Elõször a parlament megszavazott egy olyan választási törvényt, ami nem
biztosít egyenlõ feltételeket a választáson indulni szándékozó politikai
szervezeteknek. A törvény értelmében a parlamentben képviselõvel
rendelkezõ szervezetek minbden feltétel nélkül indulhatnak, míg a többi
szervezet sulyos és minden logikát nélkülõzõ feltételeknek kell
megfeleljen (gondolok itt arra, hogy egy ksiebbségi szervezet akkor
indulhat, ha az ország legalább 1 megyéjében van összesen 25.000 tagja, de
nem kevesebb, mint megyénkén 300; ezen elõírás értelmében a kisebbségnek
nem elég hátrány az, hogy számbelileg kevesebb, hanem még azt is
feltételként szabták, hogy éljen elszórtan az országban, másképp nem vehet
részt a választásokon).

Ez azonban még nem volt elég, hanem a taglisták leadása elött egy héttel a
kormány megszavazott egy olyan határozatot, amire nem volt felhatalmazása,
s amiben a taglisták számára olyan formai követelményeket szab meg,
amelyek ellentmondanak a törvény elõírásainak.

Mindezek eredményeképpen az idei helyhatósági választáson több kisebbségi
szervezet nem indulhatott, tagjai megfosztattak a választhatóság és szabad
választás jogától. Ez tudomásom szerint példa nélkül áll Európában.

Ezek után a magyar kisebbség több tagja a Német Demokrata Fórum listáira
íratkozott fel, hogy lehetõségük legyen mégis megmérettetni a
választásokon. Erre válaszképpen a NDF országos elnöksége, áthágva a saját
szabályzatát óvást nyújtott be ezen listák ellen, a bíróság pedig, minden
jogalap nélkül, beleavatkozva a politikába, helyt adott az óvásnak, s
törölte ezeket a listákat.

Végül az egészre a pontot a rendõrség tette fel, mert feljelentés nélkül,
hivatalból kivizsgálást indított a NDF hargita megyei vezetõi, valamint a
listákon szereplõ személyek ellen, bûncselekmények elkövetésével vádolva
õket.

Mindezek együtt azt bizonyítják, hogy Románia távol áll attól, hogy
jogállamnak lehessen nevezni, hisz még a legalapvetõbb emberi jogokat sem
tartja tiszteletben.

Éppen ezért felszólítjuk a demokratikus államok kornmányait, a nemzetközi
emberjogi szervezeteket, az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlését, az
Európai Közösséget, hogy vessék latba befolyásukat, s szólítsák fel
Romániát, hogy tarsa be a kölönbözõ nemzetközi egyezményekben vállalt
kötelezettségeit.

———

Indoklás:

Mindaz, ami történt nem két romániai magyar szervezet párharca, hanem az
alapvetõ emberi jogok megcsúfolása.

Amennyibwn Románia ezeket nem hajlandó tiszteletben tartani, nincs mit
keressen az EU-ban, márpedig a romániai magyaroknak érdeke, hogy az EU
csatlakozás minél hamarabb bekövetkezzen.

A mostani harc vesztese nem a Magyar Polgári Szövetség, hanem az egész
erdélyi magyarság, ugyanis:

1. A helyi közigazgatásból kiszorult több száz olyan ember, aki ott sokat
tudott volna tenni

2. Az erdélyi magyarok körében vészes szintet ért el az apátia, a
tehetetlenség érzése, a kiábrándultság. ennek egyenes következménye lehet
a kivándorlás ütemének gyorsulása.

3. A hatalmában megerõsített RMDSZ már eddig is beláthatalan károkat
okozott a romániai magyarságnak. Mostani "sikerétõl" csak vérszemet fog
kapni, s még kevesebbet fog tenni azért a közöségért, amit állítólag
képvisel.

4. Az egységes romániai magyar képviselet megvalósításához szükséges egy
rendszeres belsõ megméretkezés. Ennek kitûnõ terepe a helyhatósági
választás, hisz az önkormányzatokban a Székelyföldön nem a magyar érdek
megvédése a tét. Ezen megmérettetés ereményeképpen lehetne összeállítani
egy olyan parlamenti képviselõcsoportot, amelyik valóban tükrözi a
romániai magyarság akaratát, s ami már valóban egységesen kell fellépjen a
román hatalom ellen.

Discussion/Fórum