Vita Neumann János amerikai elismertségéről és a magyar tudományos eredmények nemzetközi ismertségének hiányáról — egy tag (Zoli) által megküldött cikk nyomán, Lipták Béla válaszával. Részlet a Magyar Lobbi 2004. november 26-i akció köréből.

Barabás Balázs “Csekély felirat” (Számítástechnika, 2002/47.) című cikke Kovács Győző, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság egykori alelnöke kutatásai nyomán szívszorító képet fest arról, hogyan emlékeznek ma Neumann Jánosra az Egyesült Államokban. Neumann a Manhattan-terv számításain dolgozva ismerte meg a Pennsylvania Egyetemen fejlesztett ENIAC elektronikus számológépet, amelynek egy év alatt a projektigazgatója lett; kidolgozta a tárolt program elvét, de az ENIAC tervezői, John Mauchly és Presper Eckert a gép egészét — Neumann és mások fejlesztéseit is beleértve — szabadalmaztatni akarták. Neumann hiába próbálta ezt megakadályozni azon az elven, hogy a számítógép “az emberiség kincse”. A cikk szerint az ENIAC 50. évfordulóján rendezett amerikai ünnepségen Neumann neve el sem hangzott, a Smithsonian Institute számítógép-gyűjteményében is Mauchly és Eckert nevéhez kötik a gépet, míg a Neumann által később kidolgozott, gyorsabb és a mai gépekhez közelebb álló IAS-t “csekély felirattal” mutatják be. Kovács Győző princetoni sírlátogatása is nehezen sikerült: a temető gondnoka szerint Neumann 1957-es temetése óta ő volt az első látogató a síron.

Lipták Béla válasza

Lipták szerint a cikk szerzői tévesen mérik Neumann amerikai megítélését a sír látogatottságából — a valódi mérce az, hogy mit írnak róla az enciklopédiák, és hogy az IBM központi épületében az ő neve díszeleg a matematikai tudás piramisának csúcsán. Megjegyezte azt is, hogy a cikk szerzője nem is említi Neumann játékelméleti munkásságát, és hibásan betűzi a MANIAC nevét.

Ugyanakkor egyetértett a cikk lényegi felvetésével: a magyar külügyi szerveknek és a Magyar Tudományos Akadémiának sokkal jobb munkát kellene végezniük a magyar tudományos eredmények ismertetése terén — nemcsak Neumann számítógépéről, hanem Andy Grove (Gróf András, Lipták egykori műegyetemi osztálytársa) Intel-béli munkájáról, Gábor Dénes vonalkódjáról, Goldmark Péter színes televíziójáról, Szilárd Leó atomreaktoráról és Kármán Tódor rakétakutatásáról is. Javasolta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia szervezzen tudományos sajtótájékoztatókat a magyar nagykövetségeken — nemcsak a múltbeli eredményekről, hanem a jelenkori magyar kutatásokról is (például Abonyi János veszprémi neurális hálózat-kutatásáról).

Lábjegyzetként hozzátette: az UNESCO felmérése szerint Magyarország Európa egyik leggyengébb oktatási rendszerével rendelkezik (a 27. helyen áll), amin változtatni kell ahhoz, hogy a jövő Neumannjainak és Szilárdjainak utánpótlása biztosítva legyen.

Lipták Béla

Forrás: Magyar Lobbi, 2004. november 26. (Barabás Balázs cikke nyomán, Számítástechnika, 2002/47.)