A Magyar Lobbi körképe a nyugati magyarság néhány “minőségi intézményéről”: a Bécsi Napló folyóiratról, Csoóri Sándor 75. születésnapjáról, egy népdal-CD-kiadásról, a Balassi Bálint-emlékkardról és a Duna TV új elnökéről. Részlet a Magyar Lobbi 2005. február 25-i akció köréből.

A Rutgers Egyetemen tanító Nagy Károly a Valóság című lapban közölt írásából idézve: iskolai magyarnyelv-oktatás, magyar írás, olvasás, beszéd, irodalom, történelem, népdal és népművészet-tanítás Amerikában jelenleg 17 város 20 hétvégi magyar iskolájában folyik. Magyar istentiszteletet 56 város 58 református templomában, misét 20 város 23 római és görög katolikus templomában hallgatnak vasárnaponként. 13 városban 22 magyar cserkészcsapat működik, és mintegy száz olyan magyar szervezet van országszerte, amely a magyar kultúra megtartásán munkálkodik. A 2000-es népszámláláskor mintegy 118 000 amerikai lakos jelentette, hogy otthonában magyarul is beszél.

Bécsi Napló

A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Örökség díjjal tüntette ki a Bécsi Naplót, amelyet a nyugat-európai országos magyar szervezetek kongresszusa a nyugati magyarság félhivatalos lapjának tekint. A kéthavonta megjelenő kiadvány azt az űrt tölti be a nyugati magyarság szellemi életében, amelyet az Irodalmi Újság és az Új Látóhatár megszűnése hagyott — lapjait tisztán tartja a kereskedelmi hirdetésektől. Hanák Tibor filozófiatörténésztől 1985-ben Deák Ernő vette át a lap vezetését, s irányítja azóta is; szerzői között olvasható többek között Borbándi Gyula, Csoóri Sándor, Czigány Lóránt, Ferdinándy György, Gosztonyi Péter, Gömöri György és Pomogáts Béla.

Csoóri Sándor, a Hitel főszerkesztője 75 éves

Lipták Béla méltatása szerint Csoóri Sándor ugyanazt a szerepet tölti be ma, mint korábban Illyés Gyula vagy Németh László: a nemzet lelkiismerete és szellemi egyesítésének szószólója. Antall József 1990-ben köztársasági elnöknek jelölte (nem fogadta el); 1991 és 2000 között a Magyarok Világszövetségének elnöke volt. Egész életét, küzdeni tudását a magyar önbecsülés helyreállítására áldozta — a Duna-védelem idején éppúgy, mint amikor forgatókönyveket írt Sára Sándor és Kósa Ferenc filmjeihez, szerkesztette a Bibó-emlékkönyv szamizdat kiadását, vagy előszót írt Duray Miklós “Kutyaszorító” című kötetéhez, és teszi ezt ma is a Hitel főszerkesztőjeként.

Csoóri világosan látja, hogy a kultúra terjesztése biztosítja a nemzet felemelkedését, és hogy a belső békéhez elengedhetetlen a zsidó magyarokkal való őszinte, kölcsönös megbékélés (“Nappali hold” című munkája is erről szól) — világos különbséget tesz az élő, szellemi-erkölcsi értelemben létező magyar nemzet és a történelmileg nem létező, vitatható “magyar faj” fogalma között.

Dömötörné Kokron Margit Alapítvány népdal-CD-je

Dömötörné Kokron Margit, akit 6 éves korában sodort el hazájából a történelem, egy életet szentelt a külföldön felnövő magyar fiatalok nevelésének, és 2000 magyar népdalt gyűjtött össze — ennek első CD-jét adta közre a Külföldi Magyar Cserkészszövetség és a Connecticuti Magyar Kultúregyesület támogatásával az alapítvány. A Magyarországon készült, 60 népdalt tartalmazó CD-hez kotta- és szövegfüzet is jár; a bevétel egészét a sorozat következő darabjának kiadására fordítják.

Balassi Bálint-emlékkard

Idén kilencedik alkalommal adták át a Balassi Bálint-emlékkardot, hagyományosan a Gellért Szállóban, február 14-én. Az idei díjazottak Ferenczes István csíkszeredai költő, a Székelyföld folyóirat alapító főszerkesztője, és Tuomo Lahdelma finn műfordító voltak. Nagy Gáspár méltatta Ferenczes pályáját — 1989 decemberében, a Ceaușescu-diktatúra bukásakor a költő háromszor szavalta el a tömegnek a csíkszeredai városháza tornácáról “A diktatúra közhelyei” című versét; 1997 óta a Székelyföld, 2000 óta pedig a Moldvai Magyarság folyóiratok alapító főszerkesztője. “Ez a kard a szabadságról szól, nem én kapom, hanem a felmenőim, akiktől oly sokszor elvették” — mondta Ferenczes az emlékkard átvételekor.

Jankovics József irodalomtörténész mutatta be Tuomo Lahdelmát, aki Balassi szinte valamennyi versét finnre fordította, s emellett Ady-verseket és Babits, Kosztolányi, Márai prózai műveit is átültette finnre; alapítója és vezetője a Jyväskyläi Egyetem Hungarológiai Intézetének. A díj egy középkori végvári szablya, amelyet a bonyhádi Fazekas József kovácsol; az elismeréshez a Herendi Porcelánmanufaktúra egy erre a célra készített fehér Balassi-szoborral is hozzájárul.

Cselényi László, a Duna TV új elnöke

Cselényi László, a Duna Televízió új elnöke egy interjúban leszögezte: szigorúan kulturális, művészeti jellegű televízióvá, “a konszenzus televíziójává” kívánja alakítani a csatornát, a személyi állomány karcsúsításával kezdve. Mint a kolozsvári Szabadságnak kifejtette, a Duna TV-nek nem belpolitikai csatározásokat kell közvetítenie a határon túlra, hanem azt, amiért a határon túli magyar szeretni tudja az anyaországot — hiszen a csatorna eredendően a határon túli magyarokért született, s rendeltetése szerint kisebbségnek nyújt kultúrát és támpontokat. Hangsúlyozta: “ha nagyon alaposan megnézzük Európát, akkor kiderül, hogy a kisebbség van többségben” — ez olyan kapcsolati tőke, amellyel eddig sem az RMDSZ, sem a legitim magyar politikai vezetés nem élt kellőképpen, s amelynek gyümölcsöztetésében a jövőben a Duna TV is segíteni kíván.

Forrás: Magyar Lobbi, 2005. február 25.; idézet: Nagy Károly, Valóság; Népújság; Kolozsvári Szabadság.

2007. július: a Bécsi Napló 50 éves

A Magyar Lobbi a nyugati magyarság egyik legszínvonalasabb lapjaként köszöntötte az ötvenéves Bécsi Naplót. Aki gratulálni kívánt Deák Ernő szerkesztőnek, vagy előfizetés iránt érdeklődött, annak a becsi-naplo@aon.at címet adta meg.

Forrás: Magyar Lobbi, 2007. július 13., 7.