már a XX. század elején 1905-ben, az országgyűlés 200. évfordulója alkalmából felvetődött II. Rákóczi Ferenc emlékművének a felállítása. A kezdeményezéshez csatlakozott a Takarékszövetkezet Részvénytársaság, mely 500 koronával szoboralapot létesített. Öt év múlva több mint 20.000 korona gyűlt össze. A szobor felállítására valószínű az I. világháború miatt nem került sor. Hosszú évekig csend telepedett az emlékmű felállításának ügyére. Legalábbis az abból a korból származó írásos emlékek nem tesznek róla említést. 1935-ben II. Rákóczi Ferenc-emlékmű felállításáról döntött a képviselő-testület. A Rákóczi út és a Jókai utca sarkán lévő kis téren avatták fel a hat méter magas emlékművet 1935. október 10-én. Az oszlopon a talapzattól 1,2 méterre fekete márványtáblán 24 cm-es átmérőjű relief, Rákóczi képe profilban látható. Az arckép körül a felirat: „Cum Deo patria, et libertate”. A relief alatt olvasható: „Rákóczi vezérlőfejedelem, valamint a Szécsényben tartott fejedelemválasztó országgyűlés emlékére Szécsény közönsége 1705-1935”. Az oszlop közepén, kiugró kőkonzolon, vízszintes kardon a honfoglaló magyarok totemállata, egy kiterjesztett szárnyú bronz turulmadár látható.
/Kép és szöveg Szécsény város honlapjáról/

MVSZ Sajtószolgálat

Discussion/Fórum