Támogatjuk Románia mielőbbi EU-tagságát, de nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy Magyarországra nézve nagyon komoly környezeti
katasztrófafenyegetést jelent az a megállapodás, amit megkötni készülnek – mondta Orbán Viktor,aki csütörtökön az Európai Néppárt vezetőségi
ülésén vett részt Brüsszel közelében, Meisében, s ennek szünetében nyilatkozott magyar újságíróknak.

"Azt szeretnénk, ha Románia is megértené: az EU-tagság azt jelenti, hogy ugyanannak a családnak vagyunk tagjai, s családtagokat nem illik
megmérgezni" – szögezte le.
– Azonban nem meddő erről beszélni abban az értelemben, hogy van egy nagyon konkrét, közvetlen fenyegetés, s ez a verespataki beruházás,
amit meg kell állítani, s fel kell hívni erre a nemzetközi közvélemény figyelmét – mondta Orbán Vktor.

A kereszténydemokrata és konzervatív erőket tömörítő Európai Néppárt (EPP) vezetőségi ülésén egyébként Orbán – az EPP egyik alelnöke – nem
csak Románia témájáról beszélt, hanem Horvátországról is, sőt ez utóbbi témának ő volt az előadója. Az általa javasolt, s a tanácskozás
résztvevői – köztük több hivatalban lévő miniszterelnök – által elfogadott határozat szerint az Európai Uniónak minden további feltétel
támasztása nélkül, a eddigi teljesítmények alapján kell megkezdenie a csatlakozási tárgyalásokat jövő tavasszal Horvátországgal a teljes
jogú tagságáról, s nem szabad hagynia, hogy a tagállamok vezetői helyett mások döntsenek e tárgyalásokról. Mindez célzás volt arra, hogy a
hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze, Carla Del Ponte szerint Zágráb nem működik eléggé együtt a testülettel, s az EU-tagállamok
külügyminiszterei által kidolgozott határozati javaslat csak azzal a feltétellel engedélyezné Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásainak
jövő tavaszi megkezdését, ha e te!
rületen változás történik. Orbán szerint ők nem fogadják el azt az értékelést, hogy Zágráb nem működik együtt eléggé a hágai törvényszékkel.
Ráadásul Horvátország mind a demokrácia, mind a gazdaság szempontjából jobban felkészült, mint a tárgyalásokat már lezáró Románia, s több
felszólaló szóba hozta, hogy egyfajta kettős mérce érvényesül ebben az ügyben.

A tanácskozáson természetesen szó esett Törökországról is, hiszen ez lesz az EU-csúcs fő napirendi pontja, s az EPP-összejövetel a
hagyományoknak megfelelően a csúcson képviselendő álláspontok egyeztetését szolgálta. A határozati javaslatot Wolfgang Schüssel osztrák
kancellár terjesztette elő, s ennek fő pontjai Orbán szerint a következőek voltak: Törökországgal meg kell kezdeni a csatlakozási
tárgyalásokat, de ezek biztosan nem fejeződnek be 10 éven belül. Az EU-nak szigorúan figyelni kell a tárgyalások alatt a törökországi
folyamatokra, szükség esetén fel is függesztheti a tárgyalásokat, s ezek végkimenetelét nem lehet meghatározni, azaz nem szükségképpen
vezetnek Törökország teljes jogú EU-tagságára.

A javaslatot végül elfogadták a résztvevők: kimondták, hogy a csatlakozási folyamat végeredményére nem lehet garanciákat adni, de a teljes
jogú tagság alternatívájaként nem említették a különleges partnerség lehetőségét, amit pedig egyes konzervatív erők támogatnának, de Ankara
határozottan elutasít. A megállapodás értelmében a tanácskozáson részt vevő kilenc kormány- vagy államfő ezt a kompromisszumos formulát
fogja képviselni a csúcsértekezleten.

MTI – fideszfrakcio.hu

Discussion/Fórum