Rohamosan csökken a romániai magyarok lélekszáma. Az okot nem lehet
egyetlen tényezőben megtalálni. Amilyen bonyolult a helyzet, legalább
olyan sokrétű és összetett a megoldás. Annyi bizonyos, ha a trend nem
változik, a magyarság száma drasztikusan lecsökken Erdélyben.

A romániai magyarság lélekszámának csökkenése az országos fogyás üteménél
jóval nagyobb, 11,8 százalékos. Erről tanúskodik a legutóbbi, 2002-es
népszámlálás, amely szerint körülbelül 1 millió 432 ezer magyar él az
országban. A románok száma is csökken, de a fogyás üteme lassúbb: az
1992-hez népszámláláshoz képest 2002-ben 4,2 százalékkal kevesebben, azaz
21 680 974 éltek az országban.

Veres Valér, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szociológiai
tanszékének adjunktusa kérdésünkre elmondta: Magyarországhoz hasonlóan már
az 1980-as évek elejétől több magyar halt meg, mint született Romániában
is. Míg 1992-ben 14 837 magyarként regisztrált gyermek született, addig
2002-re a magyar élve születések száma már alig haladta meg a 10 ezret. A
magyarok halálozásainak aránya 1992-ben a legmagasabb, mintegy 24 ezer, de
ez a vizsgált periódusban mindvégig túllépte a 20 000 főt.

Az adatok azt mutatják, hogy a romániai magyar nők szülési kedve
visszaesett, a 2002-es évben a 15-49 éves korú magyar nőkre jutó átlagos
gyermekszám 1,1 alatt volt, ami a szociológus szerint világviszonylatban
is szokatlanul alacsony érték az országos átlagok esetében. Városban
mindenhol kevesebb a gyermek, mint falun, de a Bákó megyei csángók
kivételével az erdélyi falvakban sem születik a természetes reprodukcióhoz
szükséges megfelelő számú gyermek, azaz körülbelül 2,1 egy 15-49 éves nő
esetében. A szórványban (Dél- és Észak-Erdély) a legalacsonyabbak a
termékenységi adatok, ráadásul itt a népesség el is öregedett.

Az alacsony születésszám mellett a csökkenés másik fő oka a kivándorlás.
Ennek arányairól azonban nincsenek pontos adatok, csupán becslések. A
szakember erről úgy vélekedik, hogy a kivándorlók a létszámcsökkenésében
kisebb szerepet játszanak, bár ez csalóka, mivel éppen a termékeny korúak
mentek el, s ezért a népességfogyásra halmozottan hatást gyakorolnak
hosszú távon is. Mindenesetre több tízezerre tehető az erdélyi magyarok
aránya az Európai Unióban és az Egyesült Államokban. Magyarországon
1992-2002 között az állampolgárságot szerzettek száma meghaladja az 50
ezret, és az ideiglenesen kinn élők aránya is magas, de ezeket nehéz
megbecsülni, mert egy részük megjelenik az állampolgárságot szerzettek
között, mások hazatérnek, így nagyságrendjüket megadni 1992-2002 között
nem egyszerű.

Nem kis gondot jelent az asszimiláció is. Ennek oka, hogy a magyarság
szétszórtan él, továbbá egyre gyakoribbak a vegyes házasságok. A
gyermekkel rendelkező családok esetén a magyar nemzetiségű férfiak 85
százaléka él etnikailag homogén (homogám) házasságban, a nőknél ez az
arány 86,6 százalék. A vegyes házasságokban átlagosan 27,5 százalékában
lesz magyar a gyermek.

Veres Valér szerint az alacsony termékenység kelet-európai trend ugyan, de
ez a romániai magyarság esetében annak is a legalacsonyabb értékeihez
közelít. Míg a posztszovjet térségben a drasztikus életszínvonal-csökkenés
a fő oka az alacsony gyermekvállalásának, addig Romániában ennél sokkal
összetettebb a helyzet. Ez egyrészt annak tulajdonítható, ahogyan a
magyarság a termékenység kérdéséről gondolkodik, másrészt pedig a mérhető
létszámcsökkenéshez az elöregedés is hozzájárul. Az sovány vigasz, hogy a
román népesség elöregedési tendenciái hosszú távon hasonlóak a
magyarokéhoz.

Hogy az adott helyzetben mit kellene tenni, a szociológus úgy vélekedik: a
romániai magyarság létszámfenntartásának megvalósítása összetett
népességpolitikai stratégiával érhető el. Ennek legfontosabb elemei: 1. A
hatékony országos családpolitika, 2. A magyar nyelvű iskolaválasztás
többoldalú serkentése az asszimiláció megfékezése érdekében, 3. Az
életszínvonal olyan növekedése, amely legalább a Magyarországra irányuló
kivándorlást a jelenleginél mérsékeltebb üteművé teheti, ideális esetben
pedig minimalizálja.
"Reményeink joggal lehetnek. Románia gazdasági növekedése 2004-ben
meghaladja a 7 százalékot. A kormányzat sok mindent változtathat, például
a gyermeknevelési pótlék aránya igen alacsony az átlagbérhez képest
európai viszonylatban. Persze ezen intézkedések hatása nem közvetlen, nem
lehet rendelésre gyermekeket "gyártatni". A termékenység alakulása
összetett társadalmi jelenség, több tényező határozza meg, nem
utolsósorban a kulturális, amely a magyarországihoz hasonlóan az alacsony
gyermekszámot kedveli" – mondta Veres Valér.

Áldás, népesség – a megmaradás jegyében

Záróközlemény elfogadásával befejeződött szombaton a Nagyvárad melletti
Félixfürdőn az Áldás, népesség elnevezésű kétnapos nemzetközi demográfiai
konferencia. A tanácskozás címét a rendezők – a nagyváradi székhelyű
Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a budapesti Polgári
Magyarországért Alapítvány – egy dokumentumfilmtől kölcsönözték: Csép
Sándor, a neves kolozsvári filmes, író és újságíró 2000-ben a Szilágy
megyei Désházán forgatott filmet, a szórványvidék egy olyan településén,
ahol – eltérően a Romániában tapasztalt aggasztó népességfogyástól – nem
fogy az ottani magyarság. A záróközlemény egyebek mellett leszögezi: a
Kárpát-medence országaiból érkezett előadók és résztvevők, a történelmi
egyházak, a tudomány, a közélet, az oktatás és a gazdaság képviselői
egyetértenek abban, hogy a Kárpát-medencei magyarság sorskérdéseivel akkor
szembesülünk legradikálisabban, ha népesedési helyzetünket vesszük górcső
alá. A helyzet drámai, a magyar népesség fogyása zuhanásszerű. A
konferencia résztvevői támogatják, hogy a szülőföldön maradás nemzeti
stratégiája mellett készüljön el az ennek megfelelő magyarországi,
erdélyi, kárpátaljai, vajdasági és felvidéki gazdasági stratégia.
Vállalják, hogy az egyházi, kormányzati döntéshozókat évről évre meghívják
a cselekvési programban javasoltak megvitatására. Vállalják továbbá, hogy
a lehető legszélesebb nyilvánosság elé tárják azokat a példamutató egyházi
és civil kezdeményezéseket, amelyek a kihalásra ítélt falvak meggyengült
családjainknak, sorvadó közösségeinknek, a kallódó gyermekeknek nyújtanak
életlehetőséget, valamint esélyt a túlélésre és a felemelkedésre – szögezi
le a zárónyilatkozat. A konferencián bejelentették, hogy Csángóföldön
elindult az intézményépítés, ennek keretében az iskola építésére Bukarest
engedélyt adott, Budapest pedig biztosítja a költségeket.

Discussion/Fórum