[Buza]
Tele van a temető árka vízzel,
tele van a szívem keserűséggel.
Jó az Istem, kiapasztja a vizet,
visszahozza a régi szeretőmet.

Jaj de bajos, ki egymást nem szereti,
egy párnára ketten kell lefeküdni.
A párnának a két széle elszakad,
s a közepe tiszta újjan megmarad.

Nincs édesebb a havasi dinnyénél,
nincs édesebb az első szeretőnél.
Mert az első igazán tud szeretni,
a másodikért de sokat kell szenvedni.