Szocialista származástan
Magyar Nemzet ".a dolgot őt magát nézzük."
2003. szeptember 26. (7. oldal)

Lukács Csaba

Jó lenne, ha végre megmondaná valaki, miért nem illendő egyesek
származását megemlíteni, ha egyenesen a külügyminiszter biztat az
"erdélyizésre". Kovács László pártelnök ugyanis szerda este három
különböző tévécsatornán is nyilatkozott az egyik fideszes képviselő
származásáról. A briliáns eszmefuttatás így hangzott: "Németh Zsolt, aki
most erdélyibb akar lenni az erdélyieknél – ő egyébként erdélyi születésű,
csak elhagyta Erdélyt és áttelepült Magyarországra – én azt gondolom, hogy
őneki kisebb a jogalapja, hogy a Lendvay utcai székházból megmondja, hogy
mi a jó az erdélyi magyaroknak, mint Markó Bélának és az RMDSZ vezetőinek,
az RMDSZ-nek, akik ott élnek Erdélyben." A szocialista politikus
kijelentése egyrészt hülyeség (csak nem fertőző a miniszterelnök krónikus
fogalmazásképtelensége?), másrészt hazugság: Németh Zsolt ugyanis
"hivatalos iratok és szemtanúk egybehangzó állítása alapján" Budapesten
született. Igaz ugyan, hogy felmenői között vannak erdélyiek, de vannak
felvidékiek is, és nehéz dolga lenne annak a családfakutatónak, aki a mai
határokon belül élő ősökkel rendelkező famíliát keres az anyaországban.

Németh Zsolt nyílt levelet fogalmazott válaszul a
külügyminiszternek. "Eszmefuttatása nem személyes vonatkozása miatt
döbbentett meg igazán. Jól értelmezem, Miniszter úr, hogy Ön azt állítja:
kinek-kinek származása alapján dönthetjük el, hogy milyen kérdésekben
nyilváníthat véleményt? Netán azt akarta kifejezni, hogy valakinek a
származása határozza meg, egy-egy kérdésben milyen álláspontot foglal el?
(.) Hány százezer vagy millió erdélyi vagy más határon túli magyar
származásútól akarja megvonni a szabad véleménynyilvánítás jogát?"

Érdekes, hogy Kovács a státustörvény megcsonkítása kapcsán
számtalanszor nyilatkozta: az EU-ban tilos a származás alapján való
különbségtétel és mindenfajta diszkrimináció. A románokat tehát nem lehet
diszkriminálni, de a magyarokat nyugodtan: az erdélyi kevesebbet ér az
anyaországinál, a felvidéki talán kicsit többet (EU-tagtárs), hogy a
kárpátaljairól ne is beszéljünk. A fideszes politikus szerint az is
megeshet, hogy Kovácsnak igazából a szintén erdélyi gyökerekkel rendelkező
miniszterelnökkel van baja, csak ezt nem merte a szemébe megmondani.

A származás felemlegetése nem új keletű dolog a szocialista
berkekben. A Népszabadság 2000. szeptember 20-án például címlapon indított
egy cikket, amelyben arról volt szó a külügyi tárcánál történt személyi
változások kapcsán, hogy melyik államtitkár honnan települt át és milyen
gyökerekkel rendelkezik. Igaz, a cikkben szereplők mindannyian "csak"
határon túli magyarok. Az írás végén a konklúzió így szólt: "s minthogy
ezek a vezetők származásukból, érdeklődési körükből következőleg a
szomszédos országokra és a magyar kisebbségek sorsára figyelnek, félő,
hogy a magyar külpolitikában a szomszédságpolitika túlsúlyossá válik a
többi térség rovására". Ezt megelőzően a HVG írta le az Illyés
Közalapítvány akkori irodavezetőjéről, hogy "maga is erdélyi. A
kilencvenes évek elején tanulni jött Magyarországra, ám utóbb itt ragadt,
és ügyvédjelöltként dolgozott." Amikor kinevezték a Határon Túli Magyarok
Hivatalának új vezetőjét, akkor pedig az volt a megszólítása a
balliberális sajtóban, hogy "a felvidéki származású elnök".

Fordítsuk át a külügyminiszter szavait a saját nyelvére, hátha ért a
szóból! Tehát: Kovács Lászlóról, aki most európaibb akar lenni az
európaiaknál – ő egyébként véresszájú kommunista, csak elhagyta az eszmét,
és köpönyegét kapitalistára cserélte -, mi azt gondoljuk, hogy őneki
kisebb a jogalapja, hogy a Köztársaság téri székházból megmondja, hogy mi
a jó a magyar nemzetnek, mint bármelyik olyan politikusnak, aki nem
kompromittálta magát az elmúlt rendszerben.

Így nem is hangzik akkora hülyeségnek – és hazugság sincs benne.

Discussion/Fórum