QR: Donate via Zeffy Support this work →

Hungarian Online Resources

est. 1993 by UMCP Hungarian American Student Association

Support this work → · Támogassa a honlapot!

Perr Gyula (1956): Visszaemlékezés a Körtéri Harcokra

Megrázó szemtanú-visszaemlékezés a Körtéri harcokról 1956 novemberében, és Perr Gyula (“Gyuszi”) halálhíre — 2005. szeptember 25-én, Pécsett hunyt el. Részlet a Magyar Lobbi 2005. szeptember 30-i akció köréből.

A visszaemlékező azt a házat kereste fel a Körtéren, ahol tudta, hogy Perr Gyuszi és Marika harcolnak — az óvóhelyen már csaknem az egész ház lakossága összegyűlt, köztük a haslövést kapott, eszméletlenül hörgő házmester, akit egy rögtönzött létrán, hosszú úton át kellett elvinniük az Orlay utcai rendelőbe. Mire éjfél körül visszaértek a térre, a házak lángokban álltak, a szovjet páncélosok kör alakzatban vették körül a teret, és szisztematikusan lőtték az ablakokat, ahol mozgást észleltek.

Gyuszi és Marika egy géppuskát kezeltek a már több belövést kapott lakásban — csoportjuk egymás melletti lakásokból lőtte a tankokat, amelyek tüzet viszonoztak, s valahányszor egy tank feléjük fordította ágyúját, a védők a hátsó folyosón át egy másik ablakhoz szaladtak. A lövöldözés szüneteiben a Szabad Európa Rádió adása szűrődött át a harci zajon, Eisenhower négy évvel korábbi, a “rab nemzetek felszabadítását” ígérő beszédét idézve — ebben bíztak, ezért tartottak ki, remélve, hogy segítség érkezik.

Amikor egy szovjet páncélos ágyúja feléjük fordult, Gyuszi kiáltására mindenki kirohant — Marika azonban visszafordult az otthagyott kenyérért, s ekkor becsapódott a lövedék. A füstös, poros romok között Marikát súlyosan sebesülten találták meg, lábán térdig érő nyílt sebbel, kezében még mindig a megmentett kenyeret szorongatva. Létrán vitték vissza az Orlay utcai rendelőbe, ahol félig eszméletlenül még arra kérte a visszaemlékezőt: “Öcsi, a jobb zsebemben van egy kis cukor, vegyél.”

Tassy-Becz Éva, Perr Gyula rokona levélben értesítette a Lobbit, hogy Gyuszi 2005. szeptember 25-én hajnalban, Pécsen elhunyt — 56-os emlékeit, amelyeket egész életében csak szűk családi körben osztott meg, már nem adhatja tovább. Sikeres amerikai élete során minden nyáron hazatért szülővárosába, Pécsre, ahol házat épített, és ahová szétszórt családját minden évben összegyűjtötte; idén is eljöttek gyermekei búcsúzni, de hirtelen leromlott állapota miatt az orvosok már nem javasolták a repülőutat — a család úgy döntött, hogy a pécsi gyászszertartás után koporsóban viszik “haza”, Amerikába.

Tassy-Becz Éva


Forrás: Magyar Lobbi, 2005. szeptember 30.