A Hungarian American Caucus (HAC) meghallgatást szervezett egy ukrán–szlovák határ által kettészelt magyar falu ügyében. Részlet a Magyar Lobbi 2004. február 13-i akció köréből.
Az ukrán–szlovák határ egy magyar falut szel ketté, s a falu lakóinak vízumot kell kérniük, és hosszan kell utazniuk azért, hogy a “felvégről az alvégre” jussanak. Az Amerikai Képviselőház tagjai beleegyeztek, hogy 2004. március 18-án kihallgatják a “kettészelt” falu két polgármesterét, s a HAC felvállalta a szervezést. Adományokra lenne szükség a két polgármester kihozatalára.
Sandor A. Nagy, President, CHACR — www.chacr.org
Frissítés: kongresszusi meghallgatás Szelmencről, 2004. április
A kettészelt falu neve Szelmenc (Felvidék) — a hatvan éve vasfüggönnyel kettészakított magyarlakta település mindkét oldalának polgármestere Washingtonba érkezik, hogy 2004. április 21-én, szerdán a Kongresszus előtt tanúskodjon sanyarú sorsukról; ugyanazon a napon Szlovákia és Ukrajna nagykövetei is tanúskodnak. Ez az esemény világosan megvilágítja Trianon igazságtalanságait és a Kárpát-medence elcsatolt területein élő magyarok mai megaláztatását.
Április 18-án, vasárnap délután 2 órakor a New York-i Széchenyi István Társaság és a CHACR előadást szervezett a New York-i Magyar Házban. A New York-i magyarsághoz személyesen látogatott el Illár József, Kis-Szelmenc polgármestere (Ukrajna), Tóth Lajos, Nagy-Szelmenc polgármestere (Szlovákia), Zelei Miklós, “A kettézárt falu” című könyv írója, és Nagy Sándor, a kongresszusi magyar lobbi vezetője.
American Hungarian Federation Action Alert (Bryan Dawson) — Nagy Sándor és a Center for Hungarian American Congressional Relations sikere
A kongresszusi meghallgatás lezajlott: Diane Watson képviselő a határ megnyitását kéri
Szelmenc mindkét oldalának polgármestere a szlovák és ukrán nagykövetekkel, valamint a CHACR elnökével, Nagy Sándorral együtt tanúskodott a Kongresszusi Emberi Jogi Caucus előtt 2004. április 21-én. A meghallgatáson részt vett Diane Watson képviselő (D–CA) is, valamint Lantos képviselő (a Caucus társelnöke) és Wolf képviselő irodájának munkatársai, illetve az Amerikai Magyar Szövetség (AHF) képviselői. A résztvevők megtekintették a “Szelmenc: the Divided Village” című rövidfilmet.
Zelei Miklós, a falu megosztásának szakértője, elmagyarázta a történelmi hátteret: a versailles-i szerződés értelmében Szelmenc egésze Csehszlovákiához került 1920-ban; az 1938-as bécsi döntés visszaadta Magyarországnak; 1945-ben a szovjet Vörös Hadsereg megszállta a területet, és Sztálin a határt a főutca közepén húzta meg. A szovjetek egy 20 láb magas deszkakerítést építettek a városon át — egy kis “berlini falat” —, hogy megakadályozzák az embereket abban, hogy egymást lássák; a család tagjai közötti kiáltozás bűncselekménynek számított. Tóth Lajos (szlovák oldal) és Illés József (ukrán oldal) polgármesterek elmondták, hogy hivatalos kérvényt nyújtottak be 2001-ben, de azóta sem történt érdemi előrelépés.
A szlovák nagykövet elismerte, hogy csak a CHACR munkájának köszönhetően szerzett tudomást a problémáról; bár “elkötelezett” a megoldás megtalálása mellett, úgy vélte, hogy Szlovákia május 1-jei EU-csatlakozása után csak egy teljes, nemzetközi határátkelő létesítése lenne lehetséges, ami rendkívül költséges lenne. A CHACR és az AHF ezzel nem értett egyet, rámutatva, hogy a lengyel–belarusz és szlovén–horvát határokon léteznek precedensek “kisebb átkelőkre” helyi lakosok számára. Watson képviselő megígérte, hogy a Caucus figyelemmel kíséri az ügyet, és az EU támogatását kéri majd ahhoz, hogy Szelmenc precedens-modellé váljon. Búcsúzóul Illés polgármester egy kulcsot ajándékozott Watson képviselőnek, a béke, a jólét és a szabad utazás jelképeként.
Forrás: Magyar Lobbi, 2004. február 13., 2004. április 16. és 2004. április 23.

