A Székely Nemzeti Tanács szervezésében június 18-án mégis megtartják Gyergyóditróban a Székelyek Nagygyûlését. A szervezõk szerint székely nemzetgyûlést kívánnak tartani az 1918. december 1-jei gyulafehérvári román nemzetgyûlés mintájára, azzal a céllal, hogy a résztvevõk határozatban nyilvánítsák ki a székelység autonómia-igényét. A rendezvény elõkészületeirõl Árus Zsolt, az SZNT gyergyószéki szervezetének elnöke tájékoztatta a Hargita Népét.
– Köztudott, hogy Bardócz Ferenc ditrói polgármester korábban elzárkózott a rendezvénytõl…
– A hét elején volt egy megbeszélésünk a polgármester úrral és a helyi szervezõkkel. Ezen a találkozón maximális megértésünkrõl biztosítottuk, illetve arról, hogy nekünk is feltett szándékunk azon munkálkodni, hogy a községben ne okozzon feszültséget a nemzetgyûlés. Ennek érdekében beszélgettünk a ditrói RMDSZ-elnökkel, és találkozni, egyeztetni szeretnénk mindenkivel, akinek szerepe lehet abban, hogy sikeres legyen a rendezvény.
– Jelezte, hogy június 18-án Ditróban megtartják a Székely Nagygyûlést. Mirõl lesz ott szó, hiszen korábban Bardócz Ferenc úgy fogalmazott, hogy nem lelkesedik a céltalan gyûlésezgetésekért?
– Székely Nemzetgyûlést hívott össze Ditróba a Székely Nemzeti Tanács, azzal a céllal, hogy az egybegyûltek határozatban nyilvánítsák ki Székelyföld autonómia iránti igényüket. A mintát bizonyos értelemben az 1918-as gyulafehérvári nemzetgyûlés szolgáltatja. Szó sincs tehát céltalan gyûlésezésrõl.
– Az a vád éri önöket, hogy nincs háttere az SZNT kezdeményezéseinek. Valójában hány közösség részérõl szokták támogatni elképzeléseiket?
– Ha valakinek kételye volt az SZNT-kezdeményezés támogatottságával kapcsolatban, vélhetõen eloszlathatta azokat a székelyudvarhelyi nagygyûlés.
– A közéletben nagyon sok a hiteltelen politikus, véleményem szerint az SZNT sem mentes ez alól, rossz fényt vetve a szervezetre. Hogyan lehet tenni ez ellen?
– A Székely Nemzeti Tanács küldötteit állampolgári gyûléseken választották meg a falvak, városok polgárai, s a küldöttek közül kerültek ki késõbb a vezetõk. Kérdésére azt tudom mondani, hogy azzal használhat ön is, más is az autonómia ügyének, ha nyíltan elmondja, amennyiben birtokában van olyan adat, miszerint bármelyik SZNT-vezetõ méltatlan az általa betöltött tisztségre.
– Önök nem zárkóznak el az RMDSZ-szel való tárgyalástól. Õk ellenben az elkövetkezõ négy esztendõben nem valószínû, hogy számba veszik az SZNT-t. Milyen elképzeléseik vannak ennek tükrében az önök szerepérõl?
– Az SZNT a politikai szervezeteket összekötõ híd próbál lenni. Konkrétan: most Ditróban arra teszünk kísérletet, hogy az alapoktól felfelé haladva építsünk hidat az RMDSZ és az MPSZ között abban a – mindkét szervezet programjában hangsúlyosan szereplõ – kérdésben, aminek a megvalósításához nagy szükség van az összefogásra. Ez pedig az autonómia.
– Hogyan képzelik megvalósítani a szervezetépítést, az SZNT népszerûsítését?
Bizonyára bennünk is van hiba, de azért nagyobbrészt külsõ tényezõkre vezethetõ vissza az, hogy a sajtóban kevesebbet szerepelünk. Mindezek mellett úgy gondoljuk, célunk elérése szempontjából a sajtóban való szereplésnél fontosabb az érdemi munka, a tárgyalás felelõs hazai és európai politikusokkal, az azon való munkálkodás, hogy a Székely Nemzeti Tanács, s általa az autonómia ügye téma legyen azokon a fórumokon, ahol számunkra fontos döntések születnek. Azt a tévhitet ellenben szeretném eloszlatni, hogy a ditrói nemzetgyûlés (vagy akár a székelyudvarhelyi nagygyûlés) a népszerûsítés eszköze lenne. Mindkét esetben a cél: teret adni a népakarat megnyilvánulásának.
Gyergyóditróban egyeztetett a helyi tanács, az SZNT és az RMDSZ is. Petres Sándor, az RMDSZ Gyergyó területi elnöke lapunknak azt nyilatkozta, hogy a területi szervezet nem fog beleszólni a ditrói RMDSZ-szervezet döntésébe a nemzetgyûlést illetõen. Ugyanakkor a Székely Nemzetgyûlés kérdése szerepel az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezete Területi Küldöttek Tanácsa mára összehívott ülésének napirendjén is.
Bajna György, Hargita Népe
