Sajgó Mihály, a Professzorok Batthyany Körének tagja levélben fordult
Orbán Viktorhoz, kemény szavakkal kérve számon tole a Fidesz szeptember
26-i szavazatát. E levélbol közlünk részleteket.
Emlékezetes tusnádfürdoi beszédét hallgatva öröm és büszkeség feszített:
van egy olyan politikusunk, egy olyan politikai vezeto, aki átérzi
felelosségét az elszakított magyarság iránt, nem akar revíziót, de
támogatja autonómiatörekvésüket és nyomatékosan hangsúlyozza: nem elég
kívánni az autonómiát, keményen tenni is kell érte, írja Sajgó Mihály.
Ezután jött a szeptember 26-i parlamenti szavazás. Melynél a Fidesz
megmutathatta volna, kinek a pártján áll. Az erdélyi magyarság
autonómia-törekvéseit kész-e azzal is támogatni, hogy nyilvánvalóvá teszi:
akkor áll Románia befogadása mellé, ha Románia hajlandó kielégíteni az
erdélyi magyarság legelemibb eurokonform igényét és kész visszaállítani a
valamikor megvolt de a Causescu rémuralom során megvont autonómiát. És a
Fidesz ezt nem tette meg. Ugyan mitol félt? Mi motiválta ennek a második
december ötödikének a vállalását?
Aztán próbáltam ezt a magatartást beilleszteni a Fidesz apró, sorozatos
megnyilvánulásaiba és szomorú eredményre jutottam. Arra, hogy ez az
állásfoglalás voltaképpen a Fidesz valóságos álláspontját tükrözi, a
külhoni magyarság érdekeinek vállalása nem több jól hangzó
propagandaszólamnál. Amikor az MSZP egy politikusa szembesítette a Fidesz
vezeto politikusát a kettos állampolgársággal kapcsolatos, a Velencei
Bizottság elott hangoztatott negatív (Fidesz) kormányzati véleménnyel, a
válasz az volt, hogy a kettos állampolgárságot a státustörvény és a benne
rögzített Magyar Igazolvány "kiváltja". Ezt érdekes módon annakidején nem
így hallottuk a Fidesz politikusaitól, nem realizálta senki, hogy a Magyar
Igazolvánnyal voltaképpen látványos, de silány pótszert kínálnak. Mint a
mai MSZP kormány, a speciális személyi igazolvánnyal.
Illik ebbe a képbe a Fidesz langyos magatartása a december 5-i
népszavazással kapcsolatban, sorolja tovább Sajgó. Aminek legnagyobb
hibája az volt, hogy az a Magyarok Világszövetsége kezdeményezte, melynek
munkáját a Fidesz kormány lehetetlenítette el, mikor nem Fidesz-jelölt
került az elnöki székbe. A Fidesz nyilvánvalóvá tette, hogy a nemszeretem
elnök által irányított nemszeretem szervezet ne akarjon a külhoni
magyarság érdekében villogni. A Fidesz hangja csak akkor erosödött fel,
mikor a népszavazás nem a sokak által remélt eredményt hozta, és már
lehetett az ellenfelet szidalmazni, hazaárulózni, elmarasztalni a kudarc
miatt. Most már biztos, hogy felháborodásuk mufelháborodás volt, egyetlen
célja valamiféle politikai hozadék bezsebelése volt.
Illik a képbe a Fidesz magatartása, mikor annakidején testületileg
kivonultak az ülésterembol, mikor valaki felvetette Trianon orvoslásának a
kérdését.
És most a szavazás. Elnök úr, ön tévedésben él, ha ennek az igenlo
gesztusnak ellenében bármit remél a román féltol, írja egyebek között
nyílt levelét Sajgó Mihály, a Professzorok Batthyany Körének tagja.
SZNT: a kormány nyilvánosan utasította el alapvetõ közösségi jogunkat
A Székely Nemzeti Tanács felszólította Románia elnökét, támogassa Székelyföld autonóm közigazgatási régió
törvény általi létrehozását. Románia elnöke nyilvánosan tett kijelentésben utasította el a székelység
alapvetõ emberi közösségi jogát a területi önkormányzásra.
A Székely Nemzeti Tanács felszólította Románia miniszterelnökét, támogassa a székelyföldi
autonómia-törekvéseket. A miniszterelnök válaszra sem méltatta.
A Székely Nemzeti Tanács felszólította Románia kormányát, hatáskörének megfelelõen ajánlja elfogadásra
Románia Parlamentjének a Székelyföld Autonómia Statútumára vonatkozó törvénykezdeményezést. Románia
kormánya nem vette figyelembe a Székelyföldön 76 százalékos többségben levõ õshonos székelység
jogkövetelését.
A Székely Nemzeti Tanács felkérésére, Románia Parlamentjének két tagja, 2005. június 30-án benyújtotta a
Képviselõházba a Székelyföld Autonómia Statútumára vonatkozó törvénykezdeményezést. A Képviselõház
Közigazgatási Bizottsága vita nélkül javasolta visszautasításra.
A Székely Nemzeti Tanács felkérésére 11 helyi tanács határozott a helyi népszavazás megszervezésérõl
Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozásának tárgyában. A közigazgatási bíróságok
megsemmisítik a tanácsi határozatokat. Két fellebviteli bírósági határozat pedig már végleges és
visszavonhatatlan határozatával akadályozott meg helyi tanácsokat, hogy a népszuverenitás eszközét, a helyi
népszavazást használva, lehetõséget teremtsenek a helyi közösségeknek, hogy kifejezhessék akaratukat
Székelyföld autonóm régió törvény általi létrehozására.
A Székely Nemzeti Tanács levélben fordult az igazságügyi miniszterhez, hogy elemezze a helyi népszavazások
megakadályozására irányuló bírósági határozatokat, s ha szükség van rá, módosítsák a népszavazásra
vonatkozó törvényt. A miniszter nem válaszolt kérésükre.
A romániai hatóságot tehát nem tesznek eleget azon európai parlamenti elvárásoknak, hogy Románia számolja
fel a diszkrimináció minden formáját és a szubszidiaritás, az önkormányzás elveit tiszteletben tartva,
foganatosítson védõ intézkedéseket az erdélyi magyarság védelmére!
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága
2005. október 8.
Sepsiszentgyörgy
