A Magyar Lobbi akciólevele Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke részére a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazási kezdeményezés ügyében. Részlet a Magyar Lobbi 2004. szeptember 30-i akció köréből.

Tisztelt HL Társaim! Október hónap folyamán a heti Magyar Lobbi levelekben a 48 évvel korábbi, 1956 októberi napokra fogunk emlékezni, de mindenekelőtt megkérjük az HL minden tagját, hogy az alábbi levelet ne csak küldje el a címzetteknek, hanem továbbítsa is azt magyar barátainak, ismerőseinek, kérve őket, hogy ugyanezt tegyék akár elektronikusan, akár hagyományos postán.

Dr. Szili Katalin elnök részére, Magyar Országgyűlés, 1055 Budapest, Kossuth tér 1-3.

Tisztelt Elnök Asszony!

Az Országgyűlés több mint tízéves mulasztását látva, a magyar nép maga kezdeményezte a népszavazást a kisebbségben élő honfitársaik állampolgárságának helyreállításáról.

Kérem, hogy az Országgyűlés tartsa tiszteletben alkotmányos kötelezettségét, és tartózkodjon minden olyan döntéstől vagy mulasztástól, mely akadályozná a nép közvetlen hatalomgyakorlásának érvényesülését, illetve más szerveket is tartson távol ettől.

Kérem továbbá azt is, hogy az Országgyűlés az állampolgársági törvény tárgyalását ne halassza el, hanem ugyanannak a tárgysorozatnak megfelelően tárgyalja, mint ami a támogató aláírások benyújtásának napján létezett. Azért kérem ezt, mert alkotmányunk szerint a népszavazási kezdeményezést az aláírások benyújtásától kezdve abszolút védelem illeti meg, és e tekintetben az Országgyűlésre jut a végrehajtói szerep.

Tisztelettel

Frissítés: gyakorlati útmutató a december 5-i szavazáshoz

Lipták Béla felidézte, hogy a júniusi Európai Parlamenti választáson mindössze 121 magyar-amerikai kettős állampolgár szavazott — részben azért, mert a kormány sem postai, sem konzulátusi szavazást nem engedélyezett, és a magyar útlevél vagy személyi igazolvány önmagában nem volt elég a szavazati jog gyakorlásához, külön igazolványt kellett hozzá igényelni. Reményét fejezte ki, hogy a december 5-i, a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazáson többen mozdulnak meg — megjegyezve, hogy amíg az ő Amerikában, vegyesházasságból született unokái minden további nélkül megkapták a magyar állampolgárságot, addig az 1000 éves ősi lakóhelyeiken élő, onnan soha el nem vándorolt magyarságnak erről népszavazáson kell dönteni.

Aki csak a nyugati magyarság népszavazásból való gyakorlati kizárása ellen kívánt tiltakozni, azt arra kérték, írjon az új miniszterelnöknek: Ferenc.Gyurcsany@meh.hu. A gyakorlati regisztrációhoz Lipták részletes útmutatót is közreadott: a Külképviseleti Névjegyzékbe történő felvételhez szükséges kérelmi ívet a szavazást megelőző 16. napig (ez esetben november 16-ig) kellett eljuttatni a lakóhely szerint illetékes helyi választási irodához, ajánlott levélben, faxon vagy — sürgős esetben — expressz postán; az elfogadó igazolás birtokában az Egyesült Államokban élők a Washingtoni Magyar Nagykövetségen adhatták le szavazatukat december 5-én, vasárnap.

Lipták saját regisztrációs kérelmét is közreadta példaként — a Budapest Hegyvidék XII. kerületi Választási Iroda november 4-én, Papp Etelka névjegyzéki csoportvezető aláírásával válaszolt neki, megerősítve a fenti eljárást és a beküldés pontos címét.

Frissítés: egyházi vezetők állásfoglalása, akadályok a szavazás körül

Lipták Béla szomorúan jegyezte meg, hogy Magyarország miniszterelnöke állítólag az otthoni szavazókat is a nemmel való szavazásra biztatta — ezért arra kérte a tagokat, hogy tiltakozó leveleiket küldjék el az új miniszterelnöknek (Ferenc.Gyurcsany@meh.hu), másolatban a magyar sajtó szerkesztőségeinek is, hogy a világ értesüljön arról, miként nehezíti meg a kormány a nép részvételét a népszavazáson.

Idézte Bölcskei Gusztáv református püspököt: “Ma olyan választás elé állították a magyarországi embert, hogy vagy igent, vagy nemet kell mondania magyarul beszélő, magát magyarnak tartó atyánkfiairól, kapjanak-e második állampolgárságot. Lelkiismereti és erkölcsi parancs, hogy csak igent mondhatunk erre.” Tőkés László szavait is idézte: “Aki az állampolgárságra szavaz, az az otthon maradásra és az autonómiára szavaz.”

Lipták beszámolt saját tapasztalatáról is: november 3-án faxon küldte el a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételi kérelmét, de a Budapest Hegyvidék Helyi Választási Iroda (dr. Kukorelli Tamás jogi felelős aláírásával) november 9-én arról tájékoztatta, hogy a kérelmet a törvény szerint csak személyesen, meghatalmazással vagy ajánlott levélben lehet benyújtani — faxon nem. Lipták emiatt az eredeti ívet postai úton is elküldte, megjegyezve: “Sajnálattal, hogy a törvény megnehezíti a nyugati magyarság részvételét a népszavazásban.” A választási iroda megerősítette azt is, hogy a szavazás a washingtoni magyar nagykövetségen (3910 Shoemaker Street NW, Washington, D.C. 20008), 2004. december 4-én, helyi idő szerint 6 és 19 óra között zajlik.

Frissítés: a Katolikus Püspöki Kar felhívása, sajtókampány, a rendszer próbája

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia — a református egyházi vezetők korábbi, kettős állampolgárság melletti kiállásához hasonlóan — november 28-án az ország katolikus templomaiban felolvasott felhívást tett közzé: “2004. december 5-én nemzetünk azon szerencsésebb tagjai, akik az országhatáron belül élnek, súlyos erkölcsi felelősségükről kell, hogy bizonyságot adjanak… Lelkiismereti kötelességünk, hogy szavazatunkkal támogassuk azt a szándékot, amely az egymáshoz tartozást hivatalosan is kifejezésre akarja juttatni a kettős állampolgárság megadásával.” A felhívás arra kérte a katolikus híveket és minden magyar honfitársat, hogy IGEN szavazatával legyen részese “ennek a történelmi összefogásnak” (Budapest, 2004. november 16.).

A Lobbi tagjait arra is biztatták, hogy írjanak a nemzetközi sajtónak és televízióknak (köztük a CNN-nek és a CBS “60 Minutes” műsorának) a magyar kisebbségi kérdés hátteréről, illetve hogy tegyék ki honlapjaikra a népszavazást népszerűsítő www.kettosallampolgarsag.hu bannert.

Egy tag beszámolt saját sikeres regisztrációjáról is: miután postai úton nyújtotta be kérelmét, a helyi választási iroda visszaigazolta felvételét a külképviseleti névjegyzékbe — bizonyítva, hogy az eljárás, ha időben és a megfelelő módon (nem faxon) történik, működik.

Frissítés: “két Ferenc” — és a Duna-barátok nyilatkozata

Lipták Béla két idézetet állított egymás mellé: Deák Ferenc szavait — “Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és szerencse ismét visszahozhatja, de amiről a nemzet — félve a szenvedésektől — önmaga lemond, annak visszaszerzése mindig nehéz és mindig kétséges” — és egy Gyurcsány Ferencnek tulajdonított, gúnyosan idézett kérdés-felelet formájú mondást: “Mikor lesz a székelyből román? — Amikor átlépi a magyar határt.” “Mindkettő Ferenc, de micsoda különbség!” — jegyezte meg Lipták.

Egy informális elektronikus szavazatszámlálás eredményeként a Lobbi az alábbi állást közölte: Igen 29 638, Nem 7675, Még nem tudom 231, Nem megyek szavazni 689, Nem vagyok magyar állampolgár 235.

Dr. Fodor András, a 126 tagú Duna-barátok közösség nevében — a Lipták Bélával együtt a bős-nagymarosi vízerőmű ellen évtizedeken át küzdő csoport — nyilatkozatot tett közzé, amely a december 5-i népszavazást “a szolidaritás próbájának” nevezte. A nyilatkozat szerint a magyar liberálisok és konzervatívok, idősebb és fiatalabb demokraták rendszerint hevesen vitatkoznak egymással, de a nemzet valódi sorskérdéseiben — 1848/49-ben, 1956-ban, a rendszerváltás előestéjén, és a bős-nagymarosi erőmű elleni 1988-as és 1998-as tüntetéseken — mindig egyetértettek. A nyilatkozat cáfolta azt az állítást, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgársága anyagi hátránnyal járna a Magyarországon élők számára, és emlékeztetett: az IGEN győzelme még nem jelenti a kettős állampolgárság automatikus megvalósulását, csupán azt, hogy “nem csukjuk be a kaput honfitársaink előtt” — 80 év óta először kérdezik meg a nemzetet, magyarnak tekinti-e a határon túlra szakadt honfitársait. A nyilatkozat mindenkit “IGEN”-nel való szavazásra kért, “úgy, ahogyan azt Bős-Nagymaros ügyében tettük”.

Dr. Fodor András, tud. főmunkatárs, habilitált egyetemi docens, a Duna-barátok nevében, Budapest, 2004. november 23.

Frissítés: az utolsó napok — TV-vita, Newsweek, nyilatkozatok

Lipták Béla december 3-án éjjel vonattal utazott Bostonból Washingtonba, hogy a magyar nagykövetségen adja le szavazatát, és útközben találkozzon az útvonal menti HL-tagokkal.

Tőkés László, Duray Miklós és Ágoston András nyílt levélben kérték Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt egy nyilvános, televíziós eszmecserére a kettős állampolgárságról — a felhívás a Hódmezővásárhelyi “Magyarnak Maradni” konferencián született. Gyurcsány elfogadta a felkérést; a beszélgetést december 3-án, pénteken este 20:10-kor közvetítette élőben az MTV1. Szabó Sándor, a Kaliforniai Egyetem (Irvine) kutatóorvosa levélben ajánlotta fel, hogy nyugati magyar tudósok és művészek is csatlakozzanak a vitához, videokonferencia vagy akár személyes részvétel formájában.

A Lobbi arra biztatta a tagokat, hogy autóikra ragasszanak “IGEN és IGEN” feliratú matricákat, és a hétvégén írjanak rövid, higgadt hangú, angol nyelvű nyilatkozatokat a nyugati sajtónak — nem a konkrét népszavazásról, hanem a magyar kisebbségi kérdés hátteréről és megoldásáról (autonómia) általánosságban, mivel a szavazás kimenetelétől függetlenül a világsajtó figyelme december 6-án Magyarországra irányul majd.

A november 29-i Newsweek nemzetközi kiadása (William Underhill: “Hungary: A Place to Call Home”) részletes, hosszabb cikket szentelt a népszavazásnak, Patrubany Miklós (Magyarok Világszövetsége) történetén keresztül bemutatva a trianoni örökséget és annak mai politikai súlyát — a cikk idézte Gyurcsány Ferenc aggodalmát is, miszerint a népszavazás “káros kérdést vet fel”, és hogy a szomszédos államok esetleges ellenszenvét kockáztatja. A cikkre az HL tagjaitól több mint száz levél érkezett a szerkesztőséghez; ezek egyikét, Kovács Gábor szegedi orvos válaszát is közreadták — aki cáfolta, hogy az EU-nak kifogása lenne az állampolgárság-bővítés ellen, és összehasonlította a határon túli magyarok helyzetét a balti-tengeri orosz kisebbségekével, rámutatva a lényegi különbségre (a magyarok nem betelepülők, hanem őslakosok, akik felett a határokat mozdították el).

Frissítés: nyilatkozatok, rádióhír, belső MSZP-vita

A Kossuth Rádió december 1-jei híre szerint az amerikai magyarok is figyelemmel kísérték az otthoni vitát; Szabó Sándor mellett dr. Balogh Károly (Harvard) és dr. Gombos Zoltán (Pennsylvania Egyetem) részvételét is felajánlották.

Nyolc amerikai magyar egyetemi oktató (köztük Lipták Béla, mint Yale-egyetemi kötődésű) közös nyilatkozatban a leghatározottabban támogatta a kettős állampolgárság visszaállítását, elutasítva azt az állítást, hogy “munkakeresők százezrei” árasztanák el Magyarországot, és történelmi párhuzamot vonva a vasfüggöny felszámolása utáni, be nem következett kelet-német elvándorlási hullámmal.

Az Amerikai Magyar Koalíció is nyilatkozatot adott ki, rámutatva, hogy Franciaország, Németország, Írország és Spanyolország is biztosít állampolgárságot a határaikon kívül élő nemzettársaiknak, csakúgy mint Románia és Horvátország — s hogy a december 5-i szavazás sikere csupán az első lépést jelentené egy kétharmados törvényhozási folyamatban.

Ágoston András a Hódmezővásárhelyi tanácskozáson tartott felszólalásában amellett érvelt, hogy a kettős állampolgárság nem területi revíziót, hanem a Kárpát-medencei magyarság határmódosítás nélküli, demokratikus nemzetállami integrációját szolgálná — szemben azzal a modellel, amely a kisebbségi magyar közösségeket kizárólag az utódállamok belügyének tekinti.

A Kossuth Rádió reggeli krónikájában több MSZP-s politikus (Kósa Ferenc, Óvári Sándor, Kerényi Ferenc, Alföldi Albert, Pitti Zoltán) is bírálta saját pártja “nem”-kampányát; az MSZP társadalompolitikai tagozata hivatalos állásfoglalásban szólította fel a pártvezetést, hogy hagyjon fel a nemre buzdítással, és bízza a döntést a választók lelkiismeretére.

Forrás: Magyar Lobbi, 2004. szeptember 30., 2004. november 6., 2004. november 12., 2004. november 19., 2004. november 26. és 2004. december 3.