A Székely Nemzeti Tanács szervezésében június 18-án mégis megtartják Gyergyóditróban a Székelyek Nagygyűlését. A szervezők szerint székely nemzetgyűlést kívánnak tartani az 1918. december 1-jei gyulafehérvári román nemzetgyűlés mintájára, azzal a céllal, hogy a résztvevők határozatban nyilvánítsák ki a székelység autonómia-igényét. A rendezvény előkészületeiről Árus Zsolt, az SZNT gyergyószéki szervezetének elnöke tájékoztatta a Hargita Népét.

– Köztudott, hogy Bardócz Ferenc ditrói polgármester korábban elzárkózott a rendezvénytől…

– A hét elején volt egy megbeszélésünk a polgármester úrral és a helyi szervezőkkel. Ezen a találkozón maximális megértésünkről biztosítottuk, illetve arról, hogy nekünk is feltett szándékunk azon munkálkodni, hogy a községben ne okozzon feszültséget a nemzetgyűlés. Ennek érdekében beszélgettünk a ditrói RMDSZ-elnökkel, és találkozni, egyeztetni szeretnénk mindenkivel, akinek szerepe lehet abban, hogy sikeres legyen a rendezvény.

– Jelezte, hogy június 18-án Ditróban megtartják a Székely Nagygyűlést. Miről lesz ott szó, hiszen korábban Bardócz Ferenc úgy fogalmazott, hogy nem lelkesedik a céltalan gyűlésezgetésekért?

– Székely Nemzetgyűlést hívott össze Ditróba a Székely Nemzeti Tanács, azzal a céllal, hogy az egybegyűltek határozatban nyilvánítsák ki Székelyföld autonómia iránti igényüket. A mintát bizonyos értelemben az 1918-as gyulafehérvári nemzetgyűlés szolgáltatja. Szó sincs tehát céltalan gyűlésezésről.

– Az a vád éri önöket, hogy nincs háttere az SZNT kezdeményezéseinek. Valójában hány közösség részéről szokták támogatni elképzeléseiket?

– Ha valakinek kételye volt az SZNT-kezdeményezés támogatottságával kapcsolatban, vélhetően eloszlathatta azokat a székelyudvarhelyi nagygyűlés.

– A közéletben nagyon sok a hiteltelen politikus, véleményem szerint az SZNT sem mentes ez alól, rossz fényt vetve a szervezetre. Hogyan lehet tenni ez ellen?

– A Székely Nemzeti Tanács küldötteit állampolgári gyűléseken választották meg a falvak, városok polgárai, s a küldöttek közül kerültek ki később a vezetők. Kérdésére azt tudom mondani, hogy azzal használhat ön is, más is az autonómia ügyének, ha nyíltan elmondja, amennyiben birtokában van olyan adat, miszerint bármelyik SZNT-vezető méltatlan az általa betöltött tisztségre.

– Önök nem zárkóznak el az RMDSZ-szel való tárgyalástól. Ők ellenben az elkövetkező négy esztendőben nem valószínű, hogy számba veszik az SZNT-t. Milyen elképzeléseik vannak ennek tükrében az önök szerepéről?

– Az SZNT a politikai szervezeteket összekötő híd próbál lenni. Konkrétan: most Ditróban arra teszünk kísérletet, hogy az alapoktól felfelé haladva építsünk hidat az RMDSZ és az MPSZ között abban a – mindkét szervezet programjában hangsúlyosan szereplő – kérdésben, aminek a megvalósításához nagy szükség van az összefogásra. Ez pedig az autonómia.

– Hogyan képzelik megvalósítani a szervezetépítést, az SZNT népszerűsítését?

Bizonyára bennünk is van hiba, de azért nagyobbrészt külső tényezőkre vezethető vissza az, hogy a sajtóban kevesebbet szerepelünk. Mindezek mellett úgy gondoljuk, célunk elérése szempontjából a sajtóban való szereplésnél fontosabb az érdemi munka, a tárgyalás felelős hazai és európai politikusokkal, az azon való munkálkodás, hogy a Székely Nemzeti Tanács, s általa az autonómia ügye téma legyen azokon a fórumokon, ahol számunkra fontos döntések születnek. Azt a tévhitet ellenben szeretném eloszlatni, hogy a ditrói nemzetgyűlés (vagy akár a székelyudvarhelyi nagygyűlés) a népszerűsítés eszköze lenne. Mindkét esetben a cél: teret adni a népakarat megnyilvánulásának.

Gyergyóditróban egyeztetett a helyi tanács, az SZNT és az RMDSZ is. Petres Sándor, az RMDSZ Gyergyó területi elnöke lapunknak azt nyilatkozta, hogy a területi szervezet nem fog beleszólni a ditrói RMDSZ-szervezet döntésébe a nemzetgyűlést illetően. Ugyanakkor a Székely Nemzetgyűlés kérdése szerepel az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezete Területi Küldöttek Tanácsa mára összehívott ülésének napirendjén is.

Bajna György, Hargita Népe

Discussion/Fórum