Erdélyi hozzászólók vitája Markó Béla RMDSZ-elnök vezetési stílusáról és az erdélyi magyar politikai egység kérdéséről, Lipták Béla záró megjegyzésével. Részlet a Magyar Lobbi 2004. január 23-i akció körleveléből.

Szakács Sándor (Budapest)

Kedves Lipták Béla, erdélyi értelmiségiként elolvasva Markó Béla levelét, felforr a vér bennem. Markó Béla és klikkje okozza ezt a “megoszlást”, ami Erdélyben történik. Politikájukkal teljesen ellehetetlenítették az erdélyi magyarság sorsát. Ők csak egyet akarnak: az abszolút hatalom birtoklását.

A nyolc kulcsfontosságú vezetőpozíció csak és kizárólagosan klikkje kezében volt, van: szövetségi elnök Markó Béla, ügyvezető elnök Takács Csaba, ügyvezető alelnökök Borbély László és Nagy Zsolt, SZKT-elnök Frunda György, SZET-elnök Kelemen Hunor, a szenátusi frakció elnöke Verestóy Attila, a képviselőházi frakcióé Kelemen Attila. Íme az RMDSZ vezetése által képviselt sokszínűség.

Az ellenzék nem osztozhatott és osztozhat demokratikusan a hatalom gyakorlásán, ezért új utakat keresett és talált. A Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Nemzeti Tanács új alternatívák utáni “nemzeti sikolyok”. Ami pedig az erdélyi közel 200.000-es fogyást jelenti — ez akkor következett be, amikor ő volt a magyarság érdekvédelmi szervezetének elnöke.

Ráduly Levente

Kedves Béla! Ne engedd, hogy megtévesszen! Nem igaz az, hogy nacionalisták lennénk mi erdélyi magyarok. Kollaboráló és hatalmat kiszolgáló “pragmatikusak”, “realisták” vannak az egyik oldalon, a másikon meg nemzetük sorsát féltő, elvhű emberek.

Tények: 1) 2000-ben az RMDSZ kampányközpontja Székelyudvarhely volt, ahol a magyar Szász Jenő ellen hadakozott az RMDSZ, eközben a marosvásárhelyi polgármesteri széket elvesztette a magyarság. 2) Kincses Előd, Borbély Imre, Andrássi Imre, Tőkés László, Patrubány Miklós, Szőcs Géza eltávolítása az RMDSZ-ből. 3) Markó Béla nemrég azt nyilatkozta, hogy keresztbe tesz mindenkinek, aki az RMDSZ-t és ezáltal az erdélyi magyarságot támadja. 4) Az RMDSZ most készül egy olyan antidemokratikus törvény elfogadására, amellyel kizárja a versenyből a konkurens pártokat, megfosztva ezáltal az erdélyi magyarokat a választás szabadságától.

Árus Zsolt (a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, az EMNT jegyzője)

A helyzet ennél kissé bonyolultabb. Pártszakadásról nem lehet beszélni, ennek semmi esélye — nem is arról van itt szó. Az RMDSZ nem fog szakadni, mert már rég eltávolított a vezetői sorából mindenkit, aki másként gondolkozik, mint Markó Béla és szűk csapata. Az RMDSZ ma, kicsit leegyszerűsítve a dolgokat, egy baloldali politikai párt. S akár azt is lehetne mondani, hogy ezzel nincs semmi baj — közben ugyanis megalakult, s egyre erősebb az erdélyi magyar jobboldalt képviselő Magyar Polgári Szövetség.

Ez a két magyar párt — remélhetőleg — meg fog mérkőzni egymással a helyhatósági választásokon, azaz ott, ahol nem rejt semmiféle apokaliptikus veszélyt a “megosztottság”. Aztán majd a helyhatósági választások után a két pártnak le kell ülnie, és meg kell tudnia egyezni a parlamenti választásokon való egységes indulásról.

Más szavakkal: az RMDSZ egypártrendszer egyáltalán nem egy megőrzendő, óvandó érték. A romániai magyarságnak joga és szüksége van a belső politikai tagozódásra. Ez pedig nem áll óhatatlanul ellentétben a román hatalommal szembeni egységes érdekképviselettel. Ennek az érdekképviseletnek a Székely Nemzeti Tanács, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kell az élére álljon, mert ott a helyük.

Lipták Béla összegzése

A fenti levelekből kiérezhetjük, hogy válságban van az erdélyi magyarság politikai vezetése, mert látszólag megoldhatatlan ellentét formálódott azok között, akiknek az egységes és ezért erős RMDSZ megőrzése a főcéljuk, és azok között, kiknek elsődleges célja egy RMDSZ-irányvezetés, mely határozottan kiáll nemzeti kisebbségünk önkormányzatáért, autonómiájáért. Szerintem a pártszakadás elkerülhető, van áthidaló és demokratikus megoldás!

Példamutató lépés lenne, ha az RMDSZ titkos szavazáson kérdezné meg tagjait, hogy helyeselnék-e, ha a párt formálisan is felvenné céljai közé az autonómia megszerzését, és még a titkos szavazás előtt bejelentené, hogy a párt aláveti magát a többségi véleménynek. Ugyanezen a szavazáson Markó Béla is megerősíthetné pártelnöki pozícióját, ha alávetné magát a megmérettetésnek, mert így megszűnne úgy a célokra, mint a személyekre vonatkozó vita, s Erdély magyarsága egységben harcolhatna jogaiért.

Lipták Béla

Forrás: A Magyar Lobbi Akció Körlevele, 2004. január 23.