A Magyar Lobbi 2008. március 8-i akciólevele közölte ezt a Magyar Hírlap 2008. március 4-i riportját (lejegyezte: Nyiri János) a Magyarországról Erdélybe visszaköltöző vendégmunkások jelenségéről.

A riport szerint négy erdélyi család költözött vissza szülőföldjére november óta a Budapest melletti Nagykovácsiból — önmagában nem számottevő szám, de a jelenség több településen is megfigyelhető: megindult a visszavándorlás. Ügyvédek, akik évekig a Romániából érkezett magyarok magyarországi letelepedését segítették, most a visszaköltözésükben segédkeznek. A cikk szerint Románia gazdasági vonzereje nő — az előző évben tizenhat százalékos volt a reálbér-növekedés —, míg Magyarország vonzereje csökken.

A cikk egy Ferenc nevű, Magyarországon évek óta dolgozó ezermester búcsúzó monológját idézte. Ferenc elmondása szerint sosem folyamodott magyar állampolgárságért, és csapatával mindenféle építőipari munkát elvállalt. Szavai szerint: „Szervusztok, magyarok, megyünk haza! Otthon is keresünk már annyit, mint itt, és ott legalább senki se néz bennünket románnak.” Felidézte, hogy 2004. december 5-e (a kettős állampolgárságról tartott sikertelen népszavazás napja) óta nem érezte otthon magát Magyarországon, annak ellenére, hogy kilenc évig itt élt, dolgozott és adózott. Szóvá tette, hogy született kislányát — annak ellenére, hogy apasági nyilatkozatot tett — „apja ismeretlen” bejegyzéssel anyakönyvezték, mivel a családnak csak tartózkodási engedélye volt.

Ferenc szerint Erdélyben épül az élet, és aki dolgozni akar, boldogul; szavait a cikk szerint keserűséggel, de reménnyel zárta, elköszönve a magyarországi közönytől és a mindkét oldalról tapasztalt megosztottságtól.

Forrás: Magyar Lobbi, 2008. március 8., 3b. (Eredeti közlés: Magyar Hírlap, 2008. március 4., lejegyezte Nyiri János.)